Boldog Josemaria Escrivá de Balaguer szentté avatása Rómában

Vatikán: II. János Pál pápa október 6-án vasárnap délelőtt szentmisét mutatott be a Szent Péter téren, amelynek során szentté avatta Josemaria Escrivá de Balaguert, az Opus Dei mozgalom, ma már személyi prelatúra alapítóját, akit pontosan tíz évvel ezelőtt iktatott a boldogok sorába. A száz esztendővel ezelőtt, 1902. január 9-én a spanyolországi Barbastróban született Josemaria Escrivá de Balaguer isteni sugallatra alapította meg művét, amelyet tehát nem véletlenül nevezett el Opus Dei-nek, Isten Művének. Szándéka az volt, hogy a laikus hívek körében terjessze az életszentség eszméjét, és a tisztességgel, becsülettel végzett hétköznapi munka megszentelő erejét.
A szentté avatási szertartáson több mint 300 ezer hívő vett részt, köztük feltűnően sok fiatal és gyermekes család. A hívek 84 országból érkeztek, 17 különvonattal, 2100 autóbusszal és nyolc tengerjáró hajóval, amely a Rómától 80 kilométerre fekvő Civitavecchiában kötött ki. A legtöbben spanyol ajkúak, de még a távoli Japánból is jött egy 500 fős csoport, és a magyar zarándokok sem maradtak le az emlékezetes ünnepről. A Szent Péter tér hamar megtelt és aztán sűrű sorokban álltak a hívek végig a hosszú Conciliazione sugárúton, le egészen az Angyalvár környékéig.
Az ünnepi szentmisén a pápával koncelebrált 12 bíboros, Sodano bíboros, államtitkáron és Etchegaray bíboroson kívül más kúriai bíborosok, valamint a Rio de Janeiró-i, a krakkói, a kölni, a Santo Dongó-i, a madridi és a limai bíboros, érsekek, továbbá Javier Echevarria Rodríguez, az Opus Dei prelatúra prelátusa, az 1975-ben elhunyt Josemaria Escrivá utóda az Opus Dei élén és különböző országokból érkezett több más érsek és püspök. Az olasz kormányt hét miniszter képviselte. Megjelent az olasz politikai és kulturális élet számos neves képviselője és a római polgármester képviselője is. Az olasz küldöttség mellett 14 más ország hivatalos delegációja vett részt a szertartáson, köztük a spanyol, a guatemalai, a nicaraguai, a kenyai és bolíviai kormány tagjai.
A szentatya homíliájának fő gondolatai
„Akiket Isten lelke vezérel, azok Isten fiai” — kezdte homíliáját a szentatya, a római levél szentmisén elhangzott soraival. „Szent Pál e szavai segítenek bennünket, hogy teljesebben megértsük Josemaria Escrivá de Balaguer szentté avatásának jelentőségét. Õ hagyta, hogy a Lélek vezesse, abban a meggyőződésben, hogy csak ezáltal teljesíthetjük maradéktalanul Isten akaratát. Ez az alapvető keresztény tanítás volt hithirdetésének állandóan visszatérő motívuma. S valóban lelki gyermekeit szüntelenül arra buzdította, hogy kérjék a Szentlélek segítségét, hogy lelki életük, azaz Istennel való kapcsolatuk, családi, foglalkozási és társadalmi életük, mely apró földi valóságokból áll, ne alkossanak külön-külön területeket, hanem egyetlen nagy szent és teljes valóságba fonódjanak egybe Istennel.” A pápa Szent Josemaria híressé vált mondatát idézte: „A Láthatatlan Istent a legláthatóbb és leganyagibb dolgokban találjuk meg.” Ez a tanítása ma is rendkívül aktuális, hiszen minden megkeresztelt meghívást kapott arra, hogy szent életet éljen és együttműködjön Istennel az emberiségre vonatkozó tervének megvalósításában.
A Teremtés könyvéből vett első olvasmány szavai „Az Úristen vette az embert és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze azt” — Josemaria Escrivá lelkében egy 1954-ben előadott elmélkedése nyomán így találtak visszhangra: „A vallását gyakorló keresztény ember életében Isten mindig jelen van: amikor dolgozik és amikor szórakozik, amikor alszik és amikor ébren van.” „Az emberi egzisztenciának ez a természetfölötti szemlélete az üdvösség távlatában egészen különleges utakat nyit meg, mert a látszólag monoton mindennapi élet teendőinek végzése közben, mi mindig keressük Istent és közreműködhetünk az ő üdvözítő tervében. Ezt a gondolatot még teljesebben megértjük a II. Vatikáni zsinat Gaudium et Spes k. dokumentumából, amely így fogalmaz: ’A krisztusi üzenet nem vonja el az embereket a világ építésétől, nem teszi őket közönyösökké sorstársaik iránt, hanem még erősebben elkötelezi őket, hogy a világ javára munkálkodjanak’.” A szentatya leszögezte: felemelni a világot Isten felé és belülről átalakítani azt: ez volt az Opus Dei szent alapítójának eszménye és ő ma is arra emlékeztet bennünket, hogy a világot meg kell óvni a materialista kultúrától, amely szertefoszlatná Krisztus tanúinak valódi identitását. Az ő nyomdokain járva terjeszteni kell a társadalomban, nemzetiségre, kultúrára, foglalkozásra és korra való tekintet nélkül annak a tudatát, hogy mindannyian meghívást kaptunk az életszentségre. „Természetesen azok életéből, akik hűséggel akarják szolgálni az evangéliumot, nem hiányoznak a nehézségek és a meg nem értettség. Ám az Úr, keresztjének titokzatos erejében, megtisztítja és alakítja mindazokat, akik követni akarják őt. A keresztből – szokta ismételni az új szent – világosság, béke és öröm forrásozik. Josemaria Escrivá tökéletesen megértette: minden megkeresztelt ember arra kapott meghívást, hogy a keresztet az emberi valóságok fölé helyezze és lelke mélyén meghallotta a meghívást, hogy elvigye az evangélium örömhírét minden emberi környezetbe.”
A pápa figyelmeztetett: e rendkívül igényes küldetés teljesítéséhez az imából táplálkozó folyamatos lelki növekedésre van szükség. Szent Josemaria mestere volt az imádság művészetének, melyet ő rendkívüli eszköznek tartott a világ megmentése számára. Mindig ezt kötötte követői lelkére is: „Első helyen az imádság, aztán a vezeklés és végül a harmadik helyen, de nagyon a harmadik helyen, a tettek.” Ez paradoxonnak látszik, de a tapasztalat azt mutatja, hogy egyáltalán nem az. Örök igazság az, hogy az apostolkodás termékenysége mindenekelőtt az imádságban és az intenzív és kitartó szentségi életben gyökerezik. Végső soron ez az életszentség és ez a szentek sikerének titka.
„Az Úr Jézus segítsen benneteket kedves testvéreim, hogy el tudjátok fogadni ezt az igényes aszketikai és missziós örökséget. Mária oltalmazzon benneteket, akit a szent alapító ezekkel az invokációkkal szólított meg: Spes nostra, Sedes Sapientiae, Ancilla Domini – Mária, a mi reménységünk, a bölcsesség széke, az Úr szolgálóleánya” – zárta homíliáját a pápa.
Navarro-Valls az új szentről
Joaquín Navarro-Valls, szentszéki szóvivő 15 éven át volt Josemaria Escrivá tanítványa. Mesterét jellemezve ezt mondta: „Josemaria elképzelése szerint ahhoz, hogy életünket megszenteljük, nem rendkívüli dolgokat kell véghez vinnünk, hanem a hétköznapi teendőinket kell rendkívüli módon végeznünk. A világ 80 országában, főként spanyol nyelvterületen elterjedt Opus Dei-hez ma már 84 ezer személy kötődik, s bár elterjedt vélemény, hogy a közösség tagjai a felsőbb, gazdagabb rétegekből kerülnek ki – egyetemi tanárok, közéleti személyiségek, politikusok, üzletemberek –, a valóság az, hogy 80 százalékban ún. kispolgárokról, sőt egészen egyszerű társadalmi rétegekből származó személyekről van szó.”
Az Opus Dei Magyarországon 1992 óta van jelen. A Prelatúrának 20 tagja, egy férfi és egy női központja van. VR/MK