Barangolások a Balaton mentén

Hagyd ott a várost. Csend-övembe jöjj,
hagyd ott az ingerült és hetyke szókat.
Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj,
s hallgasd a zengő, mámoros rigókat.
(Áprily Lajos: Biztatás)

Valaki azt írta róla: tökéletes ez a táj. Eötvös Károly pedig, az Utazás a Balaton körül című műben, így elevenítette fel az ámulatot, amely megállásra bírta egykor a „meszes-györöki” fokon: „Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot először megláttam. […] Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. […] Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bércek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szentgyörgynek és Badacsonynak komoly fensége, s az a Balaton mintha rám nevetne, s az a nádas mintha nekem súgna-búgna, s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása, s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve: íme ez a kép rohanta meg lelkemet. […] Van-e még ily ragyogó foltja több a kerek világnak? Nincs! Én tudom, hogy nincs.”

Az időtlen nyár, a szabadság jó alkalmat kínál a „Badacsony vidékének tündérországá”-ban való barangolásra. Rejtett értékeket, kirándulási és zarándokhelyeket mutatunk be az alábbiakban.

Halászkápolna a tó fölött

„Közel Meszes-Györökhöz, a part fölött emelkedő magas hegy lábánál egészen a víz közelében van egy kis hegy. […] Kisfaludy Sándor, a költő félgombolyagnak nevezi. Tetején kis kápolna. De igazán kicsiny ám. […] csak néhány ünnepnapon és csak búcsújáráskor van nyitva. Akkor szólal meg kis tornyának kis harangja is. Szent Mihálynak van fölszentelve. Búcsúján annyi nép van, hogy el nem fér se a kápolnában, se a hegyen, se a hegy oldalán. Nagyobb része leszorul a lapályra.” A vonyarcvashegyi Szent Mihály-dombról szólnak e sorok Eötvös Károly művében.

A Szent Mihály-domb valaha a Balaton szigete volt. Tetején áll hazánk egyetlen halászkápolnája. Egy feltárt barokk freskótöredéken ma is látható évszám szerint 1622-be már állt a kápolna. Sőt, állhatott már évszázadokkal korábban is: valószínűleg egy, a hegyen épült középkori vár kápolnája volt eredetileg. A hagyomány szerint negyven, a jeges Balatonból megmenekült halász a 18. században felújította. Az egykori fogadalmi képen ez a felirat állt: „A jó isten segedelmével 40 ember egy jégdarabrul megmenekült 1739.” Ugyancsak a 18. században ferences remeték élhettek a kápolna körül a források szerint. Kisfaludy Sándor A szent-mihályhegyi remete című rege kezdetén a kápolnát és a remeték lakásait „omladék”-ként, „mesés, mohos régiség”-ként írta le. A domb keleti oldalán temető található.

A Szent Mihály-búcsút évről évre megtartják napjainkban is. S ha „annyi nép” nincs is, hogy ne férnének el a hegyen, a kicsiny kápolnát és környékét megtöltik a búcsúra érkezők.

A kápolna mellett fából készült, életnagyságú kálváriát találunk: Krisztus a kereszten a két lator között, a keresztek lábánál három emberalak, köztük a Szűzanya.

A Szent Mihály-domb kerékpárral a Balaton körüli bicikliútról közelíthető meg. Vonyarcvashegyről Balatongyörök irányába tekerve hamar megpillantjuk a dombtetőt a toronnyal. A domb lábánál, illetve fönn, a kápolna körül is pihenőhelyeket alakítottak ki. Fentről szép kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balaton nyugati medencéjére.


Pálosok nyomában

Szent II. János Pál pápa emlékét számos köztéri szobor őrzi hazánkban. Talán kevesen tudják azonban, hogy immár tíz éve a Badacsony északkeleti oldalának erdeiben is találkozhatunk a szentatyával: Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész alkotásáról mosolyog ránk a Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius által 2008. március 30-án, az Isteni Irgalmasság vasárnapján megáldott emlékhelyen. 

A hely közelében évszázadokkal ezelőtt Szent Imrének szentelt pálos kolostor állt, az első nyolc pálos kolostor egyike. Írott források tanúsága szerint 1263 körül már éltek itt szerzetesek. A kolostor nem maradt fenn, emlékét a II. János Pált ábrázoló festménnyel szemben található klastromkút őrzi, mely ma is lehetőséget kínál felfrissülésre, kulacstöltésre.

A II. János Pál pápa-emlékhely turistaúton közelíthető meg: gyalogosan Badacsonytomaj központjából, a bazalttemplomtól a sárga jelzés mentén haladva, egy emelkedő erdei úton körülbelül fél óra járás után érjük el.

A Badacsonytól nem messze, Salföld közelében szintén éltek valaha pálosok távol a világtól, csendben, az erdő mélyén, mintegy háromszáz éven keresztül. A 13. században épült templomukat és a kolostort a veszprémi püspök 1263-as összeírása „Kőkút sancte Maria Magdalena” néven említi. Az épületegyüttes a török dúlások során pusztult el, nagy valószínűséggel 1554-ben. Maradványai ma is láthatók, meglátogathatók.

Ábrahámhegy felől Salföld felé haladva a faluba vezető bekötőúttól táblák segítenek a tájékozódásban: a kolostorromokhoz erdei út vezet (a piros vonallal jelzett turistaúton), ezt gyalogosan vagy biciklivel tehetjük meg; gyalogosan mintegy húsz-huszonöt perc alatt, nem nehéz terepen. A salföldi majorból indulva lovaskocsin látogathatunk el a pálos emlékhelyre, ez utóbbi lehetőség főként kisgyerekes családok körében népszerű.

Az állagmegóvási és felújítási munkálatok tíz évvel ezelőtt fejeződtek be. A kolostorromot 2008. szeptember 26-án Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg, az emléktáblát Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend akkori tartományfőnöke leplezte le.

A romok között tett séta igazi időutazássá és zarándoklattá válik: az erdő, mely megőrizte az egykori szentély maradványait, őrzi az ott élt remete szerzetesek emlékét is, és az imádságot, mely nem szakadhat meg egyetlen pillanatra sem az Egyház életében.

Szöveg és kép: Borsodi Henrietta

Az írás nyomtatott változata a 2018-as Új Ember Kalendáriumban jelent meg.