„A földrengés miatt még több könnyet ejt, még több sebet szenved el a népünk. Több ezer embernek nincs mit ennie. Több ezer embernek nincs ivóvize. Félelmükben az utcán alszanak, kitéve a tűző napnak napközben és a könyörtelen hőségnek éjszaka.
Az emberek fizikailag és lelkileg is megtörtek”
– osztotta meg Charles Maung Bo bíboros, a mianmari püspöki konferencia (CBCM) elnöke, Jangon (korábban: Rangun) érseke a Fides missziós hírügynökséggel azt követően, hogy a délkelet-ázsiai országot szörnyű földrengés sújtotta március 28-án.
„Sürgősen szükség lenne élelmiszerre, vízre, menedékre, a rengeteg sérült számára gyógyszerekre” – tette hozzá. Amellett erkölcsi és lelki szükségleteik is vannak az embereknek: „A szenvedőknek szükségük lenne mások együttérzésére, akik osztoznak fájdalmukban, könnyeikben, akik törődnek velük. Nemzetünk traumatizált, és sebeket hordoz, mégsem akarjuk megadni magunkat a kétségbeesésnek, próbálunk cselekedni” – magyarázta Bo bíboros.
„Mianmar középső része teljesen elpusztult – folytatta a főpásztor. – A lakosság közel 20 százaléka az utcán él jelenleg, még mindig rettegve és traumatizáltan a katasztrófa után, amit a geológusok az elmúlt száz év legsúlyosabb földrengésének mondanak. Több mint 3000 ember vesztette életét, és ez a szám még emelkedni fog. Sokan rekedtek a törmelék alatt, a holttesteket továbbra is keresik. Rettenetes az egész,
a könnyek megállíthatatlanok.”
A mianmari katolikus közösségnek mintegy 700 000 tagja van; az 51 milliós országban buddhista a népesség nagy része. A katolikusok, csakúgy, mint mindenki más, gyászolják a sok száz érintett családot; templomok, intézetek, szemináriumok és pasztorációs központok is romba dőltek vagy megrongálódtak: „Sok templom és vallási épület megsemmisült, különösen a mandalayi egyházmegyében” – jegyezte meg Bo bíboros. „Számos épület már a háborúban kárt szenvedett, ezeket le kell bontani és újra felépíteni.
A legnagyobb feladat azonban az, ami még az új téglaépületeknél is fontosabb, hogy a keresztény közösséget kell újjáépíteni az „élő kövekből”, Isten népéből.
Ez hosszú utat jelent, türelmes munkát – a Szentlélek segítségével, mert ő teremti meg az Egyházat.” Bo bíboros elismeréssel szólt a papok, szerzetesek és hitoktatók munkájáról, akik az elmúlt négy évben az erőszak több megjelenési formájának a terhét hordozták; sokan kényszerültek lakhelyük elhagyására.
Négy püspöknek kellett a fegyveres konfliktus miatt elhagynia székesegyházát és püspöki székhelyét. „Exodusban lévő egyház vagyunk, amely bátran és Istenbe vetett bizalommal néz szembe a hatalmas kihívásokkal. Örömmel mondhatom, hogy a papok, a megszentelt életet élő férfiak és nők, valamint a lelkipásztori munkatársak hűséges társai népünknek a nagy megpróbáltatások idején. Elkötelezetten szolgálják felebarátaikat, irgalmat és a reményt adnak másoknak”.
Mianmar legfőbb reménye ma az, hogy végre véget ér az erőszak:
Elsőként szólaltunk fel a tűzszünet érdekében, ami most még inkább sürgető lenne, hogy könnyebb legyen eljuttatni a humanitárius segélyeket”
– mondta a bíboros. „Mindezidáig ez a felhívás nem talált meghallgatásra. Itt az ideje, hogy elhallgassanak a fegyverek, hogy élelmiszert és orvosi ellátást biztosítsunk, és gyógykezelésben részesítsük a sebesülteket. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy az ország a 2008-as Nargis ciklon után lépett a demokrácia útjára. Most is a földrengés fogja kikövezni az utat, megmutatva mindenkinek, hogy a béke a közös sorsunk, hogy ez az egyetlen út, amelyet teljes szívünkkel és minden erőnkkel követnünk kell, mindenki érdekében.”
Ebben a törekvésben az emberek érzik Ferenc pápa támogatását: „2017-es mianmari látogatása után – mondta Jangon érseke – úgy tűnt, Ferenc pápa beleszeretett népünkbe. Mindig figyelemmel kísérte a mianmari válságot, és több alkalommal imádkozott országunkért. Nagyon megható gesztus volt részéről, hogy betegsége után az első gondolata Mianmar volt, a legjobbakat kívánta nekünk és imáit tolmácsolta, ami a vigasztalás balzsamát jelentette számunkra.”
Az Euronews hírcsatorna legfrissebb értesülései szerint már 3500 fölé emelkedett az áldozatok száma Mianmarban. Több mint 5000 ember megsérült, az eltűntek száma jelenleg 210 fő. A megrongálódott utak és hidak miatt tíz nappal a 7,7-es erősségű rengés után még mindig nem férnek hozzá a mentőalakulatok az összes érintett helyszínhez.
Forrás: Fides.org
Fotó: Vatican News; Wikimedia Commons
Magyar Kurír
(vn)
Kapcsolódó fotógaléria