Barokk Szent Mihály-dombormű töredéke bukkant elő a pesti belvárosban

A barokk korinak vélhető, négyszögletes baluszterek (korlátbábok) darabjai mellett figyelemre méltó volt egy keretelt figurális dombormű egyik sarka – ezen egy szandált és tunikát viselő személy bal lába vehető ki, amellyel egy fekvő alakra támaszkodik.

A töredékben az ördögöt legyőző Szent Mihály arkangyal közkeletű ikonográfiájú ábrázolása ismerhető fel: a főangyalt ókori (katona)viseletben, általában kezében lándzsával, míg az ördögöt szarvakkal vagy szárnyakkal is rendelkező férfialakként, illetve férfi, női és állati jegyeket is viselő szörnyként ábrázolták.

A domborműtöredék (Szalatnyay Judit felvétele)

A puha mészkőből készült faragvány teljes magassága eredetileg körülbelül egy méter lehetett; megmunkálása meglehetősen finom, aprólékos, és felülete, úgy tűnik, festetlen volt.

Szent Mihály ábrázolásának előkerülése az újkori pesti belváros déli részén nem meglepő. Az ő tiszteletére szentelték a török kiűzése után visszatelepülő domonkos rend 1765-re felépült Váci utcai templomát, amely később a pálosoké, az angolkisasszonyoké, majd legutóbb a premontrei rendé lett – Szent Mihály-titulusa azonban változatlanul megmaradt.

A ma álló egyemeletes épület Komárik Dénes kutatásai szerint két szakaszban épült fel: a Szerb utcai szárnya 1804-ben Miletz Illés Turóc megyei származású pesti ügyvéd részére, majd bővítése a Veres Pálné utcai szárnnyal 1815-ben az új tulajdonos, az Ausztriából betelepült Bauer Ignác kocsmáros részére, Brein Ignác terve szerint.

A kőfaragvány felmérési rajza (Rácz Miklós rajza)

Az 1785-ös, Balla Antal-féle térkép szerint ezeket megelőzően a telek Szerb utcai oldalán állt egy szélesebb épület, feltehetőleg lakóház; a telek ezzel átellenes, északi oldalán pedig két keskenyebb épület – mindezek Komárik Dénes szerint még földszintesek lehettek.

A mai ház Szerb utcai szárnyában beépített kő kézenfekvő, hogy az 1804-es építkezés során elbontott vagy átalakított Szerb utcai házból származhatott. A szent domborműve – ahogyan a barokk városi és falusi házakon gyakran látható – valószínűleg e ház utcai főhomlokzatát díszíthette.

Falrészlet másodlagosan beépített négyszögletes baluszterek (korlátbábok) darabjaival

Felmerült, hogy a domborműtöredék kiemelése után a Kiscelli Múzeum épületelem-gyűjteményébe kerülhessen, végül azonban statikai okokból ez nem valósult meg. A kőtöredék fotódokumentálása és felmérése megtörtént, és reményeink szerint biztonságban őrzi tovább a műemlék ház fala.

Szakirodalom: Komárik Dénes: Brein Ignác Ismeretlen műve. Műemlékvédelem 1969/1. 29–34.

Forrás és fotó: Kiscelli Múzeum Facebook-oldala

Nyitókép: a Veres Pálné utca és Szerb utca sarkán álló műemlék ház – Szalatnyay Judit felvétele

Magyar Kurír