Budapest legújabb hajléktalanszállóját nyitotta meg a Máltai Szeretetszolgálat

Napok óta vörös kód van érvényben a rendkívül hideg idő miatt, nem véletlen, hogy a nagy többségében visszajáró ellátottak mielőbb be szeretnének jutni  a menedékhelyre, hogy lepakolhassanak, megmelegedhessenek egy kis leves társaságában.

Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójának vezetője elmondta, korábban messzebbre kellett menniük azoknak a hajléktalan embereknek, akik most ide térnek be éjszakára. Az MMSZ utcai diszpécserszolgálatot üzemeltet, amelyet a járókelők is – akik napközben, este vagy éjszaka hajléktalan emberrel találkoznak az utcán vagy olyan helyen, ami nem tűnik számukra biztonságosnak – felhívhatnak. Morva Emília megerősítette, hogy a hideg időszakban megnövekedett az ilyen betelefonálások száma: a budai oldalon, amely része a városnak az ő felügyeletük alatt áll, több mint duplájára nőtt.

Január 10-ről 11-re virradó éjszaka példul kilenc embert juttattak a kollégái szálláshoz, részben épp a Galvani útra is hoztak rászorulókat. A régióvezető arra buzdított, hogy a szükséget szenvedők érdekében aki teheti, telefonáljon, hiszen pár nappal korábban is valakinek az élete múlt azon, hogy kimentek érte a kollégái: annyira alacsony volt ugyanis a testhőmérséklete, hogy már a kihűlés fenyegette.

Ahogy a rövid sajtótájékoztatón elhangzott, az ilyen típusú intézményeknél igen ritka módon háromágyas, tágas szobák várják a hajléktalan embereket. A most is üzemelő munkásszálló épületének egy részében kialakított intézményben könnyen tisztán tartható helyiségek, új és funkcionális berendezések, a helyiségek levegőjét frissen tartó szellőztető rendszer létesült. Az akadálymentes földszinti részen kerekesszékes emberek által is használható fürdő található. A belső tereket kifejezetten az ide befogadottak méltóságát szem előtt tartva, az ellátásban dolgozó szakemberek szempontjai szerint alakították át.

Az új szociális központban többféle ellátás működik majd, heti két órában orvosi rendelés is lesz, elsőként azonban az éjjeli menedékhely nyitott meg. Az 59 férőhelyes intézmény néhány hét után már telt házzal működik. A menedékhelyre érkező hajléktalan embereket nemcsak ágy és szekrény várja az új intézményben, hanem többfunkciós közösségi terek, étkező, fürdő és mosási lehetőség is rendelkezésre áll.

Az intézmény vezetője, Biró Péter elmondta, hogy 17 órakor kezdik beengedni az erre rászoruló embereket, akik reggel 7 óráig maradhatnak a menedékhelyen. Ez alatt négy mosást tudnak elindítani a fürdőszobákban található gépeken. Akik – főleg ilyen időben – napközben is fedett helyre szeretnének menni, a Rimaszombati úton (szintén XI. kerület) tehetik ezt meg jelenleg, mosakodásra, mosásra ott is lehetőség van.

Ez az intézmény fog majd hamarosan ideköltözni, és így lesz majd a Galvani úti épületből egy komplex, 24 órás hajléktalanellátó hely. Biró Péter azt is elmondta, hogy nincsenek fix férfi és női szobák, hanem a szükségletekhez szabják ezeket, de az általános tendencia itt is az, hogy az ellátottak túlnyomó része férfi. Az intézményveztő hozzátette, ha igény lesz rá és a kapacitás megengedi, arra is nyílik mód, hogy együtt élő párok egy szobát kapjanak.

Eötvös Zoltán már a megnyitás óta itt tölti az éjszakáit a Galvani úti épületben. Elmondása szerint Erdélyből jött Magyarországra munkát keresni két éve, de sehogyan sem talált, s amikor a pénze elfogyott, az utcára került. Korábban is a Máltai Szeretetszolgálat éjjeli menedékhelyeire járt. Azt mondja, a segélyszervezet a munkakeresésben is segíti.

Dolfini Gábor, aki különleges nevét Magyarországra költözött olasz édesapjától örökölte, egy családi vita miatt vált hajléktalanná édesanyja halálát követően, 1996-ban. Tizenkilenc évig kifejezetten az utcán élt – emlékezett vissza, de amíg egészségügyi állapota engedte, dolgozott is, többnyire az építőiparban, illetve utcát is söpört. A szálló először furcsa volt számára, mert nem volt ennyire tiszta helyhez hozzászokva. Gábor kiemelte, hogy maguk után nekik is takarítaniuk kell, de ő örül ennek, már korábban is élt hasonló módon rendben tartott szálláson.

Már indultunk volna, amikor a nyitás után csaknem egy órával megérkezett Tündike, ahogy a portás és Kenessey Balázs – aki a Nyugati pályaudvaron lévő, tavaly októberben három évtized után bezárt Vonatról érkezett a XI. kerületbe – bemutatta nekünk a kerekesszékét maga előtt toló hölgyet. Gyöngyösi Tünde beszámolója szerint akkor került az utcára több mint két évtizede, amikor a férjét el akarta hagyni. Akkor verte meg a férfi olyannyira, hogy a lábát amputálni kellett, így most műlábbal él.  Napközben ebben a hideg időben is koldult, mert abból tartja fenn magát. A velünk is nagyon barátságos nő „nagyon barónak” tartja az új helyet, és el is indul enni, mert „nagyon leveses”.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír