Búcsút ünnepeltek a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet kápolnájában

A búcsúhoz kapcsolódva rekollekciós napot tartott Főcze Imre Bonaventura OFM. Az elmélkedések témája az Isten akaratának felfedezése volt az életünkben, akár az örömökben, akár a szenvedésekben.

Az ünnepi szentmisét Kovács Gergely érsek mutatta be Jakubinyi György nyugalmazott érsekkel, teológiai tanárokkal és a papsággal együtt.

Régi hagyomány szerint a kápolna búcsúján mindig diakónus hirdeti az igét. Az idei szónok Mayer Nándor csedregi diakónus volt. Szentbeszédében három pontot emelt ki Szent István király Intelmeiből.

Elsőként az állandó éberségre fókuszált a Krisztussal való kapcsolatban. „Ha nem érezzük azt a belső életközösséget, melyre Isten meghívott, akkor elalszunk. Minden imádság célja az ébrenlét és szeretetteljes szövetség Istennel. Szent Imre herceg felismerte az állandó ébrenlét, készenlét jelentőségét, figyelve arra, ami életének abban a pillanatában történik, vagyis az »itt és mostban« élt.”

Másodszor önmagunk, testünk helyes értékeléséről szólt Mayer Nándor, arra biztatva, hogy Szent Imre herceghez hasonlóan legyünk képesek önmagunk, testünk helyes értékelésére, elfogadására.

Végezetül azt hangsúlyozta a szónok, hogy Istennel együtt kellene meghoznunk a döntéseinket, s mégis számtalan alkalommal önmagunk hatalmát „csillogtatva” döntünk, kirekesztve Istent döntéseinkből. „Imre herceghez hasonlóan ismerjük fel, hogy az Istennel hozott döntéseink gyümölcsözőbbek lesznek.”

Forrás: Seminarium Incarnatae Sapientiae – SIS / Romkat.ro

Fotó: Kováts Álmos/SIS

Magyar Kurír