Befejezetlen történet – Összkép a Dante-emlékév magyarországi eseményeiről

A megjelenteket Mátyus Norbert irodalomtörténész, egyetemi docens, a Magyar Dantista Társaság elnöke köszöntötte.

Üdvözölte a hallgatóságot Gabriele La Posta, az Olasz Kultúrintézet igazgatója is, aki köszönetet mondott mindazoknak, akiknek lelkesedése, hozzáértése nyomán az utóbbi évtizedekben értékes könyvek születhettek meg. Elmondta: a magyar dantisták által végzett lelkiismeretes munkának ma már Itáliában is nagy visszhangja van. Az Olasz Kultúrintézet igazgatója név szerint is megnevezte Pál József professzort, aki valódi hídszerepet tölt be Budapest, Szeged és Róma között, hiszen kiemelkedő tudományos munkássága mellett tiszteletbeli konzul is volt Szegeden.

Gabriele La Posta leszögezte: Dantéban még hétszáz év után is találunk új értelmet és jelentést. Olaszországban örömmel konstatálják, hogy még mindig mekkora ereje van Danténak Magyarországon, „a föld, amelyet a Duna öntöz” – idézett az Olasz Kultúrintézet az Isteni színjátékból.

Ezért ez nem finisszázs (kiállítás bezárása), hanem infinitás, befejezetlen, végtelen történet lesz, amit itt most lezárunk.

Bemutatkozott a közönségnek a PIM gyakornoka, Alessandro Monaco is, aki bejelentette: indítottak egy honlapot Dante életével, munkásságával kapcsolatban.

A rendezvényen Pál József Dante-kutató, egyetemi tanár, az MTA tagja Értelmezések, szóban, képben, zenében – Számvetés a Dante-évről címmel tartott előadást. Kiemelte: Dante számára a legfontosabb az Isten által teremtett világ volt, úgy, ahogyan azt Isten megteremtette. „…tény feleljen meg szavamnak” – írja.

A professzor röviden felvázolta, milyen interpretációs stratégiát alkalmazhatunk ahhoz, hogy a Színjátékot mélyebben megértsük. Négy pontot említett meg, amelyet minden mondat után vizsgálnunk kell, és amely Dante poétikáját meghatározta. Az első a valóság, amely feltárulkozott számára egy látomásban, úgy, ahogyan azt az Isten teremtette. A második az interakció, Dante megjelenik ebben a látomásban, elkezd mozogni, kapcsolatokat létesít emberekkel, beszélget, véleménye van. A harmadik a memória, a rögzítés. „Mindazt, amit láttam, azokat a cselekedeteket, amelyeket én ezekkel az emberekkel kapcsolatban végeztem, rögzíteni kell a memóriában, mert az utazás után, visszaérkezve a földre, mindent le kell írnom” – mondta Dante szemléletéről a professzor. Hozzáfűzte: a leírás a negyedik fázis. A probléma az, hogy ebben a folyamatban, a valóság, az interakció, a memória, a leírás fázisaiban egyre gyengébben működik a dolog, egyre kevésbé lehet látni azt, ami az ember elé tárul.

Dante nagyon sokszor megfogalmazza ezt. Pál József a következő részt választotta ki: „S láttam, mit sem tud, sem bír elbeszélni, ki visszatér e magasabb világból. Mert mikor vágyát közelítve kémli, oly mélységekbe száll az emberelme, hogy az emlék nem képes utolérni. Mégis, amennyit kincsekkel betelve a szent országból szellemem megőrzött, azt lesz ma dalomnak előtárni terve.” Azt a keveset, egyre kevesebbet, azt a minimumot, ami mégis átszűrődött ezeken az értékvesztési stádiumokon, „azt fogom önök elé tárni, írta le mindezt Dante”.

A professzor szerint óriási kihívás volt a Dante 700, mert száz évvel korábban világszerte, így nálunk is, megemlékeztek a költő halálának 600. évfordulójáról. Ez olyan lökést adott a magyar szellemi és külpolitikai életnek, amit száz év múlva nem lehetett egyszerűen megismételni, megpróbálni ugyanazokon a hangszereken játszani. Babits Mihály fordítása, Berzeviczy Albert, Fülep Lajos, Prohászka Ottokár, Schütz Antal tanulmányai, hosszasan lehetne sorolni az akkori Dante-év hozadékát. Megjelent egy Dante-album is.

A tudós előadó emlékeztetett: 1921-ben alig vagyunk túl az első világháborún, nem sokkal korábban az olasz és magyar katonák egymást lőtték Isonzónál és másutt, képzeljük el ezt a lélektani helyzetet. Eltelik néhány év, és Dante karmestere lesz az új szellemi és politikai együttműködésnek a két ország között.

Pál József kifejtette: Dante halálának hétszázadik évfordulójához nem csak Dante-kutatók kapcsolódtak, mellettük filozófusok, teológusok, papok, képzőművészek, művészettörténészek, zenészek, jogászok is megemlékeztek az Isteni színjáték írójáról, szóban, írásban, művészeti alkotásokban, sőt az orvostudomány is bekapcsolódott. Janka Zoltán pszichiáter, neurológus orvos, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a dantei bűnöket vizsgálta a mai pszichiátria álláspontjából és fogalomkészletével.

A Dante-évhez kapcsolódó művészeti alkotások közül a professzor kiemelte A Dante univerzuma című tárlatot, amely ötven magyar kortárs művész alkotásával állít emléket a költőóriásnak.

Ebbe a vonulatba tartozik Sárkány Győző Végtelen színjáték című műve. Száz fotót készített a száz énekhez, különleges technikával.

Ugyancsak meg kell említeni a Kinek a pokla ma Dante pokla? című képzőművészeti kiállítást, amelynek létrehozásában kiemelkedő érdemei vannak Komlóssy Gyöngyinek. Az alkotók: Baksai József, Gaál József, Szurcsik József, Lovas Ildikó.

Továbbmenve a zene területére, a Magyar Állami Operaház 2021. szeptember 12-én bemutatta Liszt Ferenc Dante-szonátáját, és részleteket játszottak ifj. Ábrányi Emilnek a 600. évfordulóra komponált, Paolo és Francesca című operájából. A Zeneakadémián Szerelem és pokol címmel Kiss Péter adott zongorakoncertet, ahol Dante és Petrarca szövegeit Jászberényi Gábor olvasta fel.

Tóth Péter Divino Inferno címmel komponált oratóriumot, amelynek szövegkönyvét Baranyi Ferenc írta. A zeneművet a szegedi dómban mutatták be. Az oratóriumból részletek hangzottak el a tegnap esti bemutatón.

Mindenképpen megemlítendő a Pokol monodráma változata, Gyabronka József előadásában. (Azóta látható a Purgatórium és a Paradicsom éneke is, vagyis a teljes Isteni színjáték a budapesti Katona József Színházban – B. D.)

Említést tett a professzor a Rómában, Szegeden és Budapesten megrendezett Dante-konferenciákról is. Természetesen több könyv is megjelent a Dante 700 kapcsán 2021 és 2023 között: Draskóczy Eszter Alvilágjárások és pokolbeli büntetések – Dante komédiájának antik és középkori forrásai; Szabó Tibor Dante – Egy humanista a középkorból és Kaposi Márton Dante allegóriafelfogása és a középkor világképe című kötete.

Pál József kiemelte Szabó Ferenc SJ Hétszáz év után című könyvét, amelyben az egy éve elhunyt jezsuita költő egészen egyéni módon közelítette meg Dante hitét és teológiáját.

A Dante-emlékév kiemelendő eseménye volt a Komédia I. Pokol – Kommentár, valamint a Komédia II. Purgatórium – Kommentár című kiadványok megjelenése. A kommentárok szerzői a versszöveg érthetőségét biztosító legfontosabb történelmi, irodalomtörténeti, retorikai, poétikai, filozófiatörténeti és teológiai, nem utolsósorban pedig nyelvi ismereteket közlik. Az elsőként említett kötetet Kelemen János, a másodikat szintén ő és Nagy József szerkesztették.

Draskóczy Eszter és Mátyus Norbert szerkesztésében jelent meg a Dante-emlékkönyv 2021 című konferenciakötet, amely lezárja a 2021-es jubileumot, a költő halálának hétszázadik évfordulóján Magyarországon rendezett ünnepségek és szakmai-kulturális rendezvények hosszú és gazdag sorát,

már amennyiben a lezár ige egyáltalán használható arra a nem szűnő pezsgésre, amely a nagy költő szellemi öröksége körül tapasztalható a magyar tudományos-kulturális életben”

– írja a kötethez fűzött köszöntőjében Gabriele La Posta.

Pál József előadásában kiemelte: a rendelkezésre álló adatok alapján úgy látszik, hogy

a Dante-emlékévhez kapcsolódóan Olaszországon kívül Magyarországon volt a legtöbb tudományos és művészeti esemény.

A rendezvény záróakkordjaként Mátyus Norbert beszélgetett a Dante-fordítások nehéz és könnyű kérdéseiről Draskóczy Eszterrel és Nádasdy Ádámmal. A harmadik meghívott, Baranyi Ferenc betegsége miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó (archív): Fábián Attila, Lambert Attila, Merényi Zita

Magyar Kurír