Boldog Romzsa Tódor és Orosz Péter tiszteletére készült oratórium ősbemutatóját tartották Miskolcon

Másfél évtizede hagyomány a fényeshetet lezáró egyházművészeti esemény a Miskolci Egyházmegyében. A „szépséges pászka” kifejezést a Krisztus megváltó művét dicsőítő húsvéti sztichirák szövegében találjuk.

Idén a Szépséges Pászka elnevezésű rendezvényt április 25-én tartották meg a miskolci Művészetek Háza színháztermében. „Mi liturgiánk szépsége és egyházi hagyományunk folyamatos újrafelfedezésének szántuk ezt az estét, Ferenc pápa temetésének virrasztó előestéjét” – fogalmazott Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök ünnepi köszöntőjében.

Az esemény keretében első ízben csendült fel a Krisztus követei című oratórium, melyet Boldog Romzsa Tódor és Orosz Péter kárpátaljai vértanúk tiszteletére állított össze Bubnó Tamás, Magyarország kiváló művésze, Liszt Ferenc-díjas karnagy, énekművész, érdemes művész.

A hét „stációra” bontott mű a két szent életű atya életét a kisgyermekkortól egészen a vértanúságig ábrázolja. Az oratórium prózai részének, valamint néhány zenei résznek szerzője is Bubnó Tamás, de a darabba Liszt, Rahmanyinov, illetve Nafanail szerzeményeit is beillesztette, továbbá számos elektronikus zenei effektet is beépített.

Az előadáson Romzsa Tódor püspök imáit, elmélkedéseit Mohai Gábor bemondó, műsorvezető és előadóművész szólaltatta meg. Orosz Péter vívódásai, gondolatai pedig a vele egyidős Orosz Gábor parókus hangján szólaltak meg. A narrátor Jászter Beáta műsorvezető, újságíró volt. A zenei részeket a Szent Efrém férfikar előadásában szólaltak meg.

Bubnó Tamás az előadás kapcsán egy interjúban többek között arról beszélt, hogy hogyan fogalmazódott meg benne az oratórium összeállításának gondolata, miért éppen ezt a műfajt választotta, milyen metódus mentén született meg a végeredmény, illetve hogyan és ki választotta a két főszereplőt, Romzsa Tódort és Orosz Pétert megformáló előadókat: „Hat év korkülönbség volt mindössze köztük, és Romzsa püspöke volt már a frissen fölszentelt Orosz Péternek. Volt egy érdekes vízióm, vagy elképzelésem arról, hogy a kárpátaljai papsorsokban mennyi minden van a ’20-as években, tehát a Trianon utáni években, amikor egy politikailag is nagyon nehéz helyzetben élt gyakorlatilag mindenki Magyarországon is, de Kárpátalján nemkülönben. Ennek kapcsán egy csomó párhuzamot láttam kettejük életében, számos érdekes egyezést. Nyilván – bár erre konkrétan nem találtam utalást, de egész biztos vagyok benne – Romzsa Tódor, aki lelkivezetője volt az ungvári szemináriumban Orosz Péternek, hihetetlenül erős hatást gyakorolt rá” – fogalmaz az interjúban Bubnó Tamás, hozzátéve, hogy amikor erről Orosz Atanázzal beszélgetett, a püspök kifejezte neki, hogy örülne neki, ha az életükről valamikor születne egy rendszerező mű. „...így jött ez az ötlet, azaz a felkérés tulajdonképpen Atanáz püspöktől. A szándék bennem már megvolt, néhány – még vázlatos – elképzeléssel, így amikor megkaptam a megbízást, hogy milyen szép lenne, ha a Szépséges Pászkán elhangozhatna, akkor nekiálltam és megírtam. (…)

Ebben, néhány korábban írt művemen kívül, saját zeném nincsen. (…) Az életük, a levelezésük, a dokumentumok alapján csináltam egy olyan víziót, melyben Péter atya és Tódor atya imádkozik az életük különböző szakaszaiban. Például esti imáikat mondják, és az esti imában reflektálnak olyan dolgokra, amik akkoriban történtek velük. Ilyen szempontból egy húszperces fikció, egy irodalmi mű született. Tulajdonképpen a „szájukba adtam” olyan dolgokat, amelyekről úgy gondoltam, hogy helyénvalóak, hogy ezt elmondhatták bizonyos alkalommal, amikor az Úrhoz fordultak. Ennek kapcsán sok zenei asszociáció merült föl. Tehát ez egy olyan összeállítás, aminek a szövege teljesen az én kútfőmből jött ki, a zene meg egy-két mű kivételével más zeneszerzőktől származik. Van benne Liszt-mű, van benne Rahmanyinov-mű, vannak benne különböző imádságok, van benne ének a húsvéti vigiliából is Nafanail szerzetes pap gyönyörű feldolgozásában. (…) Érdekes zenei kaleidoszkóp, amiről úgy gondolom, hogy nagyon is kifejezi azokat a lelkiállapotokat, amelyek akkoriban érhették ezt a két papot. (…) Úgy gondolom,

ők valóban Krisztus követei.”

Az interjú teljes terjedelemben IDE kattitnva olvasható.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye 1,2

Magyar Kurír