Budapesti városnézésre hívta a programjában integrálódó menekületeket a Máltai Szeretetszolgálat

A túrán részt vevő ukrán, latin-amerikai, pakisztáni, hegyi-karabahi örmény származású családok politikai vagy vallási üldöztetés, megélhetésük ellehetetlenülése vagy fegyveres konfliktus miatt hagyták el a hazájukat, hogy Magyarországon kezdjenek új életet. Ebben a Máltai Szeretetszolgálattól kapnak segítséget. A karitatív szervezet 12, illetve 18 hónapos integrációs programot indított számukra, amelyek egy nyolchetes intenzív szakasszal indulnak. Ez a két hónap pszichoedukációs, társadalmi-tájékoztató, nyelvtanulást segítő és közösségi programelemekből (az MMSZ korábbi menekültprogramjainak „sűrített” változataiból) tevődik össze: a családok nyolc héten át naponta találkoznak magyar nyelvórán, mentálhigiénés és információs csoportokban, illetve szabadidős eseményeken. Péntekenként pedig együtt kirándulnak: január 19-én egy Hop-on, hop-off városnéző túrával nyitották a sort.

A zord időjárás ellenére több mint ötvenen vettek részt a programon. Babakocsiban tolt, tipegő vagy kisiskolás gyerekkel, házastárssal, testvérrel, egyedül, mindannyian kíváncsian, és (az Ukrajnából jövőket kivéve) nagykabátban is dideregve. A havazás nem hiúsította meg teljesen a túra „hop-off” részét: a Hősök terén senkit nem kellett győzködni, hogy néhány perc nézelődés és egy csoportkép erejéig leszálljon a járműről. A zsebekből előbújó telefonok és a kapucnik alól is kilátszó lelkesedés jelezte, hogy a Városliget és a Hősök tere látványa megéri a didergést.

A fűtött buszon jólesően hátradőlve, a gyerekeket ölbe véve helyezkedtek el újra, zsongás és hangzavar nélkül: a fülhallgatók és a választógombok révén az anyanyelvükön hallgatták az audio guide „meséjét” a városról, ahol ezentúl élni fognak.

E családoknak Budapest az újrakezdés helye: nem (vagy már nem) ideiglenes lakcímükként gondolnak rá.

A Máltai Szeretetszolgálat által segített első hegyi-karabahi menekültek 2023 decemberében érkeztek, egyikük a kirándulást megelőző éjjel, de a buszos túrán részt vevő latin-amerikai és pakisztáni családok többsége is csak az elmúlt hónapokban jött Magyarországra (az ukránok jellemzően a háború kitörését követő időszakban).

A menekültlét kezdetben általában nem a tágabb környezettel való ismerkedésről szól: a papírok intézése, az albérlet és a beiskolázás megoldása, az akut betegségek, testi panaszok kezelése elsőbbséget élvez. A más éghajlatról, más kontinensről érkezőknek hetekbe is beletelik, mire a magyar időjárási viszonyokat megszokják, vagy megfelelő öltözetük lesz hozzá. Többségük hazájában az egészségügy és a gyógyszerellátás színvonala gyenge, hozzáférhetősége pedig teljesen esetleges, ezért ők Magyarországon az első időszakban mindenekelőtt orvosi vizsgálatok, kezelések elérésében kérnek segítséget a családmentoroktól. Az MMSZ komoly támogatást ad továbbá ahhoz, hogy a menekültek mentális jólléte, lelki egyensúlya is mielőbb helyreállhasson: a pszichoedukációs csoportban többek között traumafeldolgozással, a PTSD (poszttraumás stressz-szindróma) tüneteinek felismerésével és kezelésével, szociális szorongással, személyes és kulturális identitással is foglalkoznak, és szükség esetén felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt van lehetőségük terápián részt venni.

A piros buszos túra egyrészt kiszakítja a menekült embereket az idegen földön való helytállás gondjai közül: szabadidős programként, közösségi eseményként a kikapcsolódásra, újdonságok felfedezésére teremt lehetőséget. Öröm, ha valaki a saját kultúrájához kapcsolódó épületre, ételfeliratra, helyiségre bukkan, és a kirándulás persze a nevezetességekben való gyönyörködésre is bőven ad alkalmat. Másrészt a túra gyakorlati előnye, hogy az újrakezdő családok nemcsak az albérletük közvetlen környezetével, hanem más kerületekkel is megismerkednek, szereznek némi információt Budapest felépítéséről, közlekedéséről, a főbb csomópontokról, az eligazodási lehetőségekről.

A közösségi programok később vidéki túrákkal, közös táborral, kulturális kirándulásokkal – Szentendre, Magyar Zene Háza – folytatódnak.

Az integrációs program a nyolchetes intenzív időszak után folytatódik, de a mindennapos találkozást felváltja majd a fokozatos önállósodás szakasza: innentől a családok már inkább a munkába állásra, a különböző közösségekbe történő beilleszkedésre koncentrálnak.

Nyolc hét elteltével a menekültek legalább százórányi magyarnyelv-tanuláson lesznek túl, addigra elkészülhet a bizonyítványaik honosítása, megérkezhetnek a különböző engedélyek, státuszok, jogosultságok is, az egy-másfél éves integrációs program zárultával pedig újra a saját kezükbe vehetik az életüket. És addigra már a kék buszokkal is eligazodnak Budapesten.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Kovács Bence

Magyar Kurír