Bangladesben a „szegények bankára” az ideiglenes miniszterelnök, de nem szűnnek a zavargások

„Második felszabadulásnak” nevezte az eseményeket Banglades számára a Nobel-békedíjas Mohammad Junusz, felidézve a Pakisztántól való függetlenségért vívott 1971-es háborút. A hadsereg, amely hétfőn lemondásra kényszerítette az Indiába menekült korábbi miniszterelnököt, Sejk Haszinát, elfogadta a tiltakozó diákok mozgalmának kérését, és a „szegények bankárát”, Junuszt nevezte ki az átmeneti kormány tanácsadójává, gyakorlatilag ideiglenes miniszterelnökké a következő három hónapra, hogy az országot elvezesse a választásokig. A tüntetéseket kézbe vevő diákok azzal fenyegetőztek, hogy ismét az utcára vonulnak, ha nem Junusz vezeti az átmenet idején az országot.

A világszerte a mikrohitelezés megteremtőjeként – amely lehetővé teszi a szegénységben élők számára, hogy 100 dollárnál kisebb összegű kölcsönökkel kisvállalkozásokat hozzanak létre – ismert Junusz felszólította polgártársait, hogy maradjanak nyugodtak és tartózkodjanak mindenféle erőszaktól, hogy Banglades „csodálatos országgá váljon számunkra és a jövő nemzedékei számára”.

A volt miniszterelnök palotájában történt fosztogatás és egy újabb összecsapás után, amelyben 122 ember vesztette életét (egy hónap alatt több mint 400-an haltak meg), a fővárosban, Dakkában kezd normalizálódni a helyzet. A közlekedés újraindult, az iskolák, üzletek és gyárak újra kinyitottak.

A muszlim országban azonban a kisebbségek körében félelelem uralkodik. A legnagyobb feszültség a hindukkal van, akik a 170 milliós ország lakosságának 8 százalékát alkotják. A hinduk, buddhisták és keresztények egységtanácsa két nap alatt 2-300 házak és üzletek elleni vandál támadásról számolt be. Körülbelül húsz hindu templomot rongáltak meg. „Az atrocitások néhány órával az elnök lemondása előtt törtek ki – mondta Ranadas Gupta főtitkár a Reutersnek a volt miniszterelnökre utalva. – Bár nem voltak gyilkosságok, sebesülteket és fosztogatást látunk.” „A helyzet szörnyű, magunkra vagyunk hagyva” – erősítette meg Manindra Kumar Nath, a hindu közösség egyik vezetője.

A katonaság azt állítja, hogy elkötelezettek a rend fenntartása mellett. A diákok mindig is arra buzdítottak, hogy ne bántsák a kisebbségeket, de az intézményi vákuumban elszabadult a gyűlölet és a bosszú, amit az a tény szított, hogy az idős vezető, aki évtizedekig vasököllel kormányozta az országot, elnyomva az ellenzékieket és az iszlám szélsőséges csoportokat, Indiában talált menedéket. Olyan politikát folytatott, amelyet Narendra Modi indiai miniszterelnök nagyra értékel. A hindukkal szembeni harag mögött az áll, hogy ez a közösség hagyományosan közel áll a volt miniszterelnök pártjához, még a felszabadító háború idejéből, amikor India az akkori Kelet-Pakisztán oldalán harcolt a főellenség Pakisztán ellen.

Az Európai Unió Bangladesben tartózkodó diplomatái elmondták, hogy „nagyon aggódnak az imahelyek és a kisebbségek tagjai elleni támadásokról szóló jelentések miatt” és felszólítottak minden felet, hogy tanúsítsanak önmérsékletet. Üdvözölték a diákmozgalom és mások által a kisebbségek védelmében tett erőfeszítéseket.

A rendszerváltáshoz vezető diáktüntetések hátterében egy olyan, már korábban is vitatott törvény visszaállítása állt, amely a közszolgálati állások egyharmadát az 1971-es függetlenségi háború szabadságharcosai leszármazottainak számára tartotta fenn. Az egyetemi hallgatók elfogadhatatlannak tartották ezt a diszkriminációt, miközben 16 százalékos a munkanélküliség az ifjúság körében. Mindez egy 170 millió lakosú, de 18 millió munkanélkülivel és még mindig sok társadalmi nyugtalansággal küzdő országban, ahol 20 év alatt 25 millió embert sikerült ugyan kiemelni a szegénységből, de a feszültségek nem szűntek meg.

A keresztények a lakosság mintegy 0,3 százalékát teszik ki, és fokozott készültségben vannak. Tekintettel a politikai átmenet kényes időszakára, a Caritas Bangladesh – amely több mint ötven éve aktívan  tevékenykedik az országban, az egyik legelismertebb szervezet – megtette a szükséges intézkedéseket a munkatársak és a dakkai iroda, más helyszíneken lévő irodáik, projektek védelmében minden régióban.

Banglades valóban történelmének egyik legfontosabb válaszútja előtt áll. „Továbbra is nagy a kockázata annak, hogy nemcsak az utcai zavargások erősödnek, hanem néhány nagyon érzékeny, Bangladesben már jelen lévő, de gyakran lappangó helyzet súlyosbodik, mint például a vallási indíttatású szélsőségesség, a vallási és etnikai alapon történő megkülönböztetés, az illegális kereskedelem és a társadalom peremén élő sok ember bizonytalan helyzete” – olvasható az olaszországi Caritas közleményében. A hadsereg tétlensége ugyanis nyitva hagyta a terepet a zavargásoknak és a fosztogatásoknak. 

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Avvenire; AgenSIR

Magyar Kurír