Bogotában tartják az Isteni Irgalmasság világkongresszusát

Róma (2008) és Krakkó (2011) után első ízben tartják Európán kívüli helyszínen az Isteni Irgalmasság világkongresszusát, Kolumbia fővárosában, Bogotában. Az augusztus 14–19. között zajló találkozó középpontjában az új evangelizáció, az Isteni Irgalmasságból erőt merítő misszió áll. A világ minden részéről érkező 1500 résztvevő foglalkozik az irgalmasság vezette misszió társadalmi fontosságával. A vasárnapi ünnepi szentmisén tízezer hívő vett részt.

Különös aktualitást ad a kongresszusnak a kolumbiai polgárháborús helyzet, melyben az Egyház következetes küzdelmet folytat a békéért. Kolumbiai püspökök a rendezvény előestéjén arról beszéltek, hogy a kongresszus a kolumbiai Egyház számára a megújulás reményét jelenti, hogy a polgárháborús feszültség és a kábítószeres bűnözéssel összefüggő konfliktusok közepette megtalálják a béke útját.

Misszió nélkül meghal az Egyház. Az irgalmasság személyes megtapasztalása révén bontakozhat ki a keresztény közösség missziós ereje – nyilatkozta a felkészülésért felelős kolumbiai püspök, Julio Hernando Garcia Pelaez.

Christoph Schönborn osztrák bíboros, a világkongresszus egykori kezdeményezője és elnöke arról beszélt, az irgalmasság cselekedetei konfliktussal terhelt viszonyok között áldozatot követelnek, és gyakorlásuk bátorságot igényel. Hangsúlyozta, az irgalmasság szoros kapcsolatban áll az igazságosság és az igazság kérdéskörével. Az irgalmasság akkor tud sebeket begyógyítani, ha az igazságossággal karöltve gyakorolják. Ugyanakkor az igazság sem létezhet irgalmasság nélkül, hiányában ugyanis kegyetlenné válik, ezért annyira fontos, hogy az irgalmasság cselekedetei összekapcsolódjanak az igazságossággal a kiengesztelődés folyamatában.

Az előadásokkal, tanúságtételekkel, szentmisékkel, köztereken rendezett kulturális programokkal, koncertekkel kísért találkozó célja, hogy összegyűjtse és a világ felé közvetítse az Isteni Irgalmasságból fakadó cselekedeteket, és ezeket példaként állítsa az irgalmat mellőző társadalom elé. Ha vannak példaképeink, el tudjuk hinni, hogy az irgalmasság útja működő út a jogtalanságot, erőszakot előnyben részesítő társadalomban is.

Ruben Salazar kolumbiai bíboros mellett a polgárháborús áldozatokat képviselő egyesület elnöke, illetve a kiengesztelődési folyamatért dolgozó bizottság ügyvéd képviselője számolt be a kongresszuson arról, mit jelent a mindennapokban gyakorolni az irgalmasságot. Előadást tartott Mary Sarindhorn thaiföldi pénzügyi menedzser, akit ártatlanul vádoltak meg hazájában, az olasz Claudia Koll, egykori pornósztár, akinek élete a hitet megismerve teljes fordulatot vett, és azóta misszionáriusként dolgozik.

Az Isteni Irgalmasság II. János Pál pápaságának központi gondolata volt. A szentté avatott egyházfő ennek jegyében vezette át az Egyházat a harmadik évezredbe. Azt kívánta, hogy épüljön bazilika az Isteni Irgalmasság tiszteletére, hogy ez is emlékeztesse az emberiséget Isten e leglényegibb tulajdonságára, a kinyilatkoztatás örök üzenetére. A pápa 2002. augusztus 17-én szentelte fel Krakkóban az Isteni Irgalmasságról elnevezett bazilikát, és a Mindenható megbocsátó szeretetébe ajánlotta a világot. II. János Pál pedig éppen irgalmasság vasárnapjának vigíliáján halt meg.

Magyar Kurír