Boldog Gizella ünnepére készülnek a Veszprémi Főegyházmegyében

Az Érseki Könyvtár őrzi és gondozza a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház történelmi kottatárát. A kottatár közel háromezer, zömmel kéziratos kottát tartalmaz. A kottatárat az 1970-es évekig a székesegyház bal oldali toronyszobájában, egy 1852-ben készült szekrényben őrizték. Korábban itt tárolták a hangszereket is. A kottaanyagot a szakszerű feldolgozás után a püspöki palota épületében helyezték el. Az első kottákat az 1700-as évek közepén, Girányi Vencel orgonista karnagyi kinevezése után szerezték be. Ezekre azért volt szükség, mert időközben a zenekar bővült, az 1786-os fizetési jegyzék szerint már 16 hivatásos muzsikusa volt a székesegyház együttesének. Főleg Bajzáth József püspök 1777-es kinevezése után nőttek meg a minőségi követelmények zenészekkel és a zenekarral szemben. A morvaországi Kollovratek József 1784 körül került Veszprémbe. Ő készítette el 1791-ben az első kottajegyzéket is. Ezekben az években olyan neves zeneszerzők művei kerültek a kottatárba, mint Haydn, Mozart és Bach.

A gazdag gyűjtemény ihlette azt a zenei pályázatot 2022-ben, melyet a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával a Veszprémi Főegyházmegye hirdetett meg, s melynek nyertes műveit a Gizella-napi ünnepségsorozat keretében hallgathatják meg az érdeklődők. A Gizella-mise és -fanfár pályázat második helyezettjeit, (Déri András Gizella-miséjét és Kovács Szilárd Gizella-fanfárját) május 7-én, a gyönyörűen felújított Szent Mihály-főszékesegyházban, a 10.30-kor kezdődő ünnepi szentmisén hallhatják első ízben. 

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Wikipédia

Magyar Kurír