Barna Gábor néprajztudós és Várnai Jakab OFM kapta a 2021. évi Fraknói Vilmos-díjat

A jelentős történész-püspökről elnevezett Fraknói Vilmos-díj a katolikus teológia, a filozófia vagy az egyháztörténelem területén végzett kiemelkedő tevékenység, a vallási élet megújulása, a teológia oktatása, illetve az Egyház társadalmi beágyazottságának és közfeladat-ellátásának kiszélesítése terén elért jelentős eredmény állami elismerése.

A koronavírus-járvány miatt idén került sor a 2021. évi díjak átadására, rendhagyó módon a Pasaréti Közösségi Házban (korábban a Parlamentben adták át a díjat – a szerk.), állami tisztségviselők, ferences vezetők, köztük Berhidai Piusz OFM tartományfőnök, illetve a díj kuratóriumi tagjainak jelenlétében.

A díjátadó a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd a jelenlévők megtekinthették az Egyházakkal a társadalom szolgálatában című kisfilmet.

A Fraknói Vilmos-díjat Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át, aki beszédében méltatta a kitüntetetteket, akik „sokat tettek az igazi értékek felmutatásáért” jelen világunkban, amelyet az „ideológiai káosz, a kereszténység gúnyolása és a teremtés rendjével való szembefordulás jellemez”, valamint megköszönte az egyházak segítségét a kisfilm elkészítésében.

Az államtitkár külön köszönetet mondott Barna Gábor néprajzkutatónak Bálint Sándor boldoggáavatási perének elindításáért, Várnai Jakab ferences szerzetesnek pedig „a sok erőfeszítésért, amit a ferences közösségekért tesz Európában és világszerte”, valamint az ötleteiért, javaslataiért, amelyekkel segíti a kormány üldözött keresztényekért végzett szolgálatát.

A Fraknói Vilmos-díjas Barna Gábor professzort Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszékének vezetője, a díjat odaítélő bírálóbizottság elnöke méltatta.

A laudációban elhangzott, hogy a köztiszteletnek örvendő, tizenkét önálló kötettel, négyszáz publikációval rendelkező Barna Gábor professzor munkássága nemcsak a néprajztudomány, hanem az egyháztörténet számára is jelentős – utóbbi területen szemléletformáló, amennyiben az egyoldalú intézménytörténeti szempontokon túl az élő hitet mutatja be a szakrális néprajz (búcsújárás, jámbor társaságok működése) kutatása nyomán.

Barna Gábor professzornak a néprajztudomány terén az említett témákban írt munkái a szakma alapművei.

A tudós közéleti tevékenysége egybefonódik az Egyház kulturális missziójával a Szent István Tudományos Akadémia főtitkáraként is. Sokat tett és tesz Isten szolgája Bálint Sándor boldoggáavatási perének előmozdításáért. Az eljárás jelenleg a szentszéki szakaszba érkezett.

*

A Fraknói Vilmos-díj másik kitüntetettjét Várnai Jakab ferences szerzetest Kálmán Peregrin OFM, a pasaréti Páduai Szent Antal-plébánia vezetője méltatta.

Várnai Jakab 1958-ban született. 1982-ben belépett a ferences rendbe. 1988-ban licenciátust szerzett teológiából a budapesti Hittudományi Akadémián, és ugyanebben az évben angol szakos tanári diplomát szerzett az ELTE-n. 1991-ben teológiából doktorált a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán.

A Ferences Rend Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Rendtartományának provinciálisa volt 1994 és 2003 között, és ezekben az években fundamentális teológiát tanított a szegedi, a ferences, majd a Sapientia Szerzetesi Hittudományi főiskolán. A magyarországi Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke volt 1995-től 2003-ig, és az Európai Szerzeteselöljárói Konferenciák Egyesületének alelnöke 1999–2001 között. A ferences rend római központjában dolgozott 2003-tól 2009-ig, a központi vezetőség tagjaként (definitor generalis) a francia, a belga, a holland, a német, az osztrák, a svájci, a magyar és az erdélyi rendtartományokat képviselete.

Várnai Jakab provinciálisként 1995-től részt vett a bencés, a piarista és a ferences hittudományi főiskolák jogutódjaként 2000-ben megalakult Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola alapításának előkészítő munkálataiban, mely intézménynek 2012-től 2020-ig rektora volt. 2015–16-ban a Szentföldi Ferences Kusztódia vizitátoraként szolgált, jelenleg a jeruzsálemi ferences Studium Theologicum tanára.

Kálmán Peregrin OFM hangsúlyozta: Várnai Jakab oktatói, szervezői tevékenységét a szellemi igényesség jellemzi, élen jár a hit és a kultúra párbeszédének előmozdításában; fordításaival, tanítói munkájával jelentős szerepet vállalt Magyarországon a szerzetesség teológiájának elmélyítésében; gondolkodásának homlokterében a II. Vatikáni Zsinat nagy témái állnak. „Több mint harminc éve meghatározó alakítója a magyar szerzetesség életének, s ezáltal a társadalom megújításának is előmozdítója” – hangzott el a laudációban.

A Fraknói Vilmos-díjakat Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megbízásából Soltész Miklós államtitkár adta át.

Barna Gábor professzor az elismerést átvéve többek között hálával emlékezett meg szüleiről, valamint arról, hogy Bálint Sándorral 25 éven keresztül egy tanszéken dolgozhatott, továbbá két korábbi Franknói Vilmos-díjasról, Bura László erdélyi pedagógus-nyelvészről és Szilárdfy Zoltán pap-művészettörténészről, akiknek a munkásságát a „hűség és a szolgálat” jellemezte.

Várnai Jakab OFM a díj átvétele után Pintér Ernő OFM és Hegedűs Kolos OFM alakját elevenítette fel. Az ő tanúságtételükre utalva hangsúlyozta: „a teológia tanulása nem luxus, hanem életfunkció”, „a gondolkodás lehetséges a hit alapján”, s a hit nem zárja ki a gondolkodást. A „teológiai képzés az Egyház életfunkciója, egyszersmind közösségi tevékenység”.

Várnai Jakab leszögezte: a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola vezércsillaga, eszménye közösségi jellegű. A főiskola közösségi élettér, amint „a teológia által megvilágított igazság is egy közösség igazsága”.

Szerző: Körössy László

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír