Búcsúk és gyalogos zarándoklatok a Pécsi Egyházmegye kegyhelyein

Máriagyűdön a Pécsi Egyházmegye hagyományos gyalogos zarándoklata az egyik leglátogatottabb búcsú, melyre rendszeresen több ezer zarándok szokott érkezni. De külön zarándoklat keretében érkeznek a kegyhelyre az édesanyák, a nagyszülők, a gyermeküket elvesztettek, az özvegyek, a sérültek, a szenvedélybetegek, a nemzetiségek közül a horvátok, a székelyek, a németek, a cigányok, továbbá a motorosok számára is vezetnek zarándoklatokat, de érkeznek zarándokcsoportok az ország távolabbi településeiről, valamint határainkon túlról is.

A bátai Szent Vér kegyhelyen Jézus Szent Szívének ünnepe, Jézus Drága Vérének emléknapja és Urunk színeváltozása ünnepe, illetve gyalogos zarándoklatok is szerepelnek az idei búcsúnaptárban.

A gyalogos zarándoklatok a zsidók jeruzsálemi zarándokútjainak mintájára alakultak ki a kora középkorban, amikor a keresztények elkezdték felkeresni a szent helyeket. A keresztény zarándoklatok célja a vezeklés, a lelki megtisztulás, a betegségből való gyógyulás vagy egy bizonyos ügyért történő imádkozás. Alapja a minden emberben meglévő vágy olyan helyek után, ahol a természetfölötti világgal közvetlenebbül találkozhat.

A zarándoklaton a jámbor hívő buzgóságból keresi föl az Úr Jézus, a Szűzanya és a szentek életének állomásait és ereklyéik őrzésének helyeit. A zarándoklat során ugyanakkor nemcsak az úticélra történő megérkezésen, hanem a testet és lelket egyaránt erősítő zarándokúton is komoly hangsúly van, ugyanakkor a zarándoklatok célja sok esetben a búcsú elnyerése.

A búcsú az Isten színe előtt a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert, azaz megbocsátott bűnökért járó ideigtartó büntetések elengedése. A búcsút a katolikus ember – aki már előzetesen teljesítette a bűnbocsánat kiszabott feltételeit – az Egyház segítségével nyeri el. Lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy a bűnökért járó ideigtartó büntetéstől részlegesen vagy teljesen szabadít-e meg. Minden hívő nyerhet búcsút önmaga számára vagy az elhunytak javára, azaz búcsút vehet a különben rá váró büntetésektől.

Isten országában rend van és igazságosság, ami azt jelenti, hogy minden jótett jutalmat és min­den rossz tett, azaz bűn büntetést kap, vagy e földi életben, vagy a másvilágon. Miként a juta­lom arányos a jótett érdemével, úgy a büntetés is arányos a bűn súlyával. A bocsánatos bűnökért ideigtartó, a halálos bűnökért örökké tartó büntetés, azaz kárhozat jár. Ha az ember bocsánatot nyer a bűneire, visszakapja az elvesztett kegyelmi életet, s újra kedvessé válik Isten szemében. Ez Isten irgal­mának ajándéka. Isten azonban igazságos is, és igazságossága megköveteli, hogy az elkövetett bűnök büntetést kapjanak. Ezért marad vissza mind a halálos, mind a bocsánatos bűnök meg­bocsátása után bizonyos mennyiségű, azaz bizonyos ideig tartó büntetés, melyet az ember vagy leró, vagy elengedését külön ajándékként megkapja. Ez az elengedés a búcsú, innen ered a kifejezés használata az egyházi szóhasználatban.

A máriagyűdi bazilika és kegyhely búcsúnaptára ITT megtekinthető.

A bátai Szent Vér kegyhely búcsúnaptára ITT megtekinthető.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír