A magyar nyelvben kis kezdőbetűvel írjuk a nevezetes napok, időszakok, ünnepek, történelmi események nevét.
Például: advent, anyák napja, farsang, halottak napja, hanuka, húsvét, karácsony, mindenszentek, nagyböjt, pünkösd, ramadán; béke világnapja, emberkereskedelem elleni tiltakozás napja, magyar kultúra napja, május elseje, március tizenötödike, víz világnapja; eucharisztikus világkongresszus, francia forradalom, honfoglalás, mohácsi vész, II. vatikáni zsinat.
Amikor tehát jókívánságainkat szeretnénk kifejezni a közelgő ünnepekre, akkor az ünnepeknek, napoknak és azok jelzőinek megnevezésére kis kezdőbetűt használjunk, így:
Boldog karácsonyt! Áldott karácsonyt! Békés, boldog karácsonyi ünnepeket!
Az új év már nem ilyen egyszerű...
Egybeírva a január 1-jei ünnepnapot jelenti: újév, újesztendő
Mi viszont, mivel nemcsak egy napra akarunk minden jót kívánni, hanem egész évre, ezért különírjuk. Helyesen tehát:
Boldog új évet! Boldog új esztendőt!
Rövidítve pedig: BÚÉK
(Betűk közötti pontok nélkül, vagyis nem B.Ú.É.K.; a magyarban ugyanis nem teszünk pontot a betűszavakba, mozaikszavakba.)
Szöveg: Tőzsér Endre SP
Fotó: Pixabay
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria