Boldogok, akik… – Megjelent A Szív jezsuita magazin áprilisi száma

A Szív jezsuita magazin legfrissebb, nagyböjti számának fókuszában:

„Boldogság az, amikor egyetlen porszemben látjuk az egész vilá­got, vagy egyetlen lelki mozdulásban Isten Lelké­nek egyénre szabott ígéretét, ahogyan Loyolai Szent Ignác nyomán mondhatjuk. Boldogok, akik vágya­koznak a semmiségben lakozó mindenségre” – írja beköszönőjében Pakot Géza SJ, a Jezsuita Kiadó új igazgatója (Tornya Erika RSCJ nővért március közepével A Szív főszerkesztőjének nevezte ki András Attila SJ tartományfőnök). Ha e gondolat értelmében tudjuk megélni a nagy­heti és a húsvéti időszakot, akkor közel kerülünk e legfontosabb ünnepkör üdvösséget ígérő valóságá­hoz.

A Szív áprilisi lapszáma több oldalról járja körül a boldogság közbeszédben és a populáris kultúrában már-már kiüresedettnek tűnő, mégis kimeríthetetlenül gazdag témakörét. Különös aktualitást kölcsönöz a témának Bódi Mária Magdolna áprilisban esedékes boldoggá avatása. Magdi személyéhez, elköteleződéséhez, a boldoggá avatás eseményéhez az Udvardy György érsekkel készült interjút olvasva kerülhet közelebb az olvasó. A címlapinterjúban Pál István Szalonna prímás gondolatait ismerhetjük meg hagyományőrzésről, hitről és a muzsikusmesterségről; arról, hogy mit jelent zenészként a közönséggel kapcsolatban lenni, és a jelenlévők számára folyamatosan, csupa szívből adni.

Patsch Ferenc SJ legújabb írása a közösségi médiával való együttélés módozatait latolgatja, s néhány konkrét javaslattal is él, hogyan tudjuk magunkat felvértezni a képernyőfüggés okozta veszélyekkel és káros következményekkel szemben. „A végső cél persze nem lehet az, hogy egyszer s mindenkor­ra megfosszuk magunkat a közösségi médiától (s így nélkülözni kénysze­rüljünk áldásos hatásait is), hanem hogy visszanyerjük vele szemben a szabadságunkat, és újra szabadon dönthessünk arról, hogy mire akar­juk fordítani a figyelmünket” – zárja írását a Pápai Gergely Egyetem professzora.

Joób Máté – Fotó: ifj. Janka György

„A szolgálat szó azért veszélyes, mert sok mindent ki lehet kerülni vele. Ugyanakkor meg pont a bol­dogság szempontjából van egy olyan dimenziója, amelyet kevésbé hangsúlyozunk: hogy a szolgálat azt is jelen­ti, hogy egy nagyobb egységnek, Isten országa építésének vagyok a részese. És ez sokkal mélyebb boldogság­gal tölthet el, mint ha csak a magam munkájára, ügyességére gondolva te­kintenék rá. Ezt persze könnyű kiját­szani azzal, hogy »tudod, Krisztus is meghalt a kereszten a szolgálatban, hát akkor ne panaszkodj, meg ne ég­jél ki, hanem vezesd ezt a három plé­bániát is, amit hozzád csapunk«. Na­gyon veszélyes, hogy ha a szolgálat szó előkerül, akkor már nem illik ellentmondani vagy kihátrálni. A mentálhigié­nés lelkigondozói képzésben is elő­kerül ez a probléma: hogyan tudunk nemet mondani magunk és végső so­ron mások érdekében?” – mutat rá Joób Máté. Az evangélikus lelkésszel, lelkigondozóval készült interjúnkban szó esik a pozitív pszichológia boldogságképéről, és arról is, lehet-e túl sok a boldogság.

A további tartalomból:

– Jézusi boldogságok: Nemeshegyi Péter SJ kommentárja a nyolc boldogmondáshoz
– A teremtett világ gazdagsága, a teremtésvédelem és a boldogság összefüggései
– Az öröm útján – gyerekekkel
– Szükségünk van egymásra: idősek és gyerekek találkozása a kecskeméti nyugdíjasházban
– Az öregség mint saját sorsom – Részlet Kiss Ulrich SJ Hivatásom: öreg című hamarosan megjelenő kötetéből
– Az ukrajnai Emmaus-Oszelja Közösség mindennapjai, a róluk készült fotósorozat művészeti elemzésének eszközeivel
– Beszélgetés Paksa Balázzsal, A Szív (és az Új Ember) filmkritikusával

Fotó: A Szív (a nyitóképen: Pál István Szalonna – fotó: Merényi Zita)

Magyar Kurír