Bemutatjuk a választó bíborosokat – Közülük kerülhet ki az új pápa (4. rész)

A választó bíborosokat a kreálásuk sorrendjében, időben visszafelé haladva mutatjuk be – mind a 135-öt, függetlenül attól, hogy valójában hányan fognak részt venni a konklávén. Amint a részt nem vevő bíborosokról a bíborosi kollégium megbízásából a Szentszéki Sajtóközpont tájékoztatást ad, külön hírben közöljük.

A címben lehetőséget fogalmaztunk meg („közülük kerülhet ki”), hiszen a konklávé dönthet úgy, hogy akár egy, a konklávén részt nem vevő bíborost, püspököt vagy más megkeresztelt római katolikus vallású férfit választ pápává (utóbbinak meg kell felelnie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy a döntés elfogadása után azonnal püspökké szenteljék). A gyakorlatban azonban 1389 óta a jelen lévő bíborosok közül kerül ki az új egyházfő.

Az első részben 38 bíborost, a második részben 21 bíborost, a harmadik részben 19 bíborost mutattunk be. Ebben a cikkben pedig 30 bíborost mutatunk be; végére érve a Ferenc pápa által kreált választó bíborosok sorának.

2016. november 19-én, Ferenc pápa a következő, a mostani konklávén választó bíborosokat kreálta a Szent Péter-bazilikában.

79. Mario Zenari, nuncius (Olaszország)

1946. január 5-én született Villafrancaban (Verona, Olaszország). 1970. július 5-én szentelték pappá és inkardinálták a veronai egyházmegyébe. Kánonjogi diplomával rendelkezik. 1980-ban lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába, majd Szenegálban, Libériában, Kolumbiában, Németországban és Romániában szolgált a pápai képviseleteken. 1993. március 25-én nevezték ki nunciatúrai tanácsossá.

1994. február 7-én kinevezték a Szentszék állandó megfigyelőjévé a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnél (EBESZ), a Szentszék állandó megfigyelőjévé az ENSZ Ipari Fejlesztési Szervezeténél (UNIDO) és az ENSZ bécsi irodájába.

Fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír

1999. július 12-én II. János Pál apostoli nunciussá nevezte ki Elefántcsontpartra és Nigerbe, egyúttal érseki címet kapott, Zuglio címzetes püspöki székében. Néhány nappal később, július 24-én kinevezték nunciusnak Burkina Fasóba is. Ugyanezen év szeptember 25-én püspökké szentelték.

2004. május 10-én apostoli nunciussá nevezték ki Srí Lankára, 2008. december 30-án pedig XVI. Benedek kinevezte őt apostoli nunciussá Szíriába, ahol jelenleg is szolgál.

80. Dieudonné Nzapalainga, C.S.Sp. (Közép-afrikai Köztársaság)

1967. március 14-én született Mbomouban, a bangassoui egyházmegyében, a Közép-afrikai Köztársaságban. Az általános iskola után a bangassoui Szent Lajos-szemináriumba, majd Kamerunban, az otéléi Saints Apôtres-nagyszemináriumba tanult. Ezt követően teológiai tanulmányait a Daniel Brottier-nagyszemináriumban fejezte be Libreville-ben, Gabonban.

Első szerzetesi fogadalmát 1993. szeptember 8-án tette le a Lelki Atyák Kongregációjában, örök fogadalmát pedig 1997. szeptember 6-án. Pappá szentelték 1998. augusztus 9-én. A következő években teológiai licenciátust szerzett a jezsuiták Centre Sèvres intézetében Franciaországban, ezután rendje visszahívta a Közép-afrikai Köztársaságba, hogy a regionális elöljárói feladatokat ellássa.

Franciaországban 1998 és 2005 között az Auteuil-i Alapítvány árváinak káplánja és a marseille-i Szent Jeromos-templomban segédlelkész volt; 2005-2009 között visszatért Közép-Afrikába, mint a rendjének regionális elöljárója, emellett bangui plébánosként szolgált. 2008 és 2009 között a Közép-afrikai Rendfőnökök Konferenciája elnöke volt.

2009-től bangui apostoli adminisztrátor, majd 2012. május 14-én XVI. Benedek pápa kinevezte bangui érsek-metropolitává. Ugyanezen év július 22-én püspökké szentelték.

2013 júliusa óta a Közép-afrikai Köztársaság Püspöki Konferenciájának elnöke, és ebben a minőségében vett részt a családról szóló püspöki szinódus harmadik rendkívüli közgyűlésén Rómában (2014 októbere).

2015 novemberében egyházmegyéjében fogadta Ferenc pápát; Banguiban a Szentatya megnyitotta az irgalmasság rendkívüli szentévének első szent kapuját.

Elkötelezett az országában zajló békefolyamat iránt, 2013-ban a bangui iszlám tanács, valamint az evangélikus szövetség elnökével együtt részt vett a Közép-Afrikai Vallásközi Béke Platform megalapításában. Ő Közép-Afrika első bíborosa.

81. Carlos Osoro Sierra, Madrid emeritus érseke (Spanyolország)

1945. május 16-án született Castañedában, a santanderi egyházmegyében. Az Escuela Normalban folytatott tanulmányokat és egy év tanítás után Santanderben belépett a szemináriumába, a salamancai Colegio Mayor El Salvadorba, ahol filozófiai és teológiai kurzusokat hallgatott az ottani pápai egyetemen, és két tudományágban szerzett licenciátust. Emellett – a Complutense Egyetemen – megszerezte az Enseñanza de Adultos diplomát.

1973. július 29-én szentelték pappá Santanderben, és ebben az egyházmegyében volt inkardinálva.

A pappá szentelése után a torrelavegai Nagyboldogasszony-plébánia ifjúsági lelkipásztori közösségének tagja, a Casa de los Muchachos igazgatója és az Escuela Universitaria de Formación del Profesorado ‘Sagrados Corazones professzora (1973–1975); az egyházmegye lelkipásztori szolgálatának főtitkára, a hivatásokért és szemináriumokért, valamint a laikusok apostolkodásáért felelős püspöki megbízott, valamint a lelkipásztori szolgálatért felelős helynök (1975–1996); az egyházmegye általános helynöke (1976–1994); az egyházmegyei szeminárium rektora (1977–1996); a székesegyházi káptalan elnöke (1994–1996); a Centro Asociado del Instituto Internacional de Teologia a Distancia és az Instituto Superior de Ciencias Religiosas San Agustin igazgatója (1996).

1996. december 27-én II. János Pál pápa kinevezte orensei püspökévé. 1997. február 22-én szentelték püspökké.

2002. január 7-én oviedói érsek-metropolitává nevezték ki. 2006 szeptemberétől 2007 szeptemberéig a santanderi egyházmegye apostoli adminisztrátora is volt.

2009. január 8-án XVI. Benedek pápa áthelyezte a valenciai érseki székbe. Ferenc pápa 2014. augusztus 28-án madridi érsek-metropolitává nevezte ki.

2014 márciusa óta a Spanyol Püspöki Konferencia alelnöke, amelyen belül korábban a Klerikusok Bizottságának elnöke (1999–2005) és az apostoli munkáért felelős püspöki bizottság elnöke és a Végrehajtó Bizottság tagja (2005–2011) volt.

Részt vett a püspöki szinódus 14. rendes közgyűlésén (2015. október).

 

82. Sérgio da Rocha, Brazíliaváros érseke (Brazília)

1959. október 21-én született Dobradában, a jaboticabali egyházmegyében, São Paulo államban. A São Carlos-i egyházmegyei szemináriumban filozófiát, a campinasi intézetben pedig teológiát tanult. A São Pauló-i Nossa Senhora da Assunçao Teológiai Karon erkölcsteológiából szerzett licenciátust, majd ugyanezen a területen a római Pápai Szent Alfonz Akadémián doktorált.

1984. december 14-én szentelték pappá a São Carlos-i egyházmegyében, Matão városában.

Papként a következő szolgálatokat látta el: Água Vermelha plébánosa és a São Carlos-i ifjúsági lelkipásztori szolgálat koordinátora (1985–1986). Filozófiaprofesszor az egyházmegyei szemináriumban és lelki igazgató a Campinas-i Teológiai Házban (1986–1987 és 1991); a São Carlos-i filozófiai szeminárium rektora (1987–1988 és 1990); az egyházmegyei hivatások koordinátora (1987 és 1989); a São Carlos-i katedrális plébánosa (1988–1989); a São Carlos-i Nossa Senhora de Fátima plébánia plébánosa (1990); a lelkipásztori szolgálat egyházmegyei koordinátora és a São Judas Tadeu kápolna vezetője São Carlosban (1991); a campinasi főiskolán az erkölcsteológia professzora és az egyházmegyei teológiai szeminárium rektora (1997–2001); az állandó diakónusok képzésével foglalkozó csoport tagja, a papi és pasztorális tanács tagja.

II. János Pál 2001. június 13-án kinevezte Alba címzetes püspökévé és Fortaleza segédpüspökévé. Ugyanezen év augusztus 11-én szentelték püspökké. 2007. január 31-én nevezték ki Teresina koadjutor püspökévé, majd 2008. szeptember 3-án érsekké.

XVI. Benedek pápa 2011. június 15-én kinevezte Brazíliaváros érsek-metropolitájává.

2015 áprilisa óta a Brazil Püspöki Konferencia elnöke, amelyben korábban számos tisztséget töltött be, többek között a Püspöki Tanügyi Bizottság és egyéb bizottságok tagja.

Emellett a Latin-Amerikai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CELAM) hivatások és lelkipásztori szolgálatok osztályának elnöke volt.

Részt vett a püspöki szinódus 14. rendes közgyűlésén

83. Blase J. Cupich, Chicago érseke (Amerikai Egyesült Államok)

1949. március 19-én született Omahában, Nebraskában, az Egyesült Államokban. Az általános és középiskolai tanulmányok után a Minnesota állambeli Saint Paulban a College of St. Thomasba járt, ahol 1971-ben filozófiából szerzett alapdiplomát. 1971-től 1975-ig a római Észak-Amerikai Pápai Kollégium hallgatója volt, majd teológiát tanult a Pápai Gergely Egyetemen. 1975. augusztus 16-án szentelték pappá az omahai érsekség számára.

1979-ben licenciátust, majd 1987-ben doktori címet szerzett a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen szentségi teológiából.

A pappá szentelése után a következő tisztségeket töltötte be: az omahai Szent Mária Magdolna-templom plébánoshelyettese és az omahai VI. Pál Gimnázium tanára (1975–1978); az érsekség liturgikus irodájának igazgatója (1978–1981); helyi munkatárs a washingtoni apostoli nunciatúrán, a Szent Mária Magdolna-templom plébánosa volt (1981–1987); a Bellevue-i Szűz Mária-templom lelkipásztora (1987–1989); az ohiói Columbusban lévő Pontifical College Josephinum rektora (1989–1997); az omahai Bellarmine Szent Róbert-templom plébánosa (1997–1998).

