Boldog Meszlényi Zoltánra emlékeztek a budapesti Teréz-templomban

Tizenkét éve már, hogy a vértanú püspök emléknapján, március 4-én este a Meszlényi püspök által 1938-ban fölszentelt mellékoltár előtt, melyben a boldog csontereklyéjét őrzik, összegyűlnek Pest-Belváros espereskerületének püspökei, papjai és diakónusai, hogy együtt imádkozzák el a vesperást.

Erdő Péter bíborosnak, aki az ereklyét a boldoggá avatás utáni esztendőben, 2010-ben maga helyezte el a terézvárosi templomban, az volt a kifejezett szándéka, hogy ide hívja össze a belváros papságát és szerzeteseit Horváth Zoltán esperes-plébános, hogy együtt imádkozzanak papi hivatásokért. Az esperes azóta is minden esztendőben olyan atyát hív meg a liturgia vezetésére, akinek még van valamilyen személyes kötődése az Esztergomi Főegyházmegyében a két háború között, majd a II. világháború és az utána következő ateista diktatúra idején központi szolgálatot betöltött segédpüspök személyéhez.

Ez az imaalkalom mindig közel van a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjához is, február 25-éhez, ezért a közös imádságot évről évre felajánlják azokért is, akik az elmúlt rendszerben bármilyen módon üldöztetést szenvedtek hitükért, az Egyház melletti kiállásukért, a politikai foglyokért, a kitelepítettekért, a vértanúkért. Kérik Zoltán püspök, vértanú közbenjárását az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papjaiért és papnövendékeiért.

Idén a szintén kitelepített családból származó, Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök volt a szónok, aki elmondta, hogy pappá szentelését követően néhány nappal, 1966. június 22-én részt vett Meszlényi Zoltán püspök földi maradványainak titokban tartott újratemetésén az esztergomi bazilika kriptájában. Akkor még sokat nem tudhatott a mártírról, de annyit megértett, hogy egy hitéhez és hazájához hűséges papról van szó, aki szolgálta az esztergomi hercegprímásokat, így Mindszenty bíborost is, és egy börtönben, ismeretlen körülmények között kellett meghalnia. A fiatalember ott, abban a helyzetben elgondolkodott azon, vajon mi vár rá mint újmisésére egy ilyen világban…

Beer Miklós felhívta a figyelmet arra is, hogy Meszlényi püspök részt vett 1938-ban a budapesti eucharisztikus világkongresszuson. Egy évvel később, ’39-ben pedig kitört a háború. Mi hasonló helyzetben vagyunk: Isten kegyelmének különleges ajándékaiban részesülhettünk a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, a következő évben pedig ismét háború tört ki a szomszédos országban.

Kegyelem és szenvedés, felemeltetés és megaláztatás. Ebben volt része Boldog Meszlényi püspöknek, és ebben van részünk nekünk is. De aki „bizalommal és hűséggel” szolgál, annak nyitva van az ég kapuja. Kérjük Boldog Zoltán vértanúnkat, esdje ki számunkra a békét – zárta beszédét Beer püspök.

A zsolozsma végén a kistarcsai internáló tábor egyik celláját mintázó ereklyeházból kivették Boldog Zoltán püspök ereklyéjét. Először a papok, majd a hívek hosszú sorokban álltak, hogy kifejezhessék tiszteletüket, kegyeletüket előtte, és személyes imádságukban kérhessék a vértanú püspök közbenjárását saját életük, családjuk és hazánk, valamint az orosz és ukrán nép békéjéért.

Forrás: Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia

Fotó: Topor Márta

Magyar Kurír