Bíró László pappá szentelésének 50. és püspökké szentelésének 30. évfordulóját ünnepelték Pécsen

A bevonulást követően Köcsky Tibor orgonaművész játéka és Puskás Antal pálos tartományfőnök rövid köszöntőbeszéde hangzott el.

Szentbeszédében Bíró László papi életének állomásait idézte fel. Visszaemlékezett gyerekkori élményeire, valamint a nagymamájától és a szüleitől kapott tanításokra, amelyeket máig a szívében hordoz magában.

Egészen kis korában határozta el, hogy pap szeretne lenni, s ezt az indíttatását következetesen vitte tovább szekszárdi tanulóévei alatt, majd a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium falai között.

1974-ben szentelték pappá szülővárosában, Szekszárdon. Ezt a mágocsi segédlelkészség, a szigetvári és a pécsi káplánság, püspöki titkárság, majd a székesegyházi plébánosság, valamint egyéb megbízatások követték egészen az 1994-ben történt püspökké szenteléséig.

Elmondta: vegyes érzésekkel fogadta püspöki kinevezését, mert el kellett hagynia Pécset és az ott addigra létrehozott számos közösséget, másrészt új és nagyobb feladatok vártak rá, amelyeknek örömmel nézett elébe. Előbb kalocsa-kecskeméti segédpüspökként, majd a Központi Papnevelő Intézet rektoraként, később tábori püspökként, mindeközben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Családügyi Bizottsága elnökeként, illetve számos egyéb tisztségében szolgálta a rábízottakat: közösségeket, katonákat, a családokat és a híveket.

Hosszúra nyúlt betegségét kegyelemként megélve a kórházi kezelések után a pécsi pálos kolostorban kapott új otthont, ahol azóta is örömmel folytatja szerteágazó lelkipásztori szolgálatát. Élete a közösségek létrehozásában, a családok pasztorálásában, rajtuk keresztül az élő, eleven Egyház eszményének hordozásában és alakításában telik.

A szentáldozás alatt Sávay László oboaművész előadása mélyítette el az áhítatot, majd a hívek a Te Deum éneklésével adtak hálát Istennek Bíró László sok évtizedes szolgálatáért, életéért, akit a szentmise végén a pécsi pálosokhoz és a Lyceum templomhoz kapcsolódó közösségek külön-külön is köszöntöttek.

A köszöntők után aranymisés püspöki áldással, majd a Boldogasszony anyánk közös eléneklésével ért véget a szentmise.

Az ünnepi alkalom a templommal szomszédos egykori pálos kolostor, ma Széchenyi Gimnázium épületében tartott agapéval, beszélgetéssel zárult.

Az eredeti beszámolót teljes terjedelemben IDE kattintva olvashatják el.

Forrás és fotó: Magyar Pálos Rend

Magyar Kurír