Bemutatták John F. Collins Az egyházi latin nyelv alapjai című kötetét

Martos Levente Balázs, a PPKE HTK Bibliai Nyelvek Tanszékének vezetője, a bemutató házigazdája köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy ő sem ahhoz a nemzedékhez tartozik, akik még gimnáziumban tanulták a latin nyelvet.

A régi világ veretes műveltsége manapság vágyott kincs vagy félretett hagyomány.

Nagy kérdés, hogy miként értékeli ezt a gazdagságot, nyelvi örökséget a ma embere. A Szentírás esetében a három szent nyelv – a héber, a görög és a latin – együttállását tapasztalhatjuk. A héber, görög és latin fordításnál megfigyelhető egyfajta kölcsönösség, de ehhez a fordítónak már rendelkeznie kellett olyan alapokkal, ami lehetővé teszi a kreativitást is. Aki napjainkban pontos, szakszerű fordításra törekszik, annak sok nehézséggel kell szembesülnie, de a fordításhoz alázat és engedelmesség is szükséges. Nemcsak a nyelvnek, a nyelvtanulásnak is vannak szabályai, melyeket ebből a könyvből megismerhet az érdeklődő. Emellett megteremti az alapjait annak, hogy az olvasó eljusson az értő engedelmességtől a kreatív ismeretig.

A kötetet Madas Edit, a Magyar Tudományos Akadémia tagja mutatta be. Mint elmondta, Collins nyelvkönyve először 1985-ben jelent meg Washingtonban, a magyar fordítás a ’91-es kiadásból készült, de a kötet a későbbi kiegészítéseket is tartalmazza. Az egyházi jelző ebben az esetben a tartalomra vonatkozik – a kötet egyik első példamondata a Deus est –, mert a grammatikai alapok közösek a klasszikus latinnal.

A latin nyelvtől nem kell megijedni, csak meg kell tanulni, mert ingyen nem adják a nyelvtudást.

– emelte ki az akadémikus. – A latin szent nyelv, hiszen az Egyház használja, ugyanakkor ennek a latinnak is több szintje van. Létezik liturgikus, skolasztikus, kánonjogi vagy filozófiai latin nyelv.

A kötet 35 leckében dolgozza fel az anyagot. Egy nyelvtani rész után egy szószedet következik 30-40 szóval, majd 25-30 mondat olvasható, ezeket elemzi is. A fejezet végén magyar mondatok szerepelnek, melyeket latinra kell fordítani. A 21. leckétől olvasmányokkal is találkozunk, ezenfelül a függelékben további szövegeket is megismerhet a tanuló. A példamondatok egy része ismert szöveg: a szentmisében hallottakkal, evangéliumi részletekkel – Magnificat, Benedictus – és himnuszokkal mutatja be a nyelv szabályait. A klasszikus olvasmányok – mint Szent Ágoston Vallomásai – újabb szintet jelentenek.

A kötet nagyon gondosan szerkesztett nyelvkönyv, 1500 szavas alapszókincsre lehet szert tenni általa.

Az sem mellékes, hogy a tanuló a latin nyelvvel ismerkedve hitében is megerősödhet. Ugyanakkor az is fontos, hogy mélyedjen el a saját anyanyelvében is.

Az ismertetés után a magyar kiadás közreműködői beszéltek a kötetről. Cser András fordító azt emelte ki, hogy ez egy szokatlan vállalkozás volt, hiszen nyelvkönyvet nem szoktak lefordítani. Külön nehézséget jelentett, hogy az angol nyelvű kötet nyelvtani megfeleléseit magyarítani kellett. Deák Hedvig Viktória OP, a kiadvány egyházi lektora azt hangsúlyozta, hogy az egyes latin kifejezések egyházi, bevett megfelelőjét kellett megtalálni. Mint megjegyezte,

manapság a tanítóhivatali megnyilatkozások olaszul vagy spanyolul keletkeznek, és meg sem próbálják ezeket latinra fordítani. Így viszont nincs egy közös nyelv, mely senkié, és ezért mindenkié lehet.

Szilágyi Csaba, a könyv szerkesztője a közös munka során tapasztalt kölcsönös tiszteletetről és a magas szakmai színvonalról beszélt. Mint rámutatott, a 35 lecke négy félév alatt átvehető. Megköszönte a Szent István Társulatnak – a könyv kiadójának –, Puskás Attila dékánnak és a Hittudományi Karnak a megjelentetésben nyújtott segítséget.

A könyvbemutatón a kötet himnuszaiból Magyarics Dóra énekelt részleteket.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír