Bemutatták a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat legújabb kiadványait Rómában

A DHI igazgatóhelyettese, a nunciatúrakutatás szaktekintélye elsőként megköszönte Sergio Pagano püspöknek, a Vatikáni Apostoli Levéltár prefektusának a közreműködését a Német Történeti Intézet tudományos életében, és azt, hogy figyelemmel kíséri az intézet kutatási programjait. Ezt követően üdvözölte a helyszínen megjelenő olasz, német, osztrák, francia és magyar hallgatóközönséget, majd beszédében részletesen bemutatta a Fraknói Kutatócsoport kutatómunkáját. Összefoglalta a Collectanea Vaticana Hungariae nemrég megjelent köteteinek új források feltárásán alapuló, a Szentszék és Magyarország kapcsolataira hangsúlyt helyező eredményeit. Már elöljáróban jelezte, hogy Fedeles Tamás kötetéből alapos összefoglalót kapunk a Magyar Szent Korona országaiból érkező klerikusok római szenteléséről az 1426 és 1523 közötti periódusból. Antonín Kalous kötete Angelo Pecchinoli legációjának 1488–1490 közötti éveinek feltárásával kiváló történeti előképet ad a kora újkori nunciatúratörténet számára. A harmadik bemutatásra kerülő kötet, Nemes Gábor munkája pedig egy igen hasznos repertórium, összegyűjtve V. Márton pápa pontifikátusának kezdetétől, egészen 1526-ig a Kárpát-medence levéltáraiban fellelhető pápai kiadványokat – bocsátotta előre Alexander Koller, a DHI igazgatóhelyettese.

Fedeles Tamás kötetét (Ordinationum Documenta Pontificia. Klerikusszentelések a Római Kúriában a Magyar Szent Korona országaiból [1426–1523]) Andreas Rehberg, a Német Történeti Intézet felelős középkoros kutatója mutatta be. Röviden vázolta Fedeles Tamás szakmai életrajzát, hangsúlyozva, hogy a Pécsi Tudományegyetem a Fraknói Kutatócsoporttal együtt a kutató pályájának két meghatározó színtere. Rehberg felszólalása közben illusztrálta a Magyar Királyság egyházmegyéinek beosztását, kitérve a Magyar Királyság középkori kiterjedésére is. Gratulált a kutatócsoportnak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy a kötetek e-book formában is letölthetők a kutatócsoport honlapjáról.

Fedeles kötetéről elmondta: jól megfigyelhető a kutató által feldolgozott történelmi periódusban, hogy a kereszténység elterjedésével egyre inkább felerősödik és tömegessé vált a külföldi klerikusok felszentelése a római kúriában. Számos magyar klerikus római szentelése mögött különféle történelmi okok is állhattak, ezek között példaként említhetjük, hogy mivel a Magyar Királyság törökök által fenyegetett területein a püspökök munkája akadályokba ütközhetett, a promóciókat nem lehetett végrehajtani. Rehberg felszólalásában külön kitért a kötetben azonosítható német, például pozsonyi, soproni és bártfai klerikusokra. Végezetül összegezte, hogy Fedeles Tamás munkájában egyaránt megtalálhatók azok a helyszínek, templomok nevei és elhelyezkedésük, ahol a szentelések végbementek – legtöbbjük a Vatikán közelében.

Ezután Sergio Pagano vette át a szót, aki elöljáróban elmondta, hogy a vatikáni kutatás folyamán milyen akadályokkal kell megküzdeniük a kutatóknak. Kifejtette: húsz évvel ezelőtt nem lett volna lehetséges a Libri formatarum köteteire alapozott gördülékeny kutatás a Vatikáni Apostoli Levéltárban, mivel csak pár éve készült el az adott egységet leíró Indice. A püspök sajnálattal nyugtázta, hogy manapság a kultúra, kiváltképpen a tudomány válságát éli, amit sajnos a Vatikáni Apostoli Levéltár is érzékel, de minden esetre a levéltár próbálja a maximális szolgáltatásokat nyújtani a kutatóknak. Pagano kifejezte elégedettségét, hogy húsz évvel ezelőtt hozzájárult Erdő Péter bíborossal együtt a Collectanea Vaticana Hungariae sorozat megalapításához és büszke arra, hogy Magyarországon a latin nyelv művelése ilyen magas színvonalon áll.

Sergio Pagano részletesen elemezte Antonín Kalous Angelo Pecchioli pápai legációja a magyar királyi udvarban (1488–1490) című kötetét. Elismerő szavakkal minősítette a kutató munkáját, főként hogy a dokumentumok feltárása a Vatikáni Apostoli Levéltáron kívül sok más archívum anyagának felhasználásával jött létre (például Milánói Állami Levéltár, Archiwum Państwowe Poznań, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Moravská zemská knihovna). Az alapos kutatás mellett a téma újító jelentősége is szóba került, mivel nem létezik olyan szócikk az olasz életrajzi szótárban, ami feldolgozza Angelo Pecchino életművét.

A prefektus ezt követően Nemes Gábor Repertorium Pontificiorum Documentorum in Regnis Sacrae Coronae Hungariae existentium című kötetének bemutatásával folytatta. Kiemelte a Fraknói Kutatócsoport tudományos főmunkatársának kitűnő levéltárosi hozzáértését, ahogyan a pápai dokumentumok leírásait elkészítette. Miként korábban Rehberg, Pagano is fontosnak tartotta részletezni, hogy Szent István koronájának országai jóval nagyobb területét ölelték fel Közép-Európának a korszakban, mint a mai ország határai. Hangsúlyozta, hogy a vatikáni levéltár számára is hasznos a kötet, hiszen számos olyan eredeti pápai breve lelőhelye található meg benne, amelyek vatikáni regisztruma vagy elveszetett, vagy éppen nem is regisztrálták az iratot. A püspök személyesen is nagy hasznát veszi Nemes gyűjtésének, hiszen épp II. Piusz pápa brevéinek kiadásán dolgozik. A kötet a kúriai hivatalnokok repertóriumával is ki lett bővítve, a rájuk vonatkozó új adatok egyetemes törtneti jelentőséggel bírnak, mondta végül Sergio Pagano.

Ezt kövezően az érintett magyar kutatók egymás után fejezték ki köszönetüket, köztük a rendezvénynek helyet biztosító Német Történeti Intézetnek, mind pedig a személyesen is jelen lévő püspök-prefektusnak.

További részletek, képek a Fraknói Kutatócsoport honlapján, a www.institutumfraknoi.hu oldalon találhatók. 

Forrás és fotó: Fraknói Kutatócsoport

Magyar Kurír