Beszélgetés Farkas Olivérrel, a Szent István Társulat igazgatójával

                                             KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Magyar Kurír Farkas Olivérrel, a Szent István Társulat igazgatójával beszélgetett az Apostoli Szentszék magyarországi könyvkiadójának könyvheti újdonságairól.

– A Szent István Társulat minden évben átadja a Stephanus-díjakat. Az idei évben teológiai kategóriában André Léonard brüsszeli érsek a díjazott. Miért hiszünk? című könyvében tényként állapítja meg: ma még Nyugaton nem tartunk a keresztényüldözésnél, a világ bizonyos részein viszont igen. Ám a valódi keresztény remény „már itt és most, a kiábrándult világban gyakran provokációnak számít és igazolásra szorul.” Sajnos ez nagyon igaz megállapítás…

– Igen, Nyugaton néhány évvel előrébb járnak az események, jelenségek időszerű megállapításának terén. Léonard érsek a leuveni egyetemen tanított filozófiát, és a könyv ebben a közegben fogalmazódott meg, kifejezetten fiataloknak íródott. Az ön által említett megállapítások is szerepelnek a könyvben, mégis, ez a kötet inkább egy remekbe szabott, modern apologetika. A fiatalok társadalmi-szociális viszonyokkal kapcsolatos kérdéseire válaszol, a mai kor nyelvezetének megfelelően, közérthető formában. André Léonard könyve a hívők mellett egyszerre szól ateistáknak, agnosztikusoknak s hitükben bizonytalanoknak is arról a reménységről, amely minket, 21. századi keresztényeket éltet.

– Az irodalmi kategória kitüntetettje Kányádi Sándor, a jelenkori magyar és erdélyi költészet egyik legnagyobb alakja. A Corcovado Krisztusa című verseskötete tudomásom szerint az első teljes válogatás istenes költeményeiből.

– Ez valóban így van. A kötet alaphangját az a Dél keresztje alatt című ciklus határozza meg, amit tavaly spanyol fordításban átadott Ferenc pápának. Ez az 1980-as évek elején Dél-Amerikában tett látogatásának az élményeit dolgozza fel költői formában. Kányádi Sándor mintegy nyolcvan, transzcendens ihletésű versét tartalmazza a kötet, Zsille Gábor válogatásában és értő utószavával. Néhány ma már klasszikusnak számító román költő, Mihai Eminescu, Tudor Arghezi, Anatol E. Baconsky költeményei is bekerültek a kötetbe, Kányádi Sándor fordításában.

– A Szent István Társulat újdonságai közül mely kiadványokra hívná még fel az olvasók figyelmét?

– A Szent István Társulat a magyar irodalom két kimagasló alakjának az életművét is gondozza, egy-egy sorozatban adja ki műveiket. Az egyik Kodolányi János, a másik Rónay György. Utóbbinak a nyolcadik kötete jelent meg a könyvhétre, Tíz év címmel. Ennek története s egyben újdonsága, hogy előkerült egy olyan bekötött, kemény táblás kézirat, amely száztíz verset tartalmaz. Ezeknek a költeményeknek a fele még soha nem jelent meg. Rónay a történelem súlyos megpróbáltatásai idején írta őket, egy részüket a második világháború Magyarországot egyre inkább megpróbáló éveiben, más részüket pedig az ’50-es évek elején. Ezekben az időkben Rónay György nem publikálhatott, feltehetőleg ajándékba készítette valakinek a gondosan bekötött költeményeket, de ez csak találgatás. A lényeg, hogy megmaradtak ezek a versek, és most megjelenhetnek, a költő fiának, Rónay Lászlónak kiváló tanulmányával.

– A tavaly teológiai kategóriában Stephanus-díjjal kitüntetett Bolberitz Pálnak is megjelent egy összegző kötete, Kézvezető címmel.

– A könyv az elmúlt húsz esztendőben megjelent cikkekből, tanulmányokból készült válogatás, tematikájában főként a filozófia és teológia, azon belül is az etika témakörére fókuszál. A kötet találó címe arra utal, hogy egy idősebb pap vagy plébános segít, asszisztál az első miséjén az újmisésnek. A közölt írások témái is önmagukban olyanok, melyek igénylik a „kézvezetést.” S Bolberitz professzor valahányszor megadja ezt, hiszen cikkeiben mindig az értelem fényénél vázolja fel az adott témát, majd a természetfeletti hit világosságánál, az egyház tanításának tükrében adja meg a választ a kérdésekre.

– Tíz éve hunyt el az azóta Ferenc pápa által szentté avatott II. János Pál pápa. A Szent István Társulat egyfajta tisztelgése a milliók által szeretett Karol Wojtyła előtt, hogy a könyvhétre megjelentette a II. János Pál pápa közelében című kötetet?

– Valóban, II. János Pál a 20. század egyik legnagyobb pápája volt. Włodzimierz Rędzioch lengyel újságíró – aki csaknem harminc évig állt a Szentatya szolgálatában – állított össze riportokból egy kötetet, az ön által említett címmel. Barátok és munkatársak – többek között Angelo Amato, Angelo Sodano, Camillo Ruini bíborosok, az azóta ugyancsak kardinálissá emelt Stanisław Dziwisz, a Szentatya személyi titkára, Joaquín-Navarro Valls akkori szentszéki szóvivő, Renato Buzzonetti, II. János Pál orvosa, a magyar származású bíboros, Stanisław Nagy – vallanak a lengyel pápához fűződő viszonyukról, mesélnek el eddig még nem ismert történeteket róla. Az egész könyv koronája a XVI. Benedek emeritus pápával készített exkluzív interjú, ez nyitja a kötetet. Azt hiszem, nem szükséges bizonygatni, hogy II. János Pál mindnyájunkhoz közel álló pápa volt, reményeink szerint ez a kötet lesz a könyvhét talán legnagyobb sikere.

– A Szent István Társulat „Középkori Keresztény Írók” sorozatának legújabb köteteként jelent meg a könyvhétre Szent Bonaventura Szent Ferenc élete című életrajza. Mennyiben más ez, mint az Isten szegénykéjéről írt korabeli életrajzok?

– Szent Bonaventura az első olyan életrajzíró, aki nem ismerte személyesen Szent Ferencet. A kisebb testvérek rendjének volt a generálisa, és szerette volna megismertetni rendtársaival az alapító életét, tetteit és tanítását. Életrajzában meg is valósította ezt. Ez a hagiográfiai munka tartalmazza Szent Ferenc hosszabb legendáját a hozzá kapcsolt, tíz fejezetből álló csodagyűjteménnyel és a Legenda minort, amely egy zsolozsmába illesztett, kivonatos változata a Legenda maiornak. Bonaventura könyve tudományos igénnyel összeállított életrajz, Berhidai Piusz ferences atya fordításában és magyarázatával. Szeretettel ajánlom az olvasók figyelmébe, mert nagyon alapos, lelkünket gazdagító munkáról van szó. Olyan könyvről, amelyet Ferencről, az „Isten szegénykéjéről” Bonaventura, az „angyali doktor” írt.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír