Bakonybélből Velencébe szerveztek zarándoklatot Szent Gellért remeteségbe vonulásának millenniumán

A bencés szerzetesközösség hét tagját elkísérte a bakonybéli egyházközség híveiből álló Szent Mauríciusz Kórus, valamint a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 program zenei vezetője is.

A zarándoklat egyik ünnepi pillanata volt a fehérvasárnap, április 16-án a Velence melletti Muránó szigetén bemutatott szentmise. Szent Gellért sírjánál, a Santi Maria e Donato (Szűz Mária és Szent Donát)-bazilikában számos magyar és olasz Gellért-tisztelő részvételével Baán Izsák bakonybéli perjel celebrált ünnepi liturgiát.

Beszédében a feltámadt Krisztus életet és békét sugárzó sebeiről beszélt, melyek az irgalom és az üdvösség forrásai a benne hívők számára.

Életünk sebei, traumái akkor válhatnak a megváltás eszközévé, ha Jézusra figyelve, hozzá kapcsolódva fogadjuk el és hordozzuk azokat

– mondta Baán Izsák OSB. – Akárcsak Gellért, akinek velencei gyermekkorát meghatározta édesapja elvesztése és egy súlyos betegség, de éppen ezek a veszteségek sarkallták előbb a szerzetesi buzgóságra, majd a zarándoklatra, melynek révén a magyarok apostola és első vértanúja lett.

A szentmisén részt vettek a velencei tiszteletbeli konzulátus munkatársai, a Trivenetói Olasz Magyar Kulturális Társaság tagjai; Németh Norbert atya, a PMI rektora és a Pannonhalmi Főapátság néhány szerzetese. A szentmisén a bakonybéli Szent Mauríciusz Kórus szolgált.

A zarándoklat másik kiemelt programja a Szent György-szigeten álló San Giorgio Maggiore bencés apátság és bazilika meglátogatása, valamint a monostor zenei együttesei részvételével rendezett egyházzenei áhítat volt április 17-én, hétfőn.

Norberto Villa nyugalmazott pragliai apát, a velencei kolostor elöljárója fogadta a zarándokokat. A 17.30-kor kezdődő koncerten a Szent Mauríciusz kórus és az Ausculta énekegyüttes énekelt. Műsorukban középkori kanciók (nem liturgikus jellegű, latin vagy anyanyelvű, strófás egyházi énekek – a szerk.), reneszánsz és kortárs magyar zeneszerzők művei csendülnek fel.

A koncert utolsó részében a hallgatóság Gellértnek a Napba öltözött Asszonyról szóló beszéde nyomán Mária életének misztériumain való elmélkedésre kapott meghívást kórusművek segítségével.

A zarándoklat főszervezője, a bakonybéli bencés monostor perjele, Baán Izsák így beszélt a zarándoklat szellemiségéről: „A földbe hulló búzaszem nem marad egyedül, hanem sok termést hoz – mondja Jézus az evangéliumban.

A valódi szentek, az Istennek odaadott életek jellemzője tehát, hogy közösségeknek adnak életet, összekötnek embereket, helyeket, kultúrákat.

Zarándoklatunk legfőbb célja a hála kifejezése a közösségért, azért, hogy Gellért ezer évvel ezelőtti bakonybéli megtelepedésének szellemi örököseiként újra testvéri közösségben élhetünk Bakonybélben, s környezetünkben, egyházközségünkben közösségek születésének és kegyelembeli, létszámbeli gyarapodásának lehetünk tanúi. De azért is hálát adunk, hogy Gellért alakja összeköt bennünket Itáliával, az olasz néppel és kultúrával is. Talán nem véletlen, hogy a bakonybéli közösségben öt éve él egy olasz fiatalember, aki Gellért nyomdokain magyar földön találta meg hivatását.”

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír