Bach-virágterápia – keresztény szemmel

A Bach-virágterápia közismert és közkedvelt. Noha tudományos szempontból „hatástalan gyógyszernek" minősül, egyre több orvos is ajánlja, sőt olykor kórházban is  alkalmazzák a „virágokat". Sokan azért használják ezeket a „cseppeket", mert állítólag lelki úton is hatnak. Milyen is pontosan ez a gyógymód, és miért szemléli kritikusan a keresztény ember?

Honnan ered a Bach-virágterápia?

A Bach-virágterápia atyja a walesi dr. Edward Bach (ejtsd: 'becs'; 1886–1936). Pályafutását homeopataként kezdte, de hamarosan kifejlesztette saját gyógymódját. Úgy gondolta, hogy minden betegség lelki konfliktusból, a 'felsőbb én' és a 'személyiség' összeütközéséből fakad. E konfliktust jellemhibák okozzák, és olyan beteges állapotokhoz vezet, mint a gőg, a kegyetlenség, az önzés, a gyűlölet, a bizonytalanság, a tudatlanság, a kapzsiság. Dr. Bach összesen 38 negatív lelkiállapotot nevezett meg, amelyeket 38 különleges virágeszenciával kívánt gyógyítani. A „gyógyszernek" nem magát a betegséget, hanem a mögötte rejlő lelki gyengeséget kellett orvosolnia – vagyis a virágkivonatok a jellem fejlesztését szolgálták. A Bach-virágterapeuták ma is azt mondják, hogy lelki válságban, nehéz élethelyzetben, sőt egy-egy komolyabb döntésnél is segít, ha az ember beveszi a megfelelő virágkivonatot. Dr. Bach korai halála után a Bach-virágterápia feledésbe merült. A nyolcvanas években, az ezoterikus áramlat kibontakozása idején kezdték jobban reklámozni. Az üzleti siker miatt  ma sok utánzó épít a bachi alapgondolatra.

Hogyan jutott el Bach a 38 virágeszenciához, és hogyan működnek?

Bach mind a 38 virágkivonatot „gyógyhatású szernek" nevezte, de kizárólag az „érzései" alapján határozta meg, melyik milyen lelkiállapotra alkalmazandó. (A módszer hívei szerint például a mezei katáng segítségével az ember könnyebben megérti a szeretet egyetemes erejét, ezért önzetlenebbül  tud szeretni; a fenyő spirituális eszenciája pedig megszabadítja a „túlzott kötelességtudattól".) Végül egy 39. szerrel egészítette ki a kínálatot: az öt eszencia összekeverésével készülő elsősegély-csepp bármilyen vészhelyzetben alkalmazható. Bach nem a fitoterápiában is használatos, hagyományos növényi kivonatokat akart előállítani, hanem a virágok spirituális energiáit igyekezett vivőanyagba juttatni, „hogy spiritualizált gyógyszerek segítségével kezelje az emberek lelkét". Mindmáig semmilyen tényszerű ok nem indokolja, miért éppen egy adott virágot javallt valamely lelkiállapotra – mint ahogy a specifikus hatékonyságot sem sikerült egyértelműen bizonyítani. A Bach-virágeszenciák olyan erősen hígított készítmények, hogy a gyógyszerészeti hatóanyagokat már nem lehet kimutatni bennük. Amennyiben tényleges hatás mutatkozik, annak mértéke bőven a többi placebo-készítmény hatékonysági körén belül marad. A fogyasztóvédelmi szervezet szerint a Bach-virágkivonatok nem alkalmasak betegségek kezelésére. 

Milyen eszmék állnak a Bach-virágterápia hátterében?

Maga Bach doktor is úgy gondolta, hogy gyógyszerei nem hagyományos módon hatnak; a terápiás cél nem mérhető össze a hagyományos gyógyszerekével. A szabadkőműves Bach saját ezoterikus világnézete alapján alkotta meg terápiás elméletét. Úgy gondolta, hogy a betegség mindig valamely téves gondolkodásmód vagy lelki fejlődési hiányosság kifejeződése, ezért mindenki maga felelős a gyógyulásáért. Bach hitt a reinkarnációban, és úgy vélte, gyógyszerei segítségével a betegek könnyebben tudják végrehajtani jelen életük spirituális „feladatait". Az emberen belül megkülönböztette a felsőbb (isteni) ént és a személyiség földi megjelenését. Az ember feladatának tartotta, hogy felismerje saját isteni mivoltát, s végül kizárólag ezt a szívében rejlő „igazságot" kövesse. A „spirituális" virágeszenciákat elsősorban nem gyógyító, hanem üdvözítő szereknek tekintette, és ezért „szentségeknek" nevezte, melyek az ember lelki tökéletesedését szolgálják. Az ezoterikus felfogásnak megfelelően az embernek meg kell tanulnia, hogy egyedül önmagában bízzon, és semmilyen külső tanítást ne fogadjon el. 

Alkalmazzon-e Bach-virágterápiát a keresztény ember?

A Bach-virágterápia mögött rejlő ideológia összeegyeztethetetlen a bibliai-keresztény gondolkodással. Az ilyen szerek hosszú távú alkalmazása akkor is befolyásolhatja a gondolkodást és gyengítheti a keresztény felfogást, ha valaki természetes gyógymódnak tartja, és nem foglalkozik az ezoterikus háttérrel. A keresztény ember hiszi, hogy a betegség oka nem feltétlenül a rossz gondolkodásmód, és hogy az ártatlanok szenvedése igenis létező dolog. A keresztény szerint a jellem tökéletesedése kitartó önnevelés, megtérés, ima és kegyelem hatására, nem pedig gyógyszerfogyasztás által megy végbe. Háttere és szemléletmódja miatt a Bach-virágterápia nem annyira alternatív gyógymód, mint inkább az üdvösségről szóló ezoterikus tanítás része. Ezért a keresztény ember tartózkodjék a Bach-virágterápia alkalmazásától.

Forrás: az osztrák Nazaret katolikus közösség honlapján megjelent összefoglaló, amelyhez irodalomjegyzék is kapcsolódik. 

További irodalom: a Katolikus Egyház New Age-ről vallott álláspontját ismerteti a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanács által kiadott Jézus Krisztus az élő víz hordozója című dokumentum, illetve Danneels bíboros Krisztus vagy a Vízöntő című pásztorlevele.

A New Age jelenségeivel kapcsolatban részletesebb tájékozódásra nyújt lehetőséget Gál Péter: A New Age keresztény szemmel című (internetről letölthető) könyve, illetve Kovács Gábor: Mágia és hit című (internetről letölthető) könyve.

Sorozatunk korábbi cikkeiben az ezotéria, a New Age, a radiesztézia, az alternatív gyógyászat, a Hellinger-féle családállítás, a homeopátia, a reiki és a fengsui jelenségeit ismertettük.

Magyar Kurír

(mk)