A beszélgetésen elhangzott, hogy milyen speciális társadalmi tőkével rendelkeznek a hátrányos helyzetű, kisebbségi csoportok. Továbbá arról is hallhattak a résztvevők, miben segíthet egy egyetemista roma fiatal számára egy szakkollégium, és miért nem puszta adomány a cégek részéről a civil szektor támogatása.
Az idei első lapszám Kooperációs erő a társadalomban címmel jelent meg, és a különböző közösségek, privát, civil és egyházi szereplők közötti kooperációs erőket és mechanizmusokat vizsgálja.
A kerekasztal-beszélgetésen Solymári Dániel főszerkesztő köszöntötte az érdeklődőket és a meghívott szakértőket: Komolafe Cinderella szociológus kutatót; Ponácz György Márkot, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, okleveles közgazdászt, illetve Lukács J. Ágnes szociológust, a Semmelweis Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének oktatóját, a beszélgetés moderátorát.
Balról jobbra: Ponácz György Márk, Komolafe Cinderella, Lukács J. Ágnes
Modla Zsuzsanna kulturális antropológus, az ELTE TáTK adjunktusa betegség miatt nem tudott jelen lenni, de a beszélgetésre küldött írásában hangsúlyozta: érdemesebb megtérülő befektetésnek, mintsem adománynak tekinteni a vállalatoktól a civil szektor részére juttatott támogatásokat, hiszen ez a két szektor a valóságban egymásra van utalva. Ugyanabban a tágabb közegben működnek a mindennapokban, számos átfedéssel a munkaerőtoborzástól kezdve a szociális szolgáltatásokon át az infrastruktúra használatáig. „A közöttük megvalósuló jó együttműködés az igazságos társadalom megteremtésének is az alapja” – tette hozzá.
„A társadalmi tőke olyan erőforrások összessége, mely egyéneknek a különböző csoportokhoz való tartozásában, a kölcsönös bizalomban, normákban fejeződik ki. Ez az erőforrás felhalmozható, konvertálható és a kulturális és gazdasági tőkével összefüggésbe hozható” – mondta Ponácz György Márk. A versenyképesség szempontjából is meghatározó a társadalmi tőke, hiszen ennek alapja az általános és intézményes bizalom, amely bizonyítottan összefügg a versenyképességi rangsorokban elért helyezéssel – hangsúlyozta. Robert D. Putnam amerikai politológus nyomán kitért arra is, hogyan növelheti az állam a társadalmi tőkét. Érdemes megkülönböztetni a kötődő és áthidaló tőkét: az előbbibe tartoznak a szűkebb kapcsolatok, úgy mint család, barátok, kollégák; az utóbbiba pedig a tágabb közösségi kapcsolódások, például sportegyesületek, kamarák. A kötődő tőkét elsősorban védeni kell, és elősegíteni a fejlődését, az áthidaló tőkét pedig karitatív tevékenységek révén kellene támogatni. Ennek része az is, hogy legyen megfelelő infrastruktúra a közösségek részére, ám vannak ennél mélyebb dimenziók is. „Közösségi házat építeni könnyű, közösséget építeni nehéz” – foglalta össze az ezzel kapcsolatos tapasztalatait Ponácz György Márk. Kiemelte: ahhoz, hogy az egyéneknek legyen bizalmuk közösségépítésbe kezdeni, nagyon fontos a kiszámíthatóság, az érzékelt köz- és jogbiztonság, az állam jó működése. Ha ezek magas szinten vannak, akkor jönnek a társadalmi innovációk is.
„Elsőre meglepő lehet, de a hátrányos helyzetű, kisebbségi csoportok is rendelkeznek specifikus, el nem ismert társadalmi tőkével: ilyen például az a képességük, hogy olyan vágyakkal, célokkal rendelkeznek, mely túlmutat a jelenlegi élethelyzetükön. De ilyen tőke a romák esetében például a saját nyelvük ismerete is, vagy ide tartozhat a családi tőke is, mely identitást, szociális hálót ad” – ismertette saját kutatási eredményeit Komolafe Cinderella. Elmondta: romák vizsgálatakor azt tapasztalta, kulcsfontosságú, hogy a szülők hogyan állnak hozzá a gyerekek tanuláshoz: ha ezt értéknek tekintik, a gyerek később tud erre építeni. Kitért a navigációs tőke fontosságára is, amely a kisebbséghez tartozók különböző állami és civil intézményekben való eligazodásának képességét jelenti. „A roma egyetemisták speciális helyzetben vannak: két nagyon eltérő miliőben léteznek, ennek egyik része a családi háttér, másik része az egyetemi világ. Ennek áthidalásában segíthet nekik a szakkollégium, mely egyben kortárs közösséget is ad. Ezen keresztül nagy támogatást biztosíthatnak egymásnak, de híd lehet számukra a pedagógus és a tanár is” – érzékeltette egy példán keresztül Komolafe Cinderella, milyen a jó segítség. De a civil és egyházi szervezetek a praktikus segítségen – például ruha és élelem osztásán, szociális szolgáltatásokon – túl hasznos információval is elláthatják a kisebbségieket. Ilyen lehet a korrepetálás, egészségügyi témájú előadások vagy akár a jogi tanácsadás is.
„Magyarország sok esetben kiváló tudományos eredményekkel, jó sporteredményekkel rendelkezik, vannak gazdasági téren is sikereink, ugyanakkor a gazdasági struktúránk terhelt, és alacsony a bizalmi szint – fejtette ki Ponácz György Márk. – Elsősorban a bizalmat kellene növelni a társadalomban. Ezt a karitatív és egyházi szervezetek képesek lehetnek megalapozni, javítani. Ez később majd vissza tud hatni a gazdasági tevékenységekre is.”
A tanulmányok és a témához kapcsolódó további tartalmak EZEN az oldalon olvashatók. A teljes kerekasztal-beszélgetés felvétele a MMSZ Máltai Tanulmányok YouTube-csatornáján visszanézhető.
Szöveg: Ürmös Dániel
Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria