Böjte Csaba volt a Kármelhegyi Boldogasszony-búcsú magyar miséjének szónoka a felvidéki Barkán

A hagyomány szerint a búcsújárás Valassik János plébános nevéhez kötődik, aki 1758-ban alapította meg itt a Kármelhegyi Boldogasszony Társulatot. A skapulárés társulat megszervezéséhez előzetesen megszerezte a budai karmelita perjel engedélyét, amelyet 1759-ben pápai megerősítést követett, XIII. Kelemen pápa a társulat tagjait búcsúkiváltságokban részesítette.

A barkai templom főoltárképe nem csupán egy egyszerű Kármelhegyi Boldogasszony-ábrázolás. A képen – amelyet a helyi legenda szerint egy Kuchta nevezetű lucskai ember hozott Rómából – az a jelenet látható, amikor Stock Szent Simon remete átveszi a szent vállruhát skapulárét a Szűzanyától.

A barkai búcsúra minden év július 16-a utáni vasárnapon kerül sor. A hagyomány nem szakadt meg a szocializmus évei alatt sem. A mintegy ötszáz lakosú Felső-Csermosnya-völgyi kisközség lélekszáma ilyenkor megháromszorozódik, visszajönnek úgy a faluból elszármazottak - tekintet nélkül a felekezeti hovatartozásra –, mint a szűkebb pátria skapuláré társulat tagjai és számos más zarándok is a szlovák–magyar határ mindkét országából.

Az utóbbi években a barkai búcsú kedves találkozóhelyet jelent a szlovákiai és a magyarországi klérus magas rangú tagjai számára is. Az idén Böjte Csaba ferences atya volt a magyar nyelvű nagymise ünnepi szónoka, aki szentbeszédében többek között a gyermekekben megjelent életadás elfogadására és továbbadására buzdított.

A zarándokok között ott voltak a Szent István Lovagrend tagjai Budapestről és Szesztay Ádám kassai főkonzul is, aki előző nap este a községháza ünnepi termében megnyitotta a Márton Áron emlékkiállítást.

Forrás és fotó: Gábor Bertalan

Magyar Kurír