A papi hivatásról beszélgettek a városmajori plébánián

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Mi a papság? Hogyan élnek az esztergom-budapesti egyházmegyés papok? Milyen papként szolgálni? – ezekkel a kérdésekkel hívták a papi hivatás iránt érdeklődőket az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szervezésében megvalósuló hivatástisztázó napra. „Délutánunk elsődleges célja, hogy reális képet adjunk papi életünkről, illetve segítsük a döntéshozásban azokat a fiúkat, akikben megszólalt az Úr hangja. A lelkinap betekintést nyújt a papi élet mindennapjaiba, és úgy gondolom, a papi élettel járó feladatokról is fontos beszélnünk” – indította a beszélgetést Csépányi Gábor atya.

Húszan érkeztek a délutánra, 16 és 30 év közötti fiatalok, nagyobb részben pályaválasztás előtt álló, végzős gimnazisták, de jöttek olyanok is, akik már dolgoznak. A bemutatkozások után kérdéseket kaptak a résztvevők, melyeket ötfős kiscsoportokban, meghívott papok vezetésével dolgoztak fel. A csoportvezető papok között ott volt Hodász András újmisés, Lejtényi Emánuel ifjúsági referens, Marczis Ferenc aranymisés pap, valamint Michels Antal atya, aki többek között cigánypasztorációval is foglalkozik.

Beszélgettek arról, milyen papnak lenni a mai világban, mik a papi élet örömei, hogyan élik meg a papok a mindennapokat. A kérdésekre Michels Antal papságának történetével adott választ: „Tizenkilenc éves voltam, mikor az igazi megtérésem történt. Nagynénémnek köszönhetően kezembe került egy könyv, mely nagy hatással volt rám. Emlékszem, ekkor fogalmaztam meg magamban a számomra legfontosabb értékeket: ez a testvériség, a barátság és a szeretet. De Istent még nem igazán éreztem akkoriban a szívemben. Egy barátom aztán elhívott a közösségbe, ahol pontosan a testvériségről, a barátságról és a szeretetről beszélgettünk, s arról, hogy mindezek forrása maga az élő Isten. Ez a hittanóra, ez a beszélgetés volt számomra az igazi istentapasztalat. A munkám miatt egészen másban éltem, ugyanis a gimnáziumi évek után szakácsmesterséget tanultam, és ebben az időszakban éppen jó állásom volt Budapest egyik legelitebb szállodájában. Nagy kérdés volt számomra, melyiket válasszam. A biztos anyagi hátteret vagy az Úr útját. Én az utóbbi mellett döntöttem. Úgy voltam vele, mint a példabeszédben a gazdag ember, aki eladja mindenét, hogy megvehesse azt a földet, amelyben igazgyöngyöt talál. Ezután az esztergomi szemináriumba kerültem, nagyon szép és értékes éveket töltöttem itt. Kialakult egy közösségünk is, akikkel gyakran összejártunk, beszélgettünk, egyszerűen jól éreztük magunkat. Papként most már az Úr asztalánál szolgálok. Úgy érzem, ez az igazi vendéglátás. A papságban sok minden összegződik, s számomra ez teszi valóban hivatássá. Mindig is gondolkodtam a tanításon, papként van rá lehetőségem, például ha hittanórát tartok. Aztán foglalkoztatott a szervezés, hát papként ebben is bőven van részem. És mindig érdekelt a geológia. Képzeljétek papként még egy vulkántúrára is eljutottam!” – zárta Michels Antal tanúságtételét.

A kerekasztal-beszélgetések során többen elmesélték saját istenélményüket, és megfogalmazták gondolataikat a papi hivatásról.

„Segíteni szeretnénk a fiataloknak, hogy könnyebben hozzák meg életük nagy döntéseit. Célunk, hogy tiszta képet adjunk, ami a valóságot tükrözi. További segítséget szeretnénk nyújtani azoknak, akiket még komolyabban érdekel a papi hivatás. Augusztus 27. és 30. között Dömösön tartunk majd hivatástisztázó lelkigyakorlatot. Ott még komolyabban foglalkozunk a döntési mechanizmusokkal. Azt szeretnénk megmutatni, mire kell egy papnövendéknek figyelnie, milyen a szeminárium, a papnövendékek képzése. A program részeként kirándulni is elmegyünk. A „papnap” pillanatkép volt csupán, de úgy érzem, fontos lépés ahhoz, hogy a szolgálat iránt érdeklődők közelebb merjenek lépni Istenhez – mondta el az első alkalommal megtartott városmajori plébániai hivatástisztázó délutánon Csépányi Gábor.

Fotó: Lambert Attila

Lonkay Márta/Magyar Kurír