Bezárja a Nyugati pályaudvaron vonatból kialakított hajléktalanszállóját a Máltai Szeretetszolgálat

Az egykori katonai kórházvonat szerelvényében kialakított menedékhely a főváros egyik legnagyobb ellátóintézménye volt, ahol három évtized alatt több mint kétezer-ötszáz otthonát veszített férfi talált menedéket, és ahonnan hajnalonként a legtöbb munkát vállaló hajléktalan ember indult dolgozni éveken át.

A Vonat bezárásával a fővárosi hajléktalanellátás kezdeti erőfeszítéseit idéző, a „hőskorból itt maradt” emblematikus intézmény szűnik meg.

1993. december 6-án – az akkori tervek szerint egy évre szóló szükségmegoldásként – nyitott hajléktalanszállót egy külső sínpárra félreállított szerelvényben a Máltai Szeretetszolgálat, de a Vonat jelentette 110 férőhelyet mostanáig nem lehetett kivonni az ellátásból, mivel túl nagy kapacitás esett volna ki a rendszerből.  Évi 180–250 lakójával a legnagyobb menedékhelyek egyikének számított.

Az átalakított vasúti szerelvény a hajléktalanellátó-rendszer első lépcsőjét jelentette, napról napra megújítandó helyfoglalással: a délutáni nyitáskor érkezési sorrendben léphettek be a hajléktalan emberek, reggel pedig mindenkinek el kellett hagynia az intézményt. A lakók étkezési és tisztálkodási lehetőséget kaptak, volt háziorvosi rendelés, az ott dolgozó szociális munkások pedig igény szerint segítették őket ügyeik intézésében.

A mindennapi élet rendkívül speciális környezetben folyt: a kilenc vagonból hatot rendeztek be ágyakkal, a többiben fürdő, közösségi helyiség, raktár, illetve fogadó- és adminisztrációs helyiség működött. A szociális munka színvonalát mutatja, hogy a Vonatra huzamosabb időn át visszajáró lakók nagy hányada innen járt dolgozni, reggel hat óra előtt mindennap népes csapat hagyta el a vagonokat.

A kilencvenes évek elején a Vonat szükségmegoldást jelentett, hogy senki ne fagyjon meg az utcán, legyen hová betérni, segítséget kérni. Bár a szerelvény része maradt az ellátásnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hajléktalan emberekért végzett munkája alaposan átalakult az elmúlt évtizedekben.

A karitatív szervezet a fővárosban a budai oldalon felel a hajléktalanellátásért, ahol hat szállást nyújtó intézményt, hat nappali melegedőt, egy 24 órás egészségügyi centrumot, fertőtlenítő fürdető állomást tart fenn, nyolc utcai gondozó szolgálatot működtet, valamint két lábadozót, ahol egészségügyi problémával élő hajléktalan emberek gyógyulhatnak. A Máltai Szeretetszolgálat tüdőszűrési programjának köszönhetően minimálisra csökkent a hajléktalan emberek között a tuberkulózis (tbc). Az utcai gondozószolgálatok munkatársai naponta legalább száz emberrel találkoznak, a nappali melegedők ötszáz főt fogadnak, a szállókon pedig háromszáz embert tud elhelyezni az MMSZ. A téli krízisidőszakban férőhelyhiány miatt senkit nem küldenek el, szükség szerint ideiglenes szükségszállásokat nyitnak további épületekben.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír