Boldogságórák az iskolában – Szakmai nap az esztergomi Vitéz János-tanítóképzőben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ahol az országút felkapaszkodik az esztergomi Várhegy lejtőjén, ott áll a Vitéz János-tanítóképző ötszintes épületegyüttese. A tanítók napjára érkezünk ebbe a nagy múltú intézménybe. Idén 150 éves az Eötvös József népoktatási törvénye alapján elindított magyar nyelvű állami tanítóképzés, ezt ünneplik a képzőintézményekben országszerte. Bár az egyházi tanítóképzés ennél korábban, már 1840-ben megkezdődött, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Óvó- és Tanítóképző Tanszéke is csatlakozott az országos évfordulós programhoz.

Esztergomban az országban hatodikként indult el az egyházi tanítóképzés, majd Csernoch János bíboros, hercegprímás elhatározása nyomán megépült a Várhegyre néző komplexum. Az elkészült épületet 1928-ban már Serédi Jusztinián bíboros áldotta meg, ekkor kezdte meg itt működését az érseki tanítóképző. „A papnevelő és a tanítóképző intézetek a főszékesegyház mellett testőrökként állva hirdetik a papság és a tanítóság közös szent hivatását” – olvasható az épület falán elhelyezett emléktáblán.

A tanítók napjára érkezőket – a régió pedagógusait, jelenlegi és korábban végzett hallgatóit – Juhász Márta tanszékvezető üdvözölte. Köszöntőjében megfogalmazta: a közoktatás komoly problémája, hogy kevés a tanító, nem népszerű ez az életpálya, kevesen választják a tanítói hivatást. Ezért a tanítóképzés múltját megismertető kiállítás mellett jövőbe mutató programot hirdettek meg a szakmai napon: „Lendületet szeretnénk adni mindazoknak, akik vállalják ezt a kevés elismerést és megbecsülést élvező életfeladatot.”

A nap témája a boldogság volt. A Jobb Veled a Világ Alapítvány munkatársa, Bessenyei Krisztina pszichológus mutatta be a Sonja Lyubomirsky boldogságkutató elmélete alapján iskolai oktatásra adaptált programot. A felnőtteknek szóló, a pozitív pszichológia alapján kidolgozott „boldogságtant” a világon elsőként Magyarországon tették óvodában és iskolában taníthatóvá, azóta a magyar fejlesztéssel létrejött Boldogságóra oktatóprogramot öt nyelvre lefordították.

Hogy miért kell hogy fontos legyen Magyarországnak a boldogság? – Bessenyei Krisztina statisztikai adatokkal egyértelműen alátámasztotta a program létjogosultságát: a WHO szerint 2020-ra a depresszió lesz a legnagyobb népegészségügyi probléma Magyarországon, hazánk már 2017-ben Európa „legdepressziósabb” országának számított. Az OECD-országok 2015-ban közzétett boldogságindexében Magyarország a legutolsó helyen állt – a magyaroknál a fejlődő országok lakói is boldogabbak. Szinte minden nemzetközi összehasonlító tudományos vizsgálat megállapítja, hogy hazánk Európa boldogtalanabb felén helyezkedik el.

A boldogságprogram alapvetése, hogy a boldogság életszemlélet, mely tanulható és tanítható. Nem tagadja a stressz, a nehézségek létezését, ahhoz nyújt technikákat, hogyan nézzünk szembe velük, megküzdési stratégiákat tanít. Arra ösztönöz, hogy a nehézséget nem problémaként, hanem kihívásként fogjuk fel. Ezzel hozzájárul a mindennapokban érzett boldogságszint növekedéséhez, a testi és lelki egészség megőrzéséhez, az önbizalom növeléséhez. Ennek következménye a jobb teljesítmény. A program lényege azonban nem ez, hanem a személyiség fejlődése, a pozitív életszemlélet kialakítása.

Az iskolai boldogságóra program tíz hónapon át, tíz témakörön át vezeti a diákokat. Szeptemberben a hála, utána az optimizmus, majd a társas kapcsolatok ápolása következik; decemberben, karácsonyra készülve a jó cselekedeteket gyakorolják a gyerekek; a januári évkezdés a célok kitűzését és elérését helyezi fókuszba; ezt a megküzdési stratégiák követik, aztán az apró örömök gyakorlata, majd a megbocsátás gyakorlása következik; a testmozgás programja után a fenntartható boldogság az utolsó téma, végül a bejárt út összegzése zárja a programot.

A 2014-től működő boldogságprogram megálmodója és elindítója Bagdi Bella énekesnő, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, fővédnökei Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és Oláh Attila, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára.

A Jobb Veled a Világ Alapítvány boldogságóra programjába iskolák és tanárok kapcsolódhatnak be, de tartanak képzéseket szülőknek is. A módszer kidolgozói képzéssel, tankönyv- és munkafüzetcsaláddal és számos eszközzel segítik a program elsajátítását, gyakorlását. Az oktatási segédanyagok online elérhetők: elmélet, óravázlatok, gyakorlatok korosztályokra lebontva, 3–20 éves korig kidolgozva.

A tanítók napján a boldogságóra programismertetését tapasztalati beszámolók követték. Három esztergomi iskola képviseletében mutatták be a pedagógusok, hogyan működik náluk a program.

Az Esztergomi Montágh Imre Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskolában enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat, valamint autizmussal élő és mozgásfogyatékos gyermekeket oktatnak, az itt szerzett tapasztalatait Enyedi Judit gyógypedagógus ismertette. Vereckei Beáta tanítónő a József Attila Általános Iskola harmadik és az ötödik osztályaiban idén bevezetett  órák tapasztalatait összegezte.

Az esztergomi tanítóképző gyakorlóiskolája, a Vitéz János Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola az idei tanév kezdetétől minden osztályában bevezette a boldogságórákat. Oktatója, Steiner Mónika elvégezte az alapítvány 30 órás képzését, így a tanintézményben elsőtől nyolcadikig, húsz osztályban minden hónapban egy-egy tanórát kapott a boldogságprogram. Steiner Mónika elmondta, az iskolában nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a boldogságóra tartalmait összekapcsolják a hitoktatással.

Tiszttartó Márk, a Vitéz János-iskola igazgatója kérdésünkre válaszolva kifejtette, számukra a boldogságóra nem valláspótlék, nem azt hangsúlyozza, hogy „tedd magad boldoggá”, hanem azt, hogy az ember természetes állapota a kegyelem általi hordozottság. A közösségben egymásra figyelni, egymást elfogadni, egymásnak adni, önmagunkat és társainkat megismerni, megérteni, közösséget építeni – ezek is a program részei.

A tanítóképző életébe Juhász Márta adott betekintést. A tanszékvezető az érdeklődőket az épületben körbevezetve beszélt munkájukról. Az intézmény 1993-ban került vissza egyházi fenntartásba, 2011 után integrálták a PPKE BTK szervezetébe, és lett az egyetem óvó- és tanítóképző tanszéke.

Fotó: Lambert Attila; PPKE

Trauttwein Éva/Magyar Kurír