Budapest Klezmer Mise – Ősbemutató a budapest-erzsébetvárosi Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban

Az eucharisztikus kongresszus zenei kínálatát s különösen az újdonságait nézve egyik ámulatból eshetünk a másikba. Oláh Patrik Gergő lovári nyelvű Le Devleske miséje után ismét egy formabontó, várhatóan hamar népszerűvé váló és nemzetközi érdeklődésre számot tartó mű világpremierjére került sor a fővárosban.

Jérôme Beau érsek Kisboldogasszony-napi homíliájában Szűz Mária életének három meghatározó pillanatát elevenítette fel. Először az angyali üdvözletet, az Úr szolgálólányának önátadását és örömét, hogy „Krisztus-hordozóvá” lett; aztán a pietàt láttatta: Máriát a kereszt tövében, az áldozat beteljesülését, amint Krisztus világnak adott testét tartja a karjában.

Végül a pünkösdi eseményt idézte fel az érsek:

Mária együtt imádkozott az apostolokkal. Mária az „első tabernákulum”, aki „részt vesz a szent eucharisztiában”. Közösségben Krisztussal.

A francia érsek arra biztatta a hallgatóságot: Mária példájára legyünk Krisztus formájára öntve. „Tegyétek, amit ő mond!”

A Magyar Állami Operaház zenekarát, a VoiceStation kórust (valamint a szólót éneklő Andrejszki Juditot és a hegedűszólót játszó Kiss-Balbinat Ádámot) vezénylő komponista, Pejtsik Péter – ez alkalomra már CD-n is megjelentetett – miséjéről a következőket írta: „Az Erdő Péter bíboros kezdeményezésére és felkérésére született Budapest Klezmer Mise zsidó dallamokra épül, de hagyományos liturgikus nyelveken, görögül és latinul szólal meg. Megírásakor arra törekedtem, hogy hangzása magába ölelje az európai egyházi zene évezredes hagyományát, a klezmer és jiddis zene ringató dallamosságát és táncos ritmikáját, de mindezek mellett frissen és érthetően szóljon a szimfonikus filmzenén nevelkedett mai hallgatókhoz is.”

Öt változatos, hol lírai, máskor elsöprő erejű tétel: Kyrie, Gloria, (H)alleluia(H), Sanctus, Agnus Dei. Zenei meglepetés, amelyben a keleti kolorit keveredik a klasszikus „oratorikus hagyomány” elemeivel, olykor még a „Dies iræ” rettenetét is megidézve. A szokatlan, „szabálytalan”, féktelenül dübörgő, felelgető Sanctus legalább annyira mélyen bennünk marad, mint a mélységes Agnus Dei a máramarosi gyűjtésből származó, fájdalmas zsidó dallamával.

Műfajújítás, Bartók nyomdokán.

Az ünnepi szertartást és a hatalmas sikerű bemutatót a Pejtsik Péter által felfrissített, áthangszerelt ’38-as eucharisztikus himnusz nagyzenekarral kísért változata zárta.

Szerző: Pallós Tamás

Fotó: Fábián Attila

Magyar Kurír