Búcsú a Pricske-tetőn – szentmise 1545 méter magasban

Tíz évvel a kereszt felszentelése után közel négyszázan érkeztek a búcsúra – terepjárókkal, traktorutánfutókon, lóháton vagy gyalogosan – a Gyergyói-havasok legmagasabb pontjára, az 1545 méter magas Pricske-tetőre.

Tíz esztendeje áll itt a kereszt két gyergyói család kezdeményezésének és Hajdó István főesperes támogatásának köszönhetően. Az egykori lelkipásztorra emlékeztek, őt idézték meg a szentmise szónokai is.

Uram, jó nekünk itt lenni! – olvasható a kereszten. A hegytetőn számvetésre kérte fel a híveket Márton István gödemesterházi plébános: „Itt, a hegytetőn, Isten tenyerében vedd számba, mennyi félelem van a te szívedben!” Az ünnepi szónok egy történettel támasztotta alá a tényt: a félelem távol tartja az embert a lehetőségektől.

A keresztnek olyan helyet választottak állítói, hogy az a medence minden településéről látható legyen. „A hegyről le kell menni, vissza, a közösségbe, ott kell bizonyítani. De a keresztre bármikor visszatekinthetsz” – hangzott el a búcsúi szentmisén.

A szervező Szent István-plébánia plébánosa, Keresztes Zoltán szintén Hajdó Istvánt idézte, a tíz év után is aktuális tanácsát: az ember egyik kezét Isten megszorítja, de a másikat szabadon hagyja, hogy azzal embertársába kapaszkodhasson. Fogjuk meg egymás kezét, kézen fogva éljük az otthoni mindennapokat, „mert közösen minden szép és jó megvalósítható” – fogalmazott Keresztes Zoltán, köszönetet mondva azoknak is, akik a kereszt állítóival együtt áldozatot vállaltak, hogy a búcsús szentmise résztvevői közös ebéden vehessenek részt a Pricskén.

Magyar Kurír