II. János Pál kinevezte a dél-dakotai Rapid City püspökévé 1998. július 7-én; püspökké szeptember 21-én szentelték.

2010. június 30-án nevezte ki XVI. Benedek pápa a washingtoni Spokane püspökévé, és szeptember 3-án vette át az egyházmegye kormányzását.

Ferenc pápa 2014. szeptember 20-án chicagói érsek-metropolitává nevezte ki, ahol ugyanezen év november 18-án kezdte meg főpásztori szolgálatát.

2015 októberében pápai kinevezéssel részt vett a püspöki szinódus 14. rendes közgyűlésén.

Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának (USCCB) Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságának (2008–2011) és az Országos Katolikus Oktatási Szövetség elnökségének vezetője (2006 és 2008 között), valamint a püspöki konferencia számos bizottságának tagja.

84. Jozef De Kesel, Brüsszel emeritus érseke (Belgium)

1947. június 17-én született Gentben, Kelet-Flandriában, a genti egyházmegye területén. Pappá 1972. augusztus 26-án szentelték a genti egyházmegyében.

A római Pápai Gergely Egyetemen szerzett teológiai doktori címet, valamint számos cikk és könyv szerzője az egyházról és a keresztény élet különböző aspektusairól. Előadóként dolgozott a genti szemináriumban, egy leendő vallástanárokat képző központban és a Leuveni Egyetemen. Beszél franciául, hollandul, angolul és olaszul.

II. János Pál 2002. március 20-án nevezte ki Bulna címzetes püspökévé és lett mechelen-brusseli segédpüspök. Május 26-án szentelték püspökké. 2002-től 2010-ig a brüsszeli vikariátus általános helynöke volt. 2010 óta a Flamand-Brabant és a Mechelen környéki vikariátus általános helynökeként tevékenykedik.

2010. június 25-én Brugge püspökévé nevezték ki.

2015. november 6-án Ferenc pápa kinevezte Mechelen-Brüsszel, Malines-Brüsszel (Belgium) érsek-metropolitájává és Belgium katonai ordináriusává. 2016 januárja óta a Belga Püspöki Konferencia elnöke.

85. Kevin Joseph Farrell, a Világiak, Család és Élet Dikasztériuma prefektusa (Írország)

1947. szeptember 2-án született Dublinban, Írországban. Az általános és középiskola elvégzése után a spanyolországi Salamancai Egyetemre és a római Pápai Gergely Egyetemre járt. A római Szent Tamás Egyetemen szerzett filozófiai és teológiai licenciátust. 1966-ban lépett be a Krisztus Légiója Kongregációba, és 1978. december 24-én szentelték pappá.

A felszentelés után a Regnun Christi mozgalom káplánjaként szolgált a mexikói Monterrey Egyetemen. Lelkipásztori szolgálatát 1983-tól a washingtoni Bethesda-i Szent Bertalan-plébánián gyakorolta.

1984-ben inkardinálták a washingtoni főegyházmegyébe, ahol a következő tisztségeket töltötte be: segédlelkész a Szent Tamás apostol plébánián (1984–1985); a Spanyol Katolikus Központ igazgatója (1986); a Katolikus Karitatív Szervezetek megbízott ügyvezető igazgatója (1987–1988); pénzügyi titkár (1989–2001); és az Angyali Üdvözlet plébánia lelkipásztora (2000–2002).

II. János Pál 2001. december 28-án nevezte ki Rusuccuru címzetes püspökévé és washingtoni segédpüspökké, és 2002. február 11-én szentelték püspökké. XVI. Benedek 2007. március 6-án kinevezi Dallas püspökévé.

2016. augusztus 15-én Ferenc pápa meghívta a Római Kúriára, a Világiak, Család és Élet Dikasztériuma prefektusaként.

86. Carlos Aguiar Retes, Tlalnepantla érsek-metropolitája (Mexikó)

1950. január 9-én született a mexikói Tepicben. Tanulmányait a tepici szemináriumban végezte, majd az Amerikai Egyesült Államokban, a montezumai szemináriumban és Tulában folytatta. Ezt követően a Pápai Biblikus Intézetben szentírástudományból szerzett licenciátust, majd a római Pápai Gergely Egyetemen biblikus teológiából doktorált.

1973. április 22-én szentelték pappá.

Ezt követően plébánosként szolgált; a tepici szeminárium rektora volt, ugyanakkor a Mexikói Szemináriumok Szervezetének (OSMEX) elnöke, valamint a Latin-Amerikai Szemináriumok Végrehajtó Tanácsának tagja. Ezután a Mexikói Pápai Egyetem XXIII. János Intézetének rektora volt, és ugyanezen egyetem biblikus professzora.

II. János Pál 1997. május 28-án kinevezte Texcoco püspökévé, és június 29-én püspökké szentelték.

2009. február 5-én XVI. Benedek pápa kinevezte őt Tlalnepantla érsek-metropolitájává.

2006 és 2012 között a Mexikói Püspöki Konferencia elnöke volt, miután 2004 és 2006 között főtitkárként tevékenykedett.

Több tisztséget is betöltött a Latin-Amerikai Püspöki Konferenciák Tanácsában (CELAM): 2000 és 2003 között főtitkár, 2003 és 2007 között első alelnök, majd 2011 és 2015 között elnök.

2014 októberében, majd 2015 októberében is részt vett a családról szóló püspöki szinódus két közgyűlésén.

87. John Ribat M.S.C., Port Moresby érseke  (Pápua Új-Guinea)

1957. február 9-én született a pápua-új-guineai rabauli főegyházmegye területén, Volavolo településén. Naveóban és Volavolóban végezte az általános iskola alsó, Malabungában a felső tagozatát, majd az ulapiai Chanel Szent Péter Gimnáziumban tanult tovább. Belépett a Szent Szív Misszionáriusok Kongregációjába, ahol 1979. február 2-án letette első fogadalmát. Filozófiát és teológiát tanult a bománai Szentlélek Szemináriumban, és 1985. december 1-jén szentelték pappá.

A felszenteléstől 1991-ig a bereinai egyházmegye különböző plébániáin végezte lelkipásztori szolgálatát; ezután a manilai SAIDI Központban vett részt egy továbbképző tanfolyamon, és 1992-től 1996-ig a rend novíciusainak mestere volt. 1997-ben plébánosként szolgált, majd 1998-tól 2000-ig a Fidzsi-szigeteken, Suvában volt a novíciusok mestere.

II. János Pál 2000. október 30-án kinevezte Macriana címzetes püspökévé és a bereinai egyházmegye segédpüspökévé (Pápua Új-Guinea). Püspökké 2001. február 11-én szentelték. 2002. február 12-én kinevezték bereinai megyéspüspökévé.

2007. április 16-án XVI. Benedek kinevezte Port Moresby koadjutor érsekévé, 2008. március 26-án pedig a metropolita érsekévé.

2011 és 2014 között a Pápua Új-Guinea és a Salamon-szigetek püspöki konferenciájának elnöke volt. 2014 óta az Óceániai Katolikus Püspöki Konferenciák Szövetségének (FCBCO) elnöki tisztségét töltötte be.

2018. július 14-én Ferenc pápa kinevezte az ifjúsággal, a hit és a hivatáskeresés témájával foglalkozó XV. rendes püspöki szinódus (2018. október) elnöki küldöttjévé. Ő Pápua Új-Guinea első bíborosa.

 

88. Joseph William Tobin, C.SS.R., Newark érsek (Amerikai Egyesült Államok)

1952. május 3-án született a michigani Detroitban. Belépett a Legszentebb Megváltó Kongregációba (redemptoristák), első fogadalmát 1972. augusztus 5-én, ünnepélyes örökfogadalmát pedig 1976. augusztus 21-én tette le. 1975-ben a wisconsini Waterfortban lévő Legszentebb Megváltóról nevezett főiskolán filozófiából szerzett alapdiplomát; 1977-ben vallástudományi és pedagógiai mesterdiplomát, 1979-ben pedig a New York-i Esopusban lévő Mount St. Alphonsus-nagyszemináriumban szerzett mesterdiplomát.

1978. június 1-jén szentelték pappá, majd segédlelkészként (1979–1984); majd lelkipásztorként (1984–1990) szolgált a detroiti Legszentebb Megváltó-plébánián; a detroiti főegyházmegye püspöki helynöke (1980-1986); és a chicagói Szent Alfonz-plébánia lelkipásztora (1990–1991) volt.

1991-ben megválasztották a redemptorista atyák generális konzultorává, 1997. szeptember 9-én pedig általános elöljáróvá. A tisztségében 2003. szeptember 26-án erősítették meg. Ugyanebben az évben a Rendfőnökök Szövetségének (UDG) alelnöke lett.

Emellett a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációja és az Elöljárók és Főnökök Nemzetközi Szövetségei közötti kapcsolatok tanácsának tagja volt (2001-2009).

2010. augusztus 2-án kinevezték a Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja titkárává, és ezzel egyidejűleg érseki méltósággal Obba címzetes püspökévé emelték, és 2010. október 9-én püspökké szentelték.

2012. október 18-án XVI. Benedek Indianapolis érsekévé nevezte ki. Ferenc pápa 2016. november 7-én Newark érsekévé nevezte ki.

*

2015. február 14-én, Ferenc pápa a következő, a jelen konklávén választó bíborosokat kreálta a Szent Péter-bazilikában.

89. Charles Maung Bo SDB, Jangon érseke (Mianmar, korábbi nevén: Burma)

1948. október 29-én született Shwebo körzetben, Sagaing régióban, Mianmarban.  Apja, aki földműves volt, Bo 2 éves korában meghalt. Ezt követően egy szaléziak által vezetett bentlakásos iskolába került Mandalajba. 1962-től 1976-ig a szalézi szemináriumban tanult, Anisakan faluban, Maymyo (ma Pyin Oo Lwin) közelében.

Első fogadalmát 1970. május 24-én, örökfogadalmát pedig 1976. március 10-én tette le. 1976. április 9-én szentelték pappá Lashióban a szalézi rend szolgálatára. 1986. május 16-án kinevezték a lashiói apostoli adminisztrációs terület vezetőjévé.

Fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír

Amikor 1990. július 7-én a területet egyházmegyei rangra emelték, II. János Pál őt nevezte ki első püspökének. Püspökké szentelésére december 16-án került sor. II. János Pál pápa 1996. március 13-án a patheini egyházmegye püspökévé, 2001. március 17-én pedig a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa tagjává nevezte ki.

2003. május 24-én a jangoni főegyházmegye érsekévé nevezték ki. Érseki székét 2003. július 7-én foglalta el. 2000 és 2006 között a Mianmari Püspöki Konferencia elnöke volt.

