Bartholomaiosz pátriárka megáldotta Budapesten a Fanarion Ortodox Keresztény Dialógus Központot

A szertartás ünnepélyes szalagátvágással és vízszenteléssel kezdődött, amelyen Európa számos országából, valamint Szingapúrból érkezett püspökök és egyházi méltóságok vettek részt. Ezt követte a Szent Liturgia, amelyet az Áthosz szent hegyéről és a Szentföldről érkezett delegációk, nagykövetek és más diplomáciai képviselők, valamint katolikus és protestáns egyházi vezetők jelenlétében mutattak be.

Fotó: Lambert Attila

A megnyitóhoz kapcsolódóan Erdő Péter bíboros, prímás előző este személyesen látogatott el a Fanarionba, ahol megtekintette az újonnan létrejött központot és templomot, majd Bartholomaiosz egyetemes pátriárkával rezidenciáján négyszemközti megbeszélést folytatott.

A megnyitó vendégei között volt többek között Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelöke; Hortobágyi T. Cirill OSB, a Pannonhalmi Főapátság főapátja; Ägidius Johann Zsifkovics, az Eisenstadti Egyházmegye megyéspüspöke; a magyar görögkatolikus egyház vezetői, a magyar bencés közösségek elöljárói, valamint Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára is. Kiemelt képviselettel volt jelen a görög és az ukrán állam, valamint a magyarországi görög és ukrán közösségek több országos és parlamenti képviseleti szervezete is.

Üdvözlő beszédében Bartholomaiosz patriárka hangsúlyozta: az új épületegyüttes, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus regionális központja

arról tesz majd tanúságot, hogy az ortodoxia a Krisztusba vetett hit »új életében« és »a szabadság tágasságában« felülmúlja a nemzeti és kulturális korlátokat, valamint az identitás külsődleges és egyéb részleges ismertetőjegyeit.”

„A történelmi Budapest központjában immár »ablak nyílik az egész világra«” – mutatott rá beszédében az ökumenikus pátriárka. „Itt a teológia párbeszédet folytat majd a kultúrával és a tudománnyal, a mai ember nagy egzisztenciális kérdéseivel, jövőképeivel és reményeivel. Ma a találkozás és a kapcsolatteremtés sajátos helyét és módját szenteljük fel, abban a szilárd bizonyosságban, hogy a valódi haladás elképzelhetetlen a szellemi értékek ápolása és tisztelete nélkül.”

Arszeniosz, Ausztria metropolitája, a Magyarországi Exarchátus kormányzó főpapja homíliájában arra emlékeztette az összegyűlt híveket és vendégeket, hogy „a fanarion szó jelentése: kicsiny fény, kis mécses. Jelen esetben azonban nem pusztán egy elnevezésről van szó: e név jelkép, emlékezés és hitvallás. A konstantinápolyi Fanart idézi, azt a szerény helyet, amelyet már nem övez a császári idők világi ragyogása, ám valami ennél is értékesebbet őriz: a tanúságtétel kiolthatatlan mécsesét.

A Fanar nem csupán hely, hanem az egyházi létezés egyik módja. A kereszt és a feltámadás emlékezete;

egy olyan Egyház tanúságtétele, amely birodalmak felemelkedését és hanyatlását, határok elmozdulását és népek átvonulását látta, mégis megmaradt a helyén – nem a fegyverek erejével, hanem a hit, az emlékezet, az imádság és a szolgálat erejével.”

Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz képviseletében Georgiosz Kalatzisz vallásügyi megbízott köszöntő beszédében történelmi jelentőségűnek nevezte a Fanarion létrejöttét.

Kiemelte, hogy

a Budapest és Európa szívében megnyílt központ népek és kultúrák találkozási helye,

amely a párbeszédet, a kölcsönös megértést, a békét és az igazságosságot szolgálja, továbbírva az Egyetemes Patriarchátus és Magyarország több mint ezer éves kapcsolatának történetét.

A Görög Köztársaság Külügyminisztériumának képviseletében felszólaló Aikateríni Koika hangsúlyozta, hogy a görög kormány a kezdetektől figyelemmel kísérte, támogatta és segítette a Fanarion létrejöttét, és a központban jelentős, hosszú távú lehetőséget lát. Megerősítette Görögország elkötelezettségét a szoros együttműködés mellett, kiemelve a Fanarion szerepét a görög–magyar kulturális, tudományos és egyházi kapcsolatok elmélyítésében, valamint olyan új együttműködések és közös kezdeményezések elindításában, amelyek a párbeszédet, a kölcsönös megértést és a közjót szolgálják.

A délután folyamán kulturális programokra került sor: az ortodox egyház fenntartásában működő Család Iskola tanulói és tanárai ünnepi előadással léptek fel, az ukrán ortodox közösség pedig népi énekekkel köszöntötte a pátriárkát.

Bartholomaiosz pátriárka megáldotta azt az időszaki kiállítást is, amely a kortárs ikonfestészet kiemelkedő alkotója, Georgiosz Kordisz munkásságának elmúlt húsz évéből nyújt áttekintést, és a tervek szerint egy éven át lesz látogatható.

Az ünnepi program délután Nagy Főpapi Vecsernyével zárult.

Forrás és fotó: Fanarion

Magyar Kurír