Bemutatták az első kirgizisztáni katolikus székesegyház tervét a sajtónak

A bemutatón Kirgizisztán apostoli ügyvivője, Anthony James Corcoran SJ elmondta, hogy az alapkövet Ferenc pápa áldotta meg a kazahsztáni útja során szeptemberben a fővárosában, Asztanában (korábban Nur-Szultan), kazahsztáni útja során szeptemberben. A pápa akkor emlékeztette a jelenlévőket, hogy milyen fontos küldetése van a katolikusoknak a kirgiz társadalomban: segíteni kell az ott élő számos rászorulót. Az apostoli adminisztrátor utalt arra is, hogy a kirgiz katolikusok az országban többségben lévő muszlim állampolgárokkal osztoznak abban a célkitűzésben, hogy „jobbá tegyék a körülöttük levő világot”.

Valerij Dil', a Kirgiz Köztársaság elnökének tanácsadója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az esemény nemcsak az országban jelen lévő katolikusok, hanem az egész kirgiz közösség számára fontos. „Az új templom építésének nemzetközi jelentősége is lesz – mondta. – Köztársaságunk ragaszkodik a demokratikus elvekhez és a vallás szabad gyakorlásához. A székesegyház építése ennek a bizonyítéka.”

Damian Wojciechowski jezsuita szerzetes, a Kirgizisztáni Apostoli Adminisztráció ökonómusa elmondta a Fides hírügynökségnek, hogy ma Biskekben az egyetlen katolikus templom a periférián található. „Egy muszlim többségű országban vannak, akik nem is tudnak a központtól távol eső plébánia létezéséről, azért sem, mert közösségi közlekedési eszközökkel nem elérhető és a templomhoz vezető utat csak alig egy éve aszfaltozták le” – nyilatkozta az ökonómus.

A kis templomot egy elszigetelt, nehezen megközelíthető és nem túl jól látható földterületen építették. A szovjet hatóságok 1969-ben engedélyt adtak néhány német katolikusnak, akiket a második világháború idején deportáltak, hogy templomot építsenek. Az istentiszteleti helyen csak kis térrel rendelkeznek, ami nem teszi lehetővé, hogy megtartsák mindazokat a tevékenységeket, amelyeket szeretnének. A jezsuita atya a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az apró katolikus közösség egy olyan országban, ahol a szegénység és a korrupció széles körben elterjedt, mindig is az egész lakosság szolgálatában állt. Tevékenysége soha nem állt le, még a 2010-es polgárháború vagy a közelmúltbeli járvány idején sem. Különböző kezdeményezéseik között megemlítette az egyedülálló anyák menhelyét, valamint a fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok menhelyét. Most azonban a székesegyház melletti új helyiségeknek köszönhetően kulturális kezdeményezések sorát, ima- és bibliaolvasó találkozókat szerveznek majd különböző korosztályoknak. Mivel „az evangélium hirdetése egyben azt is jelenti, hogy segítjük az új nemzedékeket, hogy életüket egy igazságosabb és mindenki számára barátságosabb társadalom építése felé irányítsák”.

Kirgizisztánban több ezer katolikus él, akik közül mintegy ötszázan rendszeresen járnak az országszerte működő hét plébánia velemelyikére. A három fő katolikus templom Biskekben, Dzsalalabadban és Talaszban található. A plébániáktól távol élő katolikusok magánházakban gyűlnek össze imádkozni, ezeket a közösségeket rendszeresen meglátogatnak az országban dolgozó misszionáriusok, akik főleg jezsuiták. A többi szerzetesrend közül jelen vannak a Szent Ferencről nevezett iskolanővérek, a consolata misszionáriusok, egy szlovák egyházmegyés pap és a Kalkuttai Teréz anya alapította Szeretet Misszionáriusainak egy csoportja, akik hamarosan házat nyitnak Biskekben.

Szent II. János Pál pápa 1999-ben sui iuris missziót hozott létre Kirgizisztánban, XVI. Benedek pápa pedig 2006-ban apostoli adminisztrációt alapított, amely ma is működik.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News (Ferenc pápa szeptemberben kazahsztáni látogatásakor megáldotta a kirgiz székesegyház alapkövét)

Magyar Kurír