„Ora et labora”, azaz „Imádkozzál és dolgozzál” – szól a bencések jelmondata. Ennek jegyében hirdették meg a bencés öregdiákok első önkéntes napját. Az ötlet a 2003-ban végzett osztály húszéves érettségi találkozóján merült fel Szoboszlai Dávidban. „Szerettem volna egy olyan, évfolyamokon átívelő kezdeményezést éltre hívni, amellyel segíthetjük az apátságot, és közben a különböző korosztályú öregdiákok is még jobban megismerhetik egymást” – mondta.
„Sosem volt kérdés számunkra, hogy bencés diákként támogatjuk az alma matert, ám ez főleg anyagi segítséget, és nem kétkezi munkát jelentett. Holott számos olyan feladat van, amelyben szaktudás nélkül is részt tudunk venni, és szívesen is tesszük” – tette hozzá Élő Zoltán, aki Tóth Csabával és Kiss Gergellyel együtt egyből Szoboszlai Dávid mellé állt, és segített a szervezésben.
Március 2-án reggel – Bolvári István kertészeti és parkfenntartási csoportvezető és kollégája, Kövecses Zsuzsanna szakmai irányítása mellett – kezdte meg a munkát a húszfős csapat.
Füvet nyírtak, fákat ültettek, a bokrok közül kivágták a magoncokat; a leszakadt nagyobb ágaktól megtisztították az arborétumi utakat. Ágyásokat rendeztek, és rendbe tették a Szűz Mária-grotta, a barokk pavilon és a sziklakert környékét.
A munkálatokban Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát is részt vett, aki nemcsak mint a szerzetesközösség vezetője, hanem mint 1977-ben itt végzett öregdiák fontosnak tartotta, hogy jelen legyen az önkéntes napon.
„Nagyon örültem a kezdeményezésnek, mert hatalmas terület az arborétum, amit néhány munkatárs igyekszik rendben tartani, de elkél nekik a segítség” – fogalmazott Cirill atya.
Elmondta: főapátként ritkán van ideje arra, hogy a fizikai munkában részt vegyen, holott korábban hetente legalább egy napot kerti munkával töltött az arborétumban. Így egy percig sem gondolkozott azon, hogy ő is beálljon az önkéntesek közé. „Amellett, hogy egy ilyen egynapos intenzív munkának látható eredményei vannak, mert rendezettebb lesz a környezetünk, ez egy jó buli is az öregdiákoknak. Összegyűlünk, együtt vagyunk. Úgy érzem, a kapcsolatépítés egyik fontos alkalma ez.”
A legfiatalabb önkéntes 2005-ben, a legidősebb, Mészáros József pedig 1970-ben végzett. „Több mint ötven éve, hogy ide jártam, de még mindig frissek az emlékek” – mondta Mészáros József. Gimnazistaként mindennap sétált az arborétumban, amely már akkor is elvarázsolta. Bár villamosmérnökként végzett, és tűzoltóként ment nyugdíjba, kertészeti képzettsége is van, így a kerti munka mindig közel állt hozzá. „Imádok a kertben dolgozni, mert visszahozza a természet közelségét. Pannonhalmát pedig, mint minden bencés diák, nagyon szeretem. Örülök, hogy azt a sok jót, amit itt kaptam diákkoromban és azóta is, ilyen formában vissza tudom adni.”
Ez volt az első, de nem az utolsó bencés öregdiák-önkéntesnap.
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria