Bencés apátok kongresszusa a Vatikánban

Megszentelt élet – 2008. szeptember 23., kedd | 13:47

A Szentatya szeptember 20-án délelőtt fogadta a különálló monasztikus bencés kongregációk szövetségeként létrejött Bencés Konföderáció római apát-kongresszusának résztvevőit. A találkozón a magyar bencés kongregációt Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát képviselre. A Vatikáni Rádió őt kérdezte a találkozóról és a Szentatya beszédéről.

Az alábbiakban a beszélgetés főbb gondolatait ismertetjük.

A Szentatya ismeri a bencések lelkiségét. Nagy szeretettel szólt hozzánk. A hagyományos „Imádkozzál és dolgozzál!” jelmondatban fejtette ki gondolatait – fogalmazott Várszegi Asztrik. Sokrétű munkáról beszélt, de kiemelte és nagyon fontosnak tartotta a bencés nevelést, az oktató-nevelő munka hagyományát. Figyelmünkbe ajánlotta, hogy szeretettel foglalkozzunk az ifjúsággal, mert a mai szekularizált világnak nagy szüksége van erre. Az egyháznak pedig a szekularizált világban arra van szüksége, hogy fiatal kortól hitben, emberségben és tudásban jól megalapozott fiatalok induljanak a világba, az egyházi és a családi hivatásba. Erre különösen is buzdított minket a Szentatya.

Mi magyar bencések hálát adhatunk Istennek egyrészt azért, hogy vagyunk, másrészt hogy két jól működő iskolánk van Magyarországon, a győri és a pannonhalmi. Győrött 370 diákunk van, fiúk és újabban lányok is, Pannonhalmán pedig 330 tanulónk van, s olyan szép számmal jelentkeznek, hogy mindenkit nem is tudunk fölvenni. – emelte ki a pannonhalmi főapát, hozzátéve: Ha már itt vagyunk Rómában, a bencés apátgyűlésen, mindig kongregációban kell gondolkodni. A magyar bencés kongregáció legnagyobb iskolája São Paulo Morumbi nevű városrészében, a Szent Gellért apátságban működik 1700 diákkal. Természetesen ők nem magyar diákok, de a magyar alapítás Brazíliában is az egyház szolgálatában, a fiatalok szolgálatában áll."

XVI Benedek pápa beszédében hangsúlyozta, hogy korunk elvesztette a szent, a sacrum iránti érzékét. A Vatikáni Rádió kérdésére, hogy ezen hogyan lehet segíteni, Várszegi Asztrik így fogalmazott: Azt gondolom, hogy – és itt a bencés apátkongresszus alapgondolatához is kapcsolódom – csak hívő közösség tud nevelni, illetve hívő közösség tud értékeket átadni, ahogyan az egyház közössége is teszi. A bencések esetében ez azt jelenti, hogy a mag nem az iskola, hanem a monostorok: vagyis az imádkozó, Istent kereső, az Istent megélő és az Istent életében transzparensként hordozó szerzetes az, aki szerzetesként jelenik meg az iskolában, és ez a vonzóerő a fiatalokra minden nemű indoktrináció vagy fegyelmezés nélkül hat. A kisugárzás, a kegyelem, az ajándék mindig ingyenes a fiatalok számára is. Visszakanyarodva: egy bencés közösség mindenekelőtt imádkozó közösség, a kultúrát sajátos módon megélő és közvetítő, nevelő közösség. Ha a bencés közösség iskolát vállal, akkor tulajdonképpen életének, életstílusának egy részét az iskolában realizálja, éli meg, és így tud hatni.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír