Józef és Wiktoria Ulma Lengyelország 1942-es német megszállása után két éven át zsidó embereket bújtatott a padlásukon, akiket a hatályos rendelkezések szerint át kellett volna adniuk a hatóságoknak. 1944-ben egy falubelijük azonban feljelentette őket, mivel szemet vetett az egyik elrejtett zsidó család földjére: ekkor Józefet és Wiktoriát a gyerekeik szeme láttára tarkón lőtték, majd a hat gyermeket is kivégezték.
A jeruzsálemi Jad Vásem intézet a világ igazai közé sorolta a markowai család tagjait, és 2003-ban a lengyel egyház a „markowai irgalmas szamaritánusok” boldoggá avatását kezdeményezte. Az ügy posztulátora, Witold Burda kiemelte, hogy Ulmáék minden egyes nap Isten törvényét tartották a legfontosabbnak, s az eljárás során kiderült, hogy a család Krisztusba vetett hite miatt szenvedett vértanúságot, s üldözőik a hitük vagy a hitükből fakadó gyümölcs, a feltétlen felebaráti szeretet miatt ölték meg őket.
A boldoggáavatási eljárás a család gyermekeire is kiterjed: a nyolcéves Stanisławára, a hétéves Barbarára, a hatéves Władysławra, a négyéves Franciszekre, a hároméves Antonira és a kétéves Mariára, sőt mivel Wiktoria már előrehaladott várandós volt, arra a félig megszületett csecsemőre is, akinek születése közvetlenül a kivégzés előtt megindult, s akire a falubeliek találtak rá, amikor 1945-ben kihantolták a családot, hogy holttestüket elhelyezhessék a falu temetőjében. A Szentek Ügyeinek Dikasztériuma erre a név nélküli és megkereszteletlen csecsemőre is kiterjesztette a boldoggáavatási folyamatot.
A család boldoggáavatási ünnepét Marcello Semeraro bíboros fogja vezetni szeptember 10-én.
Forrás: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala
Fotó: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala, Kai.pl
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria