Befejeződött a Szent Péter-bazilika főoltára fölötti baldachin restaurálása

A Gian Lorenzo Bernini barokk szobrász nevével fémjelzett baldachin a kereszténység legnagyobb bazilikájának főoltára fölött emelkedik.

A négy oszlop által tartott dísztető 1633-ra készült el, és érdekességének számít, hogy a művész „nyersanyagaként” a római Angyalvár nyolcvan ágyúját öntötte be. A legenda viszont úgy tartja, hogy a Pantheon kupoláját fedő bronzlemezeket használta fel.

A kilenc hónapig tartó helyreállítás a végéhez közeledik, de a főoltár egészét még állványok fedik. Az ünnepélyes átadás október 27-én lesz, amikor ismét teljes szépségében és fényében lesz látható a baldachin – nyilatkozta Mauro Gambetti bíboros, minorita szerzetes püspök, a Szent Péter-bazilika főpresbitere. „A hit fényének lesz ismét a jelképe, a december 24-e éjjelén kezdődő szentévre készülve” – hangsúlyozta.

A bíboros jelképesnek nevezte a dátumot, mivel II. János Pál pápa 1986-ban ezen a napon tartotta Assisi városában a békének szentelt első egyházi világnapot, és idén október 27-én ér véget a Vatikánban most zajló püspöki szinódus is a pápa celebrálta szentmisével. Gambetti bíboros hangsúlyozta: Ferenc pápa vatikáni lakhelyéről is elment megnézni, hogyan zajlik a restaurálás.

A helyreállítást a bazilika fenntartásáért felelős Fabbrica di San Pietro csapata végzi, a pápai állam mérnökei és szakértői vezetésével. A Vatikáni Múzeum és más olasz egyházi és állami kulturális intézmények legjobb restaurátorai vettek részt a munkában.

„A restaurálás mindenekelőtt tisztítást jelentett: a baldachin visszanyerte eredeti színkontrasztját, amelyet a vöröses bronzoszlopokon kúszó arany borostyánlevelek képeznek” – mondta Alberto Capitanucci, a Fabbrica di San Pietro műszaki felelőse, aki arra is emlékeztetett, hogy a baldachin karbantartása kezdettől fogva akadályokba ütközött a szerkezet 30 méteres magassága miatt és azért is, mivel Bernini barokkos, hullámzó formáit állványokról is nehéz megközelíteni.

A legutóbbi tisztítást 250 évvel ezelőtt hajtották végre korabeli eszközökkel, ám azóta vastag porréteg és más szennyeződés rakódott a baldachinra. Ezeket most a modern technológia segítségével teljesen el tudták távolítani.

Capitanucci az MTI-nek elmondta: Bernini oltárdísze a bazilika geometriai közepén áll azt a célt szolgálva, hogy a hívők figyelme rögtön a főoltár és az ott őrzött Oltáriszentség felé forduljon. A szobrász a körmeneteken használt baldachinokat utánozta, vagyis a négy rúdon magasba emelt ernyőszerkezetet. Az olaszországi városokban a rudakat a mai napig bőrrel tekerik be; Bernini baldachinjának bronzoszlopai is éppen a bőr barnás-vöröses színét idézik.

Az 1700-as években a baldachinon dolgozó munkások fáradalmait az oszlopokra vésett feliratok tanúsítják: „A mai napon befejeztük a munkát” – szól az egyik. A baldachin kupolarésze alatt egy gyerekcipőt is találtak, egy munkás hagyhatta ott, így kérve oltalmat gyermekére.

A pápák által meghirdetett jubileumi szentévet szokás szerint rendkívüli kulturális programsorozat is kíséri, ehhez kapcsolódik a Vatikán és Róma területén található emlékművek restaurálása is. A 2000-es szentévben a Szent Péter-bazilika homlokzatát állították helyre, ami elővarázsolta a Michelangelo használta eredeti színeket.

Most a baldachin mellett restaurálták a főoltár mögötti úgynevezett Katedraoltárt is. Ennek közepén hatalmas aranyozott bronztrónus áll, és benne egy másik, sokkal régebbi pápai trónust is találtak.

A 3. században készült pápai széket elefántcsont díszítés gazdagítja, Héraklész hőstetteinek ábrázolásával keresztény olvasatban. A trónust december 8-ig a főoltárnál állítják ki, hogy a látogatók egészen közelről megcsodálhassák.

Szintén a szentévre készül el a Michelangelo Pietáját védő új üvegfal is, addig a szobor bármilyen védőréteg nélkül látható a bazilikában – a megszokotthoz képest teljesen más fényviszonyok között, értelemszerűen több látogatót vonzva.

A helyreállítási munkálatok a Kolumbusz Lovagjai jótékonysági szervezet finanszírozásával valósulnak meg.

Forrás: MTI

Fotó: Hirado.hu Facebook-oldala

Magyar Kurír