Bemutatták „A veszprémi egyházmegye múltjából” című sorozat új köteteit a Központi Szemináriumban

Karlinszky Balázs levéltárigazgató megnyitó szavai után A veszprémi egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1778–1779. II. Veszprém megye című kötetet Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Kara Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszékének tanszékvezető professzora ismertette. A Fraknói Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, Kanász Viktor által sajtó alá rendezett impozáns forráskiadvány kapcsán Gárdonyi Máté bemutatta a canonica visitatiók történetét és fontosságát, valamint kiemelte, hogy az egész egyházmegyét lefedő egyházlátogatás kiadása milyen sokrétű kutatási lehetőséget biztosít a történészek és művészettörténészek számára.

Ezt követően a „Capella reginalis.” A veszprémi püspökség a középkorban című tanulmánykötetet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Moravcsik Gyula Intézet alapító igazgatója, Szovák Kornél tudományos tanácsadó, a PPKE Bölcsészettudományi Karának docense mutatta be. Kiemelte, hogy egy felettébb sokszínű, különböző tudományos módszertannal dolgozó tanulmányokat tartalmazó kötetet vehet kezébe az olvasó. Véleménye szerint a kötet nemcsak a veszprémi egyházmegye története iránt érdeklődők számára lehet fontos, hanem a tágabb medievista szakma számára is lényeges eredményeket hozott, s jelentősége kiemelkedő egy jövőbeli egyházmegye-monográfia tekintetében is.

A kötet első fejezete a veszprémi püspökök személyét és udvarát járja körbe. Tóth Endre a 11. századi András püspök, Rácz György a 14. századi Kéki István püspök, Rainer Pál pedig Vetési Albert személyét és életútját mutatja be, majd C. Tóth Norbert az egyházmegye középkori szentszéki bíróságát ismerteti. A külföldi kapcsolatokkal foglalkozó fejezetben Fedeles Tamás és Nemes Gábor az egyházmegyének a Rómával való kapcsolatait mutatják be, előbbi a kapcsolatok különböző szintjeire és tereire, utóbbi pedig elsősorban a szervíciumokra és annátákra, az ad limina látogatásokra, valamint a kúriai promóciókra koncentrálva. Haraszti Szabó Péter az egyházmegye egyetemet járt diákjait ismerteti. Az Írásbeliség című fejezetben Veres Kristóf György a birtokügyek 13. századi adminisztrációját, Bilkei Irén pedig az egyházmegye területén az egyházi birtokok ellen történt 15–16. századi hatalmaskodásokat mutatja be, majd pedig Zágorhidi Czigány Balázs a veszprémi Szent Katalin domonkos kolostor késő középkori történetét vázolja fel. Végül az Egyházi topográfia című fejezetben F. Romhányi Beatrix az egyházmegye 11. századi templomhálózatát rekonstruálja, Jankovics Norbert Veszprém középkori egyházi topográfiáját mutatja be, Fülöp András a veszprémi székesegyház és a Szent György-kápolna régészeti adatait gyűjti össze, Kanász Viktor pedig Kanizsa egyházi topográfiájának késő középkori és a kora újkori viszonyait vázolja fel, ismertetve a város területén működő egyházi vonatkozású intézményeket.

Végül Karlinszky Balázs idén megjelent, A veszprémi székeskáptalan archontológiája 1079–1556 című kötetét Hermann István, Budapest Főváros Levéltára tudományos-szakmai főigazgató-helyettese ismertette. A könyv a székeskáptalant alkotó személyek, a kanonokok, illetve a méltóság-, javadalom- és tisztségviselők nevét és működésük évkörét tartalmazza a 11. századi kezdetektől a 16. század közepi oszmán hódításig. Hermann kiemelte a munka gazdag forrásbázisát, elemezte használhatóságát. Megjegyezte továbbá, hogy a kötet többet ad, mint amit a cím sejtet, ugyanis például az oltárigazgatók archontológiája is bekerült a kötetbe.

További információk: www.institutumfraknoi.hu

A bemutató felvétele ITT érhető el.

Forrás és fotó: MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Magyar Kurír