Bo személyében Mianmar első ízben kapott bíborost.

90. Manuel José Macario do Nascimento Clemente, lisszaboni emeritus pátriáka (Portugáia)

1948. július 16-án született Torres Vedrasban. 1979. június 29-én szentelték pappá. Teológiából doktorált a Portugál Katolikus Egyetemen. Rektor-helyettesként és rektorként szolgált a nagyszemináriumban, tagja volt a székesegyházi káptalannak, a Papi és Lelkipásztori Tanácsnak.

1999. november 6-án II. János Pál pápa kinevezte Pinhel címzetes püspökévé és lisszaboni segédpüspökké. XVI. Benedek pápa 2007. február 22-én a Portói egyházmegye püspökévé, Ferenc pápa pedig 2013. május 18-án lisszaboni pátriárkává nevezte ki.

2013. június 19. és 2020. június 16. között a Portugál Püspöki Konferencia elnöki tisztét is betöltötte.

 

91. John Atcherley Dew, Wellington emeritus érseke (Új-Zéland)

1948. május 5-én született Waipawában, Új-Zéland északi szigetének keleti részén. 1976. május 9-én szentelték pappá. Lelkipásztori szolgálatot követően 1991 és 1993 között az angliai Kentben, a Szent Anzelm-intézetben spiritualitást tanult.

II. János Pál az Új-Zélandi fővárosa, Wellington segédpüspökévé nevezte ki, szentelésére 1995. május 31-én került sor. 2004. május 24-én koadjuktor érsek lett, majd 2005 májusától, már XVI. Benedek pápasága alatt érsekké nevezték ki.

2005 áprilisában – egyik utolsó hivatali intézkedésével – még II. János Pál pápa nevezte ki Új-Zéland tábori püspökévé. 2009-tól az Új-zélandi Püspöki Konferencia elnöke, 2010–2014 között a Óceániai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának (FCBCO) elnöke.

92. Arlindo Gomes Furtado, Santiago püspöke (Zöld-foki Köztársaság)

1949. novemberében született a Zöld-foki Köztársaság Santa Catarina régiója egyik falujában. 1963-ban kezdte tanulmányait a Szent József-szemináriumban, és a portugáliai Coimbrában fejezte be. 1976. július 18-án szentelték pappá a szigetország santiagói egyházmegyéjének szolgálatára

1978 és 1986 között a Szent József-szeminárium rektora. Ugyan ebben az időben az egyházmegye ökonómusa lett. 1985 és 1986 között a Hollandiában élő zöld-foki katolikus közösség lelkipásztora volt. 1986 augusztusától Rómában biblikus tudományokat tanul. Később Coimbrában biblikumot tanított.

1995-ben hazatért a Zöld-foki Köztársaságba, ahol 2004-től általános helynöke lett az egyházmegyében.

Püspökké 2009. július 22-én szentelték, és ő lett az újonnan alapított mindelói egyházmegye első főpásztora. XVI. Benedek 2009. július 22-én kinevezte Santiago püspökévé.

93. Francis Xavier Kriengsak Kovithavanij, Bangkok érseke (Thaiföld)

1949. június 27-én született Ban Rakban, a bangkoki főegyházmegye területén.  A samprani szemináriumban végezte teológiai tanulmányait. Majd Rómában a Pápai Urbaniana Egyetemen tanult (1970–1976).

Pappá 1976. július 11-én szentelték Bangkokban. 1979-ig lelkipásztori szolgálatot folytatott, majd a római Pápai Gergely Egyetemen pasztorális területen képezte magát. Hazatérte után szemináriumi elöljáró lett. 1989 és 1993 között a helyi püspöki konferencia titkárhelyettese lett.

2007. március 7-én XVI. Benedek nevezte ki Nakhon Sawan egyházmegye püspökévé, szentelésére június 2-án került sor. 2009-től Bangkok érseke.

94. Daniel Fernando Sturla Berhouet SDB, Montevideo érseke (Uruguay)

1959. július 4-én született Uruguay fővárosában, Montevideóban. 1980-ban, húszévesen lépett be a szalézi rendbe. Civil jogi végzettséget szerzett, majd 1987. január 31-én szentelték pappá. 2008-ban a szaléziak uruguayi tartományfőnökévé választották meg, majd a XXIII. János-egyetemen egyháztörténelmet tanult.

2011. december 10-én nevezte ki XVI. Benedek Montevideo segédpüspökévé, püspökké 2012. március 4-én szentelték. 2014. február 11-én Ferenc pápa nevezte ki érsekké.

95. Soane Patita Paini Mafi, Tonga püspöke (Tonga)

1961. december 19-én született a Tongai Királyság fővárosában, Nuku’alofában. A Fidzsi-szigetek szemináriumában végezte tanulmányait. 1991. június 29-én szentelték pappá. 1998-tól az Amerikai Egyesült Államokban tanult pasztorális területen tovább, a Loyolai Szent Ignác Kollégiumban, Marylandben. 2001-től a Fidzsi Regionális Szeminárium vicerektora lett.

XVI. Benedek nevezte ki a tongai egyházmegye koadjutor püspökévé, szentelésére 2007. október 4-én került sor. 2008. április 21-től az egyházmegye főpásztora lett.

2008-tól a tongai karitász egyik vezetője, 2009-től a Csendes-óceániai Püspöki Konferencia elnöke. Az ő vezetésével ünnepelték 2012-ben az első szentmise bemutatásának 170., és katolikus oktatás elindulásának 125. évfordulóját Tongában.

Bíborossá kreálása idején – amikor 53 éves volt – ő volt az Egyház legfiatalabb bíborosa.

96. Dominique Mamberti érsek, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa (Franciaország)

1952. március 7-én született Marrákesben, Marokkóban francia szülők gyermekeként, akik születését követően hazaköltöztek Franciaországba. A Pápai Francia Szemináriumban tanult Rómában, 1981. szeptember 20-án szentelték pappá, a Korzika szigetén található ajacciói egyházmegye szolgálatára. Kánonjogi tanulmányokat követően, elvégezte a Pápai Egyházi Akadémiát. 1986. március 1-jén kezdte meg diplomáciai szolgálatát az Apostoli Szentszék szolgálatában.

Diplomáciai szolgálatot végzett Algériában, Chilében, és az ENSZ-ben, New Yorkban, valamint Libanonban. 1999 és 2002 között a vatikáni Államtitkárság államközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályán dolgozott.

2002. július 3-án szentelték püspökké, Sagona címzetes érseke lett. Ezt követően Szudánban lett nuncius és delegált Szomáliában. 2006. szeptember 15-től XVI. Benedek kinevezte a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős titkárává (kvázi külügyminiszterré).

Ferenc pápa 2014. november 8-án kinevezte az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusává.

97. Francesco Montenegro, Agrigento emeritus érseke (Olaszország)

1946. május 22-én született Messinában, Szicíliában. Teológiai tanulmányait a Szent X. Piusz érseki szemináriumban végezte Messinában.

1969. augusztus 8-án szentelték pappá a messinai egyházmegye szolgálatára. Három évig lelkipásztori szolgálatot látott el, majd érseki titkár lett. 1978 és 1988 között a messinai Szent Kelemen-plébánia vezetője lett. 1988-tól az egyházmegyei karitász vezetője.

1997-től a messina-lipari-Santa Lucia del Mela-i főegyházmegye általános helynöke. II. János Pál az főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki 2000. március 18-án, április 29-én szentelték püspökké. 2003 és 2008 között a olasz karitász elnöke és 2015-től ismét betöltötte ezt a posztot.

XVI. Benedek 2008. február 23-án kinevezte Agrigento érsek-metropolitájává.

Olaszországban a menekültek leginkább elkötelezett szószólója; ő a migránsokat képviselő katolikus szervezet elnöke. Egyházmegyéjéhez tartozik Lampedusa. A főpásztor elkísérte 2013 júliusában Ferenc pápát a földközi-tengeri szigetre vezető első apostoli látogatására. Az olasz püspöki konferencia bizottságai közül Montenegro a migrációs bizottságot vezette.

98. Berhaneyesus Demerew Souraphiel CM, Addisz-Abeba érseke (Etiópia)

1948. július 14-én született Cheleleqában, Etiópiában. 1963-ban lépett be a Missziós Kongregációba, azaz a lazarista rendbe. Szemináriumi tanulmányait a lazaristák kisszemináriumában kezdte, majd a makanissai nagyszemináriumban fejezte be. 1976. július 4-én szentelték pappá Etiópiában, majd a kommunista hatalom 1979–1980-ban bebörtönözte.

Szabadulása után Rómában a lazarista rend központi vezetőségében szolgált, és Pápai Gergely Egyetemen tanult gazdaságtudományt. 1985-ben hazatért, és novíciusmester lett és tanítani kezdett a Szent Ferenc-intézetben.

II. János Pál 1998. január 25-én Bita címzetes püspökévé és az Addisz-Abeba-i főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. 1999. július 7-től a főegyházmegye érseke. Ugyan ezen évtől az Etiópiai és Eritreai Püspöki Konferencia elnöke.

*

2014. február 22-én, Ferenc pápa a következő, a jelen konklávén választó bíborosokat kreálta a Szent Péter-bazilikában:

99. Leopoldo Jose Brenes Solorzano, Managua érseke (Nicaragua)

1949. március 7-én született Ticuantepében, egy négygyermekes szegény család elsőszülöttjeként. Az általános iskolát Ticuantepében, Masayában és  Managuában végezte, majd középfokú tanulmányait a masayai Nemzeti Intézetben és a Colegio San José de Calasanzban folytatta. Ezt követően filozófiát tanult a Managuában, a Fátimai Boldogságos Szűz Máriáról nevezett nemzeti szemináriumban, majd teológiát a mexikói Egyházi Tanulmányok Felsőbbfokú Intézetében (ISEE). A Pápai Gergely Egyetemen szerzett teológiai alapdiplomát, majd a Pápai Lateráni Egyetemen dogmatikából licenciátust. 1974. január 13-án szentelték diakónussá.

1974. augusztus 16-én szentelték pappá. Ezt követően számos beosztásban szolgált, többek között plébánosként, a managuai főegyházmegye pasztorális helynöke, illetve a hivatásokért és szolgálatokért felelős püspöki helynök volt.

II. János Pál 1988. február 13-án Maturba címzetes püspökévé és a managuai főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. Püspökké szentelésére 1988. március 19-én került sor. A matagalpai egyházmegye püspökévé 1991. november 2-án nevezték ki, majd 2005. április 1-jén, egy nappal II. János Pál pápa halála előtt, a managuai főegyházmegye érsekévé nevezték ki. 2005. június 29-én kapta meg a palliumot XVI. Benedektől.

A Nicaraguai Püspöki Konferenciában a Hivatások és Szolgálatok Bizottságának elnöke, a püspöki konferencia főtitkára, a nicaraguai karitász elnöke, a püspöki konferencia Katekézis Bizottsága elnöke és a Társadalmi Kommunikációs Bizottsága elnöke volt. Küldöttként részt vett több eucharisztikus kongresszuson, emellett a püspöki szinódus Latin-Amerikáért felelős különgyűlésének küldöttje, a Latin-amerikai Püspöki Tanács (CELAM) küldöttje, a CELAM család, élet, ifjúság bizottságának elnöke és a Közép-amerikai Püspöki Titkárság (SEDAC) elnöke volt. Volt a Nicaraguai Püspöki Konferencia alelnöke és 2006-ban lett az elnöke. Elnöki ciklusa 2021-bn ért véget, amikor is hároméves alelnöki ciklusra választották meg.

XVI. Benedek pápa 2009. október 8-án öt évre a Latin-amerikai Pápai Bizottság tagjává nevezte ki.

100. Jean-Pierre Kutwa, Abidjan emeritus érsek (Elefántcsontpart)

1945. december 22. született Blockhauss-ban. 1971. július 11-én szentelték pappá. 1985-ben a Pápai Urbaniana Egyetemen biblikus teológiából doktorált. Harminc éven át szolgált plébánosként az elefántcsontparti fővárosban, Abidjanban. Kitüntetett figyelemmel fordult az egyetemista fiatalok felé.

II. János Pál pápa 2001. június 2-án a gagnoai főegyházmegye érsekévé nevezte ki, püspökké szentelése szeptember 16-án történt. Egy év múlva tört ki a nyugat-afrikai országban a polgárháború. Kutwa testközelből élte át a harcokat és a polgári lakosság ellen elkövetett kegyetlenkedéseket. XVI. Benedek pápa 2006. május 2-án az abidjani főegyházmegye érsekévé nevezte ki.

101. Gerald Cyprien Lacroix, a Québec érseke (Kanada)

1957. július 27-én született Saint-Hilaire-de-Dorsetben. 1975 óta az Institutum Seculare Pius X (ISPX) tagja. 1988. október 8-án szentelték pappá. 1990 és 1998 között misszionáriusként szolgált Kolumbiában.

2001 és 2009 között az ISPX vezetője. XVI. Benedek pápa 2009. április 7-én kinevezte Hilta címzetes püspökévé és a québeci főegyházmegye segédpüspökévé, szentelésére május 24-én került sor. 2011. február 22-én kinevezték a főegyházmegye érsekévé.

102. Chibly Langlois, Les Cayes püspöke (Haiti)

Az 1958. november 29-én a La Vallée városában született.  1991. szeptember 22-én szentelték pappá. 1994 és 1996 között a Pápai Lateráni Egyetemen tanult, Haiti új evangelizációjának témájával foglalkozott.

II. János Pál pápa 2004. április 8-án a Fort-Liberté-i egyházmegye püspökévé nevezte ki és június 6-án püspökké szentelték. XVI. Benedek pápa 2011. augusztus 15-én kinevezte a Les Cayes-i egyházmegye püspökévé. 2011 óta a Haiti Püspöki Konferencia elnöke. Az ország délkeleti részén fekvő Les Cayes a harmadik legnagyobb város Haitin.

103. Gerhard Ludwig Müller érsek (Németország)

1947. december 31-én született Németországban, Mainz-Finthenben. Filozófiát és teológiát tanult a Mainzi, Müncheni és Freiburgi Egyetemen, 1977-ben védte meg doktori disszertációját Karl Lehmann-nál.

30 éves korában, 1978. február 11-én szentelték pappá a mainzi egyházmegye szolgálatára. 1986 és 2002 között, a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetem dogmatika professzora volt.

2002. október 1-jén II. János Pál kinevezte Regensburg püspökévé. November 24-én szentelték püspökké. 2002-ben lett a Hittani Kongregáció tagja. XVI. Benedek 2012 nyarán hívta Rómába a mainzi származású teológust, és tette legfontosabb teológiai tanácsadójává, a Tanítóhivatal vezetőjévé. Tisztségében megerősítette Ferenc pápa is.

Gerhard Ludwig Müller jól ismeri Latin-Amerika egyházát és teológiáját. Müller bíborossá történő kreálása idején a Pápai Biblikus Bizottság, a Nemzetközi Teológiai Bizottság elnöke, valamint az Ecclesia Dei Bizottság elnöke volt, amely a Szent X. Piusz Papi Testvériséggel való kapcsolatokért is felelős volt.

104. Vincent Gerard Nichols, Westminster érsek-metropolitája, prímás (Anglia)

1945. november 8-án született Liverpool mellett Crosbyban. Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen tanult és szerzett teológiai licenciát. 1969. november 21-én szentelték pappá. Közel 15 éven át dolgozott egyházmegyéjében, a liverpooli főegyházmegyében. Kiemelt területként az oktatási rendszerrel foglalkozott.

1991. november 5-én II. János Pál egyházmegyéje segédpüspökévé nevezte ki, következő év január 24-én szentelték püspökké. 2000. február 15-én Birmingham érsekének nevezték ki. 2009. április 3-án XVI. Benedek Westminster érsek-metropolitájává nevezte ki.

Nichols 2009-től az Angliai és Wales-i Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, majd pedig az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) alelnöke. Angliában a felekezeti oktatás kiépítéséért való kiállása, és az ökumené, a vallásközi párbeszéd erősítése révén vált ismertté.

105. Philippe Ouedraogo, Ouagadougou emeritus érseke (Burkina Faso)

1945. december 31-én született Konéanban, a kayai egyházmegye területén. 1973. július 14-én szentelték pappá. Ezt követően plébánosként dolgozott, majd négy éven keresztül Rómában tanult a Pápai Urbániana Egyetemen. A kayai egyházmegyében általános helynök volt, valamint a szemináriumot vezette.

1996. július 5-én nevezte ki II. János Pál pápa Ouahigouva püspökévé, november 23-án történt meg a szentelése. Érseki palliumot 2009. május 13-án kapott XVI. Benedek pápától.

Philippe Ouedraogo a Népek Evangelizációjának Kongregációja tagjaként figyelemmel kísérte a hazája életében oly fontos szerepet játszó muszlim-keresztény kapcsolatot, és számos párbeszédet kezdeményezett a felek között, valamint tevékenykedett a Pápai Missziós Művek kötelékében.

106. Pietro Parolin, bíboros államtitkár (Olaszország)

1955. január 17-én született a venetói Schiavonban, egy háromgyermekes családba. Édesapját tízéves korában egy autóbalesetben elvesztette. Pappá szentelésére 1980. április 27-én került sor. Ezt követően Rómába került, ahol a Pápai Gergely Egyetemen kánonjogot, a Pápai Egyházi Akadémián pedig diplomáciát tanult. 1986-ban állt a Szentszék diplomáciai szolgálatába.

Az olasz nyelven kívül Pietro Parolin érsek beszél franciául, angolul és spanyolul. Jól ismeri Afrika, Latin-Amerika és Ázsia politikai és társadalmi életét. Csaknem 30 éves szentszéki szolgálata során személyes tapasztalatokat szerzett. 

Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír

Amikor 1986-ban, 31 éves korában elkezdte első küldetését a nigériai nunciatúrán, tapasztalatot szerzett a kereszténység és az iszlám közötti kapcsolatokról. Három évvel később Mexikóban folytatta szolgálatát. Itt részt vett annak a hosszú lelkipásztori és diplomáciai munkának az utolsó szakaszában, amelynek eredményeként az évtizedeken át tartó nehéz kapcsolatok után, az ország hatóságai jogilag elismerték a helyi egyházat.

Parolin érsek 1992-ben tért vissza Rómába, ahol az Államtitkárság államközi kapcsolatok osztályán kezdett dolgozni. Tíz évvel később, 2002 novemberében lett az Államtitkárság államközi kapcsolatainak altitkára (kvázi külügyminiszter-helyettese). Olyan rendkívül felelősségteljes feladatokkal kellett szembenéznie, mint a Szentszék és Izrael közötti kapcsolatok, a vietnámi helyi egyház helyzete, valamint a kínai hatóságokkal való komplex tárgyalások. Ezek arra irányultak, hogy a hatalmas ázsiai ország katolikusai nagyobb vallásszabadságot élvezhessenek.

2009-ben Parolin érsek nunciusként folytatta szentszéki diplomáciai szolgálatát Venezuelában, ahol szintén problematikus az állam és az egyház közötti viszony.

2013. október 15-től Ferenc pápa bíboros államtitkárrá nevezte ki. Ő vezette a tárgyalásokat a Kínai Népköztársasággal, melynek eredményeként 2018-ban közös egyezményt írt alá a két fél.

107. Mario Aurelio Poli, Buenos Aires emeritus érseke (Argentína)

1947. november 29-én született Buenos Airesben. Ferenc pápához hasonlóan olasz gyökerekkel rendelkezik. Az argentin főváros egyetemén politika- és jogtudományt tanult. 22 évesen lépett be Buenos Aires-i szemináriumba. 1978. november 25-én szentelték papnak.

II. János Pál 2002. február 8-án Buenos Aires-i segédpüspöknek nevezte ki, április 20-án szentelték püspökké. 2008-ig az akkori érsek, Jorge Mario Bergoglio közvetlen munkatársa volt. Ezekben az években végzett lelkipásztori munkát a főváros legszegényebb negyedeiben.

XVI. Benedek 2008. június 24-én kinevezte a kis a Santa Rosa-i egyházmegye élére. Ferenc pápa 2013. március 28-án kinevezte Buenos Aires érsekévé.

108. Orani Joao Tempesta OCist, Rio de Janeiro érseke (Brazília)

1950. június 23-án született Sao Jose do Rio Pardo településen, az érettségit követően lépett be a ciszterci rendbe, Sao Paulóban tanult teológiát. 1969. február 2-án tett fogadalmat.

1974. december 7-én szentelték pappá, azt követően a plébániai lelkipásztorkodásban dolgozott, 1984-ben lett rendi perjel, majd a kolostora apátsággá emelését követően 1996-ban apát.

II. János Pál 1997. február 26-án a São José do Rio Preto-i egyházmegye püspökévé nevezte ki, április 25-én szentelték püspökké. 2004. október 13-án a Belém do Pará-i főegyházmegye érsekévé nevezték ki.  XVI. Benedek 2009. február 27-én kinevezte a Szent Sebestyénről nevezett Rio de Janeiró-i főegyházmegye érsekévé. 2013-ban ő volt az ifjúsági világtalálkozó házigazdája.

Fordította, összeállította: Kuzmányi István

Forrás: Vatican.va

Fotó: Vatican News; AFP (nyitókép)

Magyar Kurír