Bibliai szöveget tartalmazó tekercsek maradványaira bukkantak a Júdeai-sivatagban

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói által feltárt egyik, több tucat apró darabkára szakadozott, csaknem kétezer éves pergamentekercs Zakariás próféta könyvének egyik részletét tartalmazza: „Ezeket kell azonban megtartanotok: Igazat mondjatok egymásnak, hűséggel és békével szolgáltassatok igazságot kapuitokban. És egyiktek se gondoljon szívében rosszat felebarátja ellen, se ne szeressétek a hamis esküt, mert mindez olyan dolog, amit gyűlölök – mondja az Úr.” (Zak 8,16–17)

A tekercstöredékeken a tizenkét kispróféta szövegei olvashatók, Zakariás mellett Náhum próféta könyvének sorai, így valószínűleg az 1952-ben felfedezett kispróféták tekercsének hiányzó része került elő. A szöveget főként görög nyelven írták, de Isten nevét a babiloni fogság előtti korra jellemző héber betűkkel jelölték rajta.

Az új szövegmaradványok a Horror-barlangból kerültek elő, mely azért kapta nevét, mert felfedezésekor, a múlt század ötvenes éveiben negyven holttestet, gyermekekét, nőkét és férfiakét találták benne, akik a Római Birodalom elleni Bar Kohba-felkelés (a zsidók felkelése a Római Birodalom ellen, Hadrianus császár uralkodása idején, 132–135-ben, mely vezetőjéről, Bar Kohbáról kapta a nevét – A szerk.) idején halhattak meg.

A pergamentöredékek mellett szintén a Bar Kohba-felkelés korából származó érméket is találtak, amelyek a korszak tipikus zsidó szimbólumait tartalmazzák, köztük hárfát és datolyapálmát. A kutatók nyíl- és dárdadarabkákat, szövetmaradványokat, szandált, még tetű elleni fésűt is találtak a valószínűleg legnagyobb, de kevés írásos forrással dokumentált zsidó lázadás idejéből.

Egy másik jelentős régészeti leletre bukkantak a sivatag Murabat nevű barlangjában: egy hatalmas, 90–100 literes, nádból készített és fedéllel lezárt kosárra, amely a rendkívül meleg és száraz éghajlatnak köszönhetően kiváló állapotban maradt fenn. Ez a világ legrégebbi fennmaradt kosara; Elisabetta Boaretto, a Rechóvot városbeli Weizman Tudományos Intézet kutatója szerint tíz és fél ezer évvel ezelőtt készíthették, az újkőkorban, amikor a térségben még nem jelent meg a fazekasság. A kosár valószínűleg raktározásra szolgált.

Az IAA 2017-ben nagyszabású régészeti feltárásokba kezdett a Júdeai-sivatagban, a Holt-tenger nyugati partjának szikláinál, hogy megmentse az utókornak a kincseket a régiségtolvajok elől. A szakemberek eddig 80 kilométernyi szakaszt vizsgáltak át a legmodernebb technológiákkal; többek közt drónokkal mérik fel a legnehezebben megközelíthető helyeket.

A 20. század legnagyobb régészeti szenzációjának tartott holt-tengeri tekercseket is ezeknél a szikláknál, a Júdeai-sivatag barlangjaiban találták meg. A sérült és töredezett pregamenekre héber, arámi és görög nyelven többek közt több bibliai szöveg legkorábbi ismert változatát, a Bibliába be nem került apokrifeket, valamint kommentárokat és misztikus szövegeket írtak szerzőik, akiknek kilétéről máig tudományos vita zajlik.

Forrás: MTI

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír