A Bencés Konföderáció prézes apátjainak szinódusa Pannonhalmán

A szinódus megnyitásaként az apátok és kísérőik latin nyelvű vesperást mondtak a pannonhalmi közösséggel együtt a bazilikában.

* * *

Szent Benedek regulája a XIII. századig meghatározta az európai szerzetesség arculatát. Benedek eredetileg csak egy monostort akart alapítani Monte Cassinón, nem rendet. A közösség értelmét kereste, nem a szervezeti jelleget hangsúlyozta. A későbbi bencés monostorok közt nincs jogi függés, tulajdonképpen egy-egy monostor autonóm, azonban egymás számára mégsem idegenek, összeköti őket a regula. A teljes autonómia időnként elerőtlenedéshez vezetett, a szerzetesi élet megújítására megindult reformmozgalmak célul tűzték ki közös szokásrend kialakítását. Ez az alapja a X. században indult Cluny reformnak is. A cluny-i „ordo”-t több monostor elfogadta, ezek mintegy szövetségben álltak egymással. A XIII. században vetődött fel először a bencés monostorok egyesítése, de végül csak 1893-ban alakult meg a Bencés Konföderáció. Tulajdonképpen ettől kezdve lehet jogi értelemben rendnek nevezni Szent Benedek Rendjét.

A bencés rend mai felépítése konföderatív szerkezetű. Az eredetileg önálló és egymástól független monostorok szövetségekbe tömörülését a IV. Lateráni Zsinat (1215) sürgeti, hogy a reformokat jobban végrehajthassák. A kongregációk vezetőjét prézes apátnak hívják. A kárpát-medencei apátságok kongregációja 1514-ben jön létre. XIII. Leó pápa, 1893. július 12-én, „Summum semper” brevéjével a kongregációkat is szövetségbe tömörítette és ezáltal felállította a Bencés Konföderációt. A Bencés Konföderáció társas jogi személyiség alakot ölt. Élén a római Szent Anzelm Apátság apátja az Abbas Primas (jelenleg Notker Wolf) áll. A Konföderáció fórumai: a prézesek szinódusa (évente) és az apátok szinódusa (4 évente).

További információkat lehet meríteni internetes forrásból: a Bencés Konföderáció, az ATLAS OSB formájában az egyre bővülő világhálón is bemutatkozik http://atlas.osb-international.info honlapjával. Ma 20 bencés kongregáció van, ide tartoznak a monasztikus család történeti rokonai is: olivetánusok, vallumbroziánusok, szilvesztrinusok és a kamalduliak kongregációja.

1. Kasszinói (1408)
2. Angol (1336)
3. Magyar (1514)
4. Svájci (1602)
5. Bajor (1684)
6. Brazil (1827)
7. Solesmes-i (1837)
8. Amerikai-Kasszinói (1855)
9. Subiacói (1872)
10. Beuroni (1883)
11. Pánamerikai Föderáció (1881)
12. Ausztria (1889)
13. Ottilieni (1884)
14. Annuntiatio, belga (1920)
15. Szláv (1945)
16. Olivetánus (1319) – csatlakozott 1960)
17. Vallumbroziai (1036) – csatlakozott 1960)
18. Kamalduli (980) – csatlakozott 1966)
19. Szilvesztrinus (1231) – csatalakozott 1973)
20. Szent Kereszt (Déli Félgömb Kongregációja, 1976)


A Magyar Bencés Kongregációt a Pannonhalmi Főapátság és a São Pauló-i Szent Gellért Apátság alkotja, valamint ide tartozik függő házként a Bakonybéli Apátság, a Tihanyi Apátság, a Győri Bencés Rendház, a Budapesti Bencés Rendház, a Komáromi Bencés Rendház és a Domus Religiosa in Unterwart.

A Magyar Bencés Kongregáció prézes apátja a mindenkori pannonhalmi főapát, jelenleg Várszegi Asztrik.

Pannonhalmi Főapátság/Magyar Kurír

Kép: Solymosi Ferenc Damján OSB