Kultúrateremtő iskola – Barkó Ágoston OSB igazgató a 400 éves győri bencés gimnáziumról

– Mik voltak az iskola négyszáz éves történelmének legfontosabb eseményei?  

– 1626 augusztusában érkeztek Győrbe a jezsuiták, akikkel II. Ferdinánd magyar király és Dallos Miklós győri püspök megalapíttatta az intézményt. Ehhez telket és ingatlant kellett szerezni, valamint el kellett nyerni a székeskáptalan jóváhagyását is. A tanítás 1627 novemberében indult el.

Mai tudásunk szerint a mi intézményünk a legrégebb óta folyamatosan működő katolikus középiskola a történelmi Magyarországon.

Jezsuiták tartották fenn 1773-ig, a rend világegyházi és hazai feloszlatásáig, majd az államtól 1802-ben a Pannonhalmi Szent Benedek rend vette át, amely más északnyugat-magyarországi gimnáziumokkal együtt egészen 1948-ig, az egyházi iskolák államosításáig működtette. 1948-tól 1950-ig állami iskola volt az intézmény, de bencés és keresztény jellege megmaradt, hiszen a pedagógusokat és diákokat ilyen rövid idő alatt nem lehetett áthangolni. 1950-ben a Magyar Katolikus Egyház és a Magyar Állam közti megállapodásnak köszönhetően az országban nyolc katolikus iskola ismét működhetett, köztük a győri és a pannonhalmi bencés gimnázium is, a mellettük lévő rendházzal egyetemben.

– Hogyan kell elképzelnünk Győrt az alapítás éveiben?

– A protestantizmus nagyon terjeszkedett ezen a vidéken is. A jezsuita rend, mivel a katolikus restauráció szándéka hajtotta őket, a város főterén keresett helyet az iskolának. A 16. század közepétől magas szintű oktatás valósult meg a jezsuita collegiumokban, melyeket mindig a „reflektorfényben” lévő főtereken létesítettek. Nem csoda, hiszen a város vezető politikai és kereskedő rétegének a gyerekeit igyekeztek megnyerni: ha a katolikus reformot elfogadja az elit, a többiek is követik őket. Győrt határvárosnak tekinthetjük, hisz százötven éven keresztül törökök tanyáztak a város körül, amit 1594 és 1598 között még uralmuk alá is vontak. Visszafoglalása során lepusztult, romos épületek maradtak hátra.  

– Az alapításkor építették a Loyolai Szent Ignác-templomot és az intézményhez tartozó épületeket?

– Az egykor jezsuita, ma bencés Szent Ignác-templom 1641-re készült el Győr főterén. Ez a mai kis-Magyarország legelső barokk temploma, hiszen ha a történelmi Magyarországot nézzük, akkor Nagyszombaton, az esztergomi érsekek székhelyén emelték az első magyar barokk templomot. II. Ferdinánd magyar király megvásárolta a jezsuiták számára Győr főterének déli házsorát, és az oktatás ezekben az épületekben indult meg. Az iskolaépület és a rendház a 17. század végére készült el; a mai gimnázium, mely a templom mellett áll, 1886–1889-ben épült.

– Kik azok a neves személyiségek, akik korábban az iskola diákjai voltak?

– Az egyháziak közül Bíró László nyugalmazott tábori püspök 1969-ben érettségizett nálunk, Ladocsi Gáspár nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök 1970-ben, Ternyák Csaba egri érsek 1972-ben, Varga László kaposvári megyéspüspök 1974-ben, Veres András győri megyéspüspök 1978-ban, Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök pedig 1996-ban. A nyíregyházi görögkatolikus szeminárium rektora, Dobos András 2000-ben végzett, a ferencesek közül Barsi Balázs 1964-ben érettségizett, Tömördi Viktor 1975-ben.

Az 1960-as, '70-es és '80-as években a győri bencés gimnázium és az öt másik katolikus szerzetesi fiúiskola szinte „kisszeminárium” volt, a Dunántúl papságának egy jelentős része hozzánk járt.

Egy öregdiáktalálkozón általában 20–30 egyházmegyés pap vesz részt az ország minden tájáról. A magyar tudományos akadémiai életben, az ELTE és a PPKE tanárai között, a mindenkori kormányzatokban, illetve az ELTE-HTK Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában is szép számban dolgoznak öregdiákjaink.

– Hogyan működik most a gimnázium?

– Nyolcszáz diákunk van; ötvennyolc fős a tantestület, négy- és hatévfolyamos általános gimnáziumi képzést nyújtunk. Minden osztályunk negyvenfős. Angolt, németet, olaszt, franciát, latint és németet lehet tanulni nálunk.

2008 óta koedukált az iskola, így ha egy lány bencés oktatásban szeretne részesülni, hozzánk jelentkezik.

Sok pannonhalmi diák lánytestvére tanul nálunk. A tanulóink hatvan százaléka lány, negyven százaléka fiú. Ötven-ötven fős fiú- és lánykollégiumot tartunk fenn, ahonnan hétvégente hazajárnak a diákok. Elmondható, hogy Győr és agglomerációja iskolájává váltunk. Korábban, az 1950-es évektől az 1990-es évek közepéig országos beiskolázású volt az intézmény, a diákok többsége kollégista volt, hiszen a győriek a retorzió miatt nem merték ide íratni a gyereküket. Én 2004-ben érettségiztem, akkor a 27 fős osztályból 19 volt kollégista.

Minden évfolyamon bencés szerzetesek tanítják a hittant. Az együttműködés megvalósul köztünk, így a szekér egy irányban halad. A hitéletre nagy hangsúlyt fektetünk. Tíz éve a Budapesten és agglomerációjában élő Schönstatt, Regnum Marianum és a cserkészet lelkiséget képviselő családok is küldik hozzánk a gyerekeiket. A misszióban, a hitre nevelésben is a legfontosabb a kortárshatás. A hívő diákokat sikerült úgy elkötelezetté tenni, hogy egymást hívják imádságra, lelkiségi alkalmakra, zarándoklatokra, nekünk pedig az a dolgunk, hogy irányítsuk és segítsük az egymás közötti hitbeli kapcsolataikat.

A minőségi szaktárgyi oktatás miatt is szeretik az iskolánkat. Az országos iskolai rangsorokban az elmúlt években az 55. és a 64. helyek között álltunk. Ritka, hogy a monostorral egybeépüljön egy iskola, de emiatt a magunkénak érezzük és a saját házunkként gondozzuk az iskolát.

Az oktatás mellett fontosak a zarándoklatok is: a hatnapos csíksomlyói búcsús zarándoklatunk „sikerágazatnak” mondható. Budapesten félévente találkoznak az öregdiákjaink. Négyszázötven karszalag szokott elfogyni, olyan hatalmas a tömeg. Ezeken az alkalmakon megtapasztaljuk, hogy a hitbeli alapok, a nemzeti keresztény értékrend, a bencés összetartozástudat és egymás segítése valóban megvalósult, nem csak lózung.  

– Az ünnepségsorozat mettől meddig tart?

– A készületi időszakkal és a levezetéssel együtt összesen három tanévet foglal magában az ünneplés, mely tulajdonképpen 2026. január 1-jétől 2027. december 31-ig két éven keresztül tart. A legtöbb program a négyszázadik, 2026/2027-es tanévben várható.

– Milyen szempontok alapján állították össze a programokat?

– Arra törekedtünk, hogy az egész magyar bencés közösség ünnepe legyen iskolánk alapításának 400. évfordulója.

Szeretnénk megtalálni, hogy a múltból előhozott értékes hagyományokat hogyan tudjuk folytatni, szeretnénk megismertetni a külföldi bencés világot, erősíteni az öregdiák-közösséget és jobban jelen lenni Győr városában kultúrateremtő tevékenységünkkel.

A programok főként diákjainknak és öregdiákjainknak szólnak, de természetesen mindenki számára nyitottak.

– Milyen programokkal indul az ünneplés?

– Az ünnepi események sora egy nevelőtestületi zarándoklattal kezdődött 2025. október 23. és 28. között Rómába. Az adventet órómai énekeskönyv- és hanglemezbemutatóval nyitottuk meg. A Bencés esték című előadás-sorozatunk is folytatódik havi rendszerességgel, melyeken most az alapítást állítjuk középpontba.

A kettős emlékév hivatalos megnyitására február 7-én, szombaton a XIII. Győri Bencés Bálon kerül sor, melynek fővédnöke Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, a magyar bencés kongregáció elnöke. Ide várjuk a bencés szerzeteseket, öregdiákjainkat, diákjaink szüleit és a győri gimnáziumigazgatókat; lesz tűzijátékos torta és mindenféle kulturális program.

A XXIII. Győri Bencés Öregdiáktalálkozóra Budapesten, a Jézus Szíve jezsuita templomban kerül sor február 27-én, pénteken 18 órától. Szent Benedek atyánk tavaszi, március 21-i ünnepe az emlékév megnyitása a diákság számára, ekkor Varga László kaposvári megyéspüspök szentmisét és lelkigyakorlatot tart.

Május 13-án társadalomtörténeti konferenciát és versenyt rendezünk a diákság és öt testvériskola bevonásával. Május 15. péntek délután nyitjuk meg a 400 tanév – élő örökség a győri bencés gimnáziumban című iskolatörténeti interaktív kiállítást a rendház és templom tetőterében 600 négyzetméternyi területen. Mivel a gimnázium épületében indította Rómer Flóris bencés szerzetes az 1950-ig itt működő Győr városi múzeumot, a kiállításon lesznek gyönyörű műtárgyak, preparált állatok, régi könyvek, játékok, videófilmek és persze humor is. Közös érettségi találkozót tartunk május 16-án Győrben, melyen a szentmisét Fekete Szabolcs Benedek püspök mutatja be. Bencés monostorokat meglátogató biciklitúrát szervezünk a Duna mentén Ausztriába június 29. és július 5. között. Július 25., szombaton, Szent Jakab ünnepén gyalogos zarándoklatot tartunk a lébényi Szent Jakab bencés apátsági templomhoz, felelevenítve a 17–18. századi diákjaink zarándoklatának hagyományát.

Fotó: Halász Csongor

– 2026 szeptemberében kezdődik a 400. tanév. Hogyan készülnek erre?

– A 400. tanév ünnepélyes megnyitására augusztus 30-án, vasárnap délután a Széchenyi téren kerül sor, melyre meghívtuk Erdő Péter bíboros urat, Veres András megyéspüspököt, Hortobágyi Cirill főapátot és a köztársasági elnököt. Január 6-án jezsuita iskoladrámák nyomán Szent Lászlóról és vízkeresztről szóló misztériumjátékokat mutatunk be. Lesz újra Győri Bencés Bál 2027. február 6-án, majd március 19-én Szent Benedek atyánk ünnepe. A 2027-es ünnepségsorozat fénypontja a május 27. és 29. között megrendezendő öregdiák-hétvége, mely alkalomra egy tudományos konferenciát is szervezünk, de lesz fényfestés is a Széchenyi téri épületeken, a vasárnapi szentmisén pedig megemlékezünk elhunyt tanárainkról és diáktársainkról. 2027 júliusában gyalogos zarándoklatot vezetünk Máriazellbe, hálaadásként ruhát is viszünk a Szűzanya kegyszobrára. Buszos utazással keressük fel a felvidéki, 17. században alapított jezsuita házakat és templomokat; kerékpártúrát szervezünk az északnyugat-magyarországi egykori bencés iskolák felkeresésére, majd július 25-én újra gyalogosan veszünk részt a Szent Jakab-zarándoklaton.

2027-ben az őszi szünetnek megfelelően november 3-án vagy 8-án lesz az iskolázás megindulásának emléknapja élmény- és sportprogramokkal, előadásokkal, ugyanis az 1600-as években mindenszentek után kezdődött a tanítás.

Az emlékév lezárására decemberben kerül majd sor tudományos kötet megjelentetésével. Major Fulgent OSB templomigazgató gazdag programokkal, köztük koncertekkel, lelkigyakorlatos beszédsorozatokkal várja az érdeklődőket az ünnepi időszakban.  

Fotó: Merényi Zita

Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2026. január 11-i számában jelent meg.