Befejeződött az ókori keresztény síremlékeket érintő fejlesztés Pécsen

A Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára az európai uniós és kormányzati támogatással megvalósult fejlesztési program záróeseményén kijelentette, hogy „kivételesen sikeres és eredményes beruházás valósult meg a pécsi ókori sírépítmények környezetében”.

(A képre kattintva fotógaléria nyílik)

A fejlesztéseknek köszönhetően a látogatók nemcsak a 4. századi tárgyi emlékeket vehetik szemügyre, de a római kori Pécsről is élményeket szerezhetnek; a mai kor legmodernebb eszközeinek segítségével bepillantást nyerhetnek a kereszténység korai szakaszába. A honfoglalás előtti időkben a Kárpát-medencében, így az ókori Pécsen élő korai keresztények „hitüket életük árán is őrizték”, ez pedig összeköti őket a 21. századi magyarokkal is – fogalmazott Vincze Máté.

A helyi régészek több évtizedes munkájának köszönhetően kijelenthető, hogy Pécs az európai keresztény kultúra egyik bölcsője volt. A korai keresztények nemcsak lenyűgöző épületeiket, műveiket és kultúrájukat hagyták örökül, hanem annak az üzenetét is, hogy a hit és a hagyományok megtartása fontos és a jövő záloga.

A projektzáró eseményen Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy a pécsi ókeresztény emlékek a zsidó-keresztény kultúrkör lenyomatai, amelyek egyúttal az európaiság egyik lényeges elemét jelképezik. Fel kell mutatni a világnak, hogy a keresztény kultúra nemcsak tárgyi emlékek sora, hanem valóság, amiben „benne vagyunk és általa vagyunk”, s amit nem is szabad feladnunk – hangsúlyozta a politikus.

Péterffy Attila, a baranyai megyeszékhely polgármestere elmondta, hogy a beruházást a megváltozott látogatói igények, illetve a világörökségi helyszínek bemutatását szolgáló épületek elavultsága is indokolták, és reményét fejezte ki, hogy megújulásukat követően még több érdeklődő csodálja majd meg a pécsi ókeresztény emlékeket.

A XIII. számú sírkápolna

Felföldi László megyéspüspök arról szólt, hogy a pécsi világörökségi helyszín lecke is: megmutatja, hogy minden emberre értékként, kincsként kell tekinteni, ennek felismerését pedig az ókeresztény emlékek megtekinthetővé tétele is elősegíti.

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) pályázatán elnyert támogatással megvalósuló projekt során három helyszínen végeztek fejlesztéseket. A beruházások keretében új, modern fogadóépületet emeltek a pécsi székesegyháztól délre, a Szent István tér sarkán elhelyezkedő római kori Ókeresztény Mauzóleum fölé, a könnyebb megközelíthetőség érdekében pedig tereprendezést hajtottak végre, és modernizálták a műemlék gépészetét.

Az Ókeresztény Mauzóleum kriptája

A szintén a bazilika közelében található Cella Septichora, azaz a járófelszínen üvegtetővel fedett hétkaréjos temetkezési épület teljes gépészetét, szigetelését is megújították, illetve a pécsi Apáca utca 8. szám alatti örökségvédelmi építmény védelmét is elvégezték.

*

Pécs római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak kora keresztény temetkezési építészetét és művészetét.

A Cella Septichora a látogatóközpont bejárata felől 
(Fotó: Pozsárkó Csaba)

A Világörökség Bizottság értékelése szerint a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető és festett sírkamrái építészeti és művészeti szempontból is egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.

A baranyai megyeszékhelyen 1782 óta több száz téglasír, több tucat kőből és téglából épített kisebb sírkamra, valamint nagyobb méretű temetői épület került elő. Egy részük festett, belső tereiket bibliai jelenetekkel és szimbólumokkal díszítették, ami tovább növeli egyediségüket, egyetemes kulturális értéküket.

Téglasír nyeregtetővel a III. sírkamra északnyugati sarkánál
(Fotó: Pozsárkó Csaba)

A nagyrészt helyreállított, így látogatható föld alatti és a földfelszíni építmények megőrizték a késő római temető hangulatát. A 2005/2006-ban végzett ásatásokat követően a korábban már bemutatott és az újonnan feltárt emlékeket a 2007-ben megnyílt Cella Septichora Látogatóközpont egyesíti, melynek honlapján további érdekes információkat találhatunk.

Bár az alábbi képre kattintva virtuális sétát is tehetünk a múzeumban, mindenképpen érdemes személyesen is felkeresni a pécsi Cella Septichora Látogatóközpontot.

Forrás: MTI; Septichora.hu

Fotó: MTI/Vasvári Tamás; Septichora.hu

Magyar Kurír