Bemutatták Medgyesy S. Norbert Szent Vitus hazai kultusztörténetéről szóló kötetét Perenyében

A könyv Szent Vid (Szent Vitus) segítőszent hazai kultusztörténetét, valamint a velemi Szent Vid-kápolna történetét, újkori áhítatformáit és a perenyeiek fogadalmi zarándoklatát mutatja be. A kötet az ismert írott történeti források és a szóbeli néphagyomány teljes körű feltárásával, kritikai kiadásával és elemzésével elsőként részletezi a kultuszhely történetét, paraliturgiáját és regionális-spirituális jelentőségét.

Megismerhetjük Szent Vitus liturgiáját Kovács Andrea egyházzene-kutató munkájából, a középkori Szent Vid-vár történetét Fekete Mária és Kiss Gábor régészek írása nyomán. Olvashatunk személyes vallomásokat, visszaemlékezéseket is a kötetben a perenyeiek fogadalmi zarándoklatáról is, hiszen a kiadvány e hagyomány ismertetésére – imádságaira, énekeire, áhítatformáira – nagy hangsúlyt helyez.

A hűség zarándoklataként jellemezte a perenyeiek fogadalmi hagyományát Székely János megyéspüspök, aki köszönetet mondott a falu lakóinak, hogy őrzik és ma is teljesítik őseik vállalását.

A hűség a szeretet mélysége és emlékezete. A negatív értelemeben vett globalizmus mai világunknak egyik olyan szellemi irányzata, amely pusztítja az emberiséget, mely az éltető gyökerektől akar elszakítani minket: Istentől, a hitünk forrásától, a családtól, a nemzettől, a fizikai földtől, és szétzilálja a közösségeinket, amelyek együtt élték a múltat és együtt álmodták a jövőt. A Szent Vid-zarándoklat ezekkel az éltető gyökerekkel köt össze újra,

mintha a zarándok megérintené az ősei kezét, megérintené a hitüket, átéli, hogy egy éltető közösség tagja, átéli a természet szépségét, a nemzetünk, anyanyelvünk, énekeink, kultúránk kincseit

 – mondta Székely János, aki néhány visszaemlékezésből olvasott fel részleteket.

Kondora Bálint, a Vas megyei közgyűlés alelnöke beszédében saját élményeit osztotta meg a Szent Vid-kápolnával kapcsolatban, és kiemelte: magát a kötetet érdemes lenne a Vas megyei értéktár részévé tenni.

Imre Viktóra polgármester köszöntőjében többek között arról beszélt, hogy mit jelent a perenyeieknek a fogadalmi zarándoklat: „Legnagyobb saját ünnepünk, ami a résztvevőket igazi közösségé, családdá formálja.” Felidézte, hogy a szerző, Medgyesy S. Norbert lassan harminc éve gyűjti a községben az énekeket és a régi szokásokat. Ez a rendszeres munka, annak feldolgozása mutatja meg, hogy a település mennyire gazdag az értékes és az ifjúság számára is vonzó hagyományokban.

A könyv Perenye számára is nagyon fontos – folytatta a polgármester. – Akiktől a gyűjtés származik, már nincsenek közöttünk. A zarándoklatról szóló tudásuk, amit a szóbeliség és néhány kéziratos éneklap őrzött meg addig, e könyv által lett pontosan dokumentálva, megőrizve. A könyv nem csak dokumentálja, hanem elemzi a saját kincseket, a zarándokhely sajátosságait és fontosságát. Ez a mű a tudatosság könyve. A könyv fontosságát számunkra az is megadja, ha az őseink által ránk hagyományozott értékeknek ismerjük a hátterét, irodalmi és zenei vonatkozásait. Így tudatosan járjuk utunkat. Nemcsak szívünkkel, hanem értelmünkkel is énekelünk, imádkozunk és elmélkedünk. Nekünk nemcsak boldog büszkeséget, hanem perenyeiként felelősséget, szellemi, lelki kötelezettséget is jelent ez a könyv, amely bizonyítja: napjainkban a Szent Vid-zarándoklat jelenti a Dunántúl egyik legősibb, 1200 éves katolikus templomának legfényesebb ünnepnapját. Azért is lényeges a kiadvány, mert hetvenegy olyan visszaemlékezés olvasható benne, amely őseink hitét, tisztaságát, kötődését, ragaszkodását dokumentálja.

Csire Lenke, az egyházközség világi elnöke beszédében kiemelte: a kötet részletesen elénk tárja a velemi Szent Vid-kápolna történetét. Hozzátette: 1643-ból maradt fenn az első, a kápolnához köthető csoda lejegyzése, amelyet azóta is sokan keresnek fel gyógyulásért imádkozva. II. József rendelete miatt a csodás gyógyulásra utaló botokat, mankókat, vasbilincseket eltávolították, de ezek emlékezete tovább élt az emberek körében. Valószínűsíthető, hogy a kolerajárvány idején is ezért jöttek ide imádkozni a perenyeiek és nem például Celldömölkre zarándokoltak. 

Az 1990-es évek közepétől a résztvevők száma megduplázódott. Ez többek között annak is köszönhető volt, hogy az akkori plébános, Miszori Zoltán is részt vett a zarándoklatokon és buzdította az embereket. Ahogy most Gombos Tibor Bálint atya is. Szent Vid számunkra az a hely, ahol otthon érzi magát az ember, úgy érezzük hazaérkeztünk – fogalmazott az elnök, hozzátéve: az elszármazottak is visszatérnek erre az ünnepre, és az utóbbi időben egyre több a fiatal is. Ez ad reményt nekünk, hogy a zarándoklat folytatódni fog.

A zarándokokat útközben mindig nagy szeretettel és 2012 óta vendégséggel fogadják a kőszegszerdahelyi hívek. A múltban a házak előtt söpörtek, a virágágyást is rendbe tették, ablakokat pucoltak a falubeliek – idézte fel emlékeit Mersich Istvánné, aki a zarándokok fogadását szervezi a községben. 

A kápolnát a Kern család gondozza. Kern István után fia, ifjabb Kern István, aki ügyel arra, hogy minden évben méltón fogadják a zarándokokat. A Szent Vid-hegy különleges hely. Az útikönyvek arról számolnak be, hogy a Szent Vid-hegy látványa fogad minket a községben, de távolabbról is látható belőle valami. Ez egy hatalmas felkiáltójel, ami nekünk azt jelzi: feladatunk van. A Szent Vid-hegy különleges hely, ahol évezredek óta számos kultúra jelent meg. 

A kötetet Soós Viktor Attila történész ismertette a megjelentekkel. A könyv zenei vonatkozásairól Kővári Réka egyházzenész és népzenekutató, a néprajzi vonatkozásokról Horváth Sándor néprajzkutató, a történeti vonatkozásokról Zágorhidi Czigány Balázs történész beszélt.

Zárásként a szerző, Medgyesy S. Norbert mondott köszönetet azoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a kötet megjelenéséhez. Hollósi László előénekes vezetésével néhány éneket is elénekeltek a templomban, majd a településen található, a kolerajárvány áldozatainak emlékét őrző keresztnél, és mécseseket helyeztek el.

Forrás: Szombathelyi Egyházmegye

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír