Berta Tibor püspök mutatott be szentmisét a tábori lelkészek szakmai napján Budapesten

Szentbeszédében a katonai ordinárius úgy fogalmazott: a tábori lelkészek lelkipásztorkodásuk során sajátos módon haladják meg a hagyományos papi szolgálatot, hiszen egészen más, speciális körülmények között találkoznak az emberekkel, a katonákkal; s nemcsak hétvégén, vasárnaponként, hanem a hétköznapok valóságának helyzeteiben is.

„Akár a kiképzéseken vagyunk együtt, akár a külszolgálatban, a hétköznapok mindennapisága sokkal erőteljesebben megérint mindannyiunkat” – fogalmazott Berta Tibor.

A történelem során újra és újra ugyanazok a helyzetek, problémák és nehézségek ismétlődnek az Egyházban is – mondta a tábori püspök. – Az Egyházban szolgálóknak meg kell találniuk azt a kulcsot, amely az adott történelmi kor körülményeinek zárját ki tudja nyitni.

Nagy kérdés, hogy 2025-ben a zárat melyik kulcs fogja kinyitni. Megtaláljuk-e lelkipásztorkodásunkban, a katonákkal való törődésben azt a kulcsot, amely tényleg nyitja a zárat? Meg tudjuk-e azt fogalmazni a körülöttünk levőknek, hogy milyen a mi istenkapcsolatunk?

Mert valójában ez a döntő kérdés. A körülöttünk levők arra kíváncsiak, hogy beszélünk-e Istennel. Minden ebből következik. Abból, hogy elmondjuk-e Istennek, hogy mit gondolunk éppen, de őszinte szívből. Megköszönjük-e neki, hogy nap mint nap segít minket? Oda merünk-e fordulni fohászainkkal, gyöngeségeinkkel, nemcsak elnagyolva, hanem igazán?

Minden ebből, az Istennel való kapcsolatból származik

– hangsúlyozta a tábori püspök.

Ha ki merem tárni Istennek a szívemet, akkor ő segíteni fog abban, hogy ki merjem tárni a szívemet a katonák felé, akik olyan valakit várnak, aki ugyanolyan esendő, mint ők, aki ugyanúgy tud verejtékezni, gyalogolni, menetelni velük, de mindezekben valamiképpen az Isten emberének természetét tudja megmutatni.

Sok gyöngeséggel és hibával küzdünk. Mindenki. A lényeg ott ragadható meg leginkább, és

mindig az adja meg a kiutat és „a minduntalan megújulást, hogy ezt az istenkapcsolatot állandóan fönn tudjuk tartani, ha belekapaszkodunk, és próbálunk tényleg az Isten koldusai lenni.

Mindig akkor történik a tragédia, a félresiklás, amikor eltávolodunk tőle, amikor nem beszélünk vele, nem imádkozunk, nem tárjuk föl az életünk helyzeteit, hanem azt gondoljuk, hogy mi oldjuk meg azt, és mi visszük előre” – emelte ki prédikációjában a katonai ordinárius.

Berta Tibor tábori püspök beszéde végén minden tábori lelkésznek külön-külön is megköszönte az egész éves szolgálatot.

Forrás és fotó: Katolikus Tábori Püspökség

Magyar Kurír