Bűn és erény versengett – Csíksomlyói misztériumjáték pázmányos bölcsészek előadásában Budapesten

Az előadás üdvösségtörténeti összeállítás a Csíksomlyón 1727-ben, 1741-ben, 1743-ban, 1744-ben, 1753-ban és 1764-ben bemutatott ferences passiójátékok szövegéből. A misztériumjáték összeállítója Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanszékvezetője, a színtársulat alapító vezetője. A darabot Godena Albert rendezte.

Az előadás a PPKE Pázmány 30 rendezvénysorozata és a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia közös szervezésében valósult meg.

A megjelenteket Kozma Gábor, a PPKE BTK lelki ügyekért felelős dékánhelyettese, az esemény moderátora üdvözölte.

Köszöntő beszédében Birher Nándor Máté, a PPKE BTK dékánja kiemelte: Nemes feladatra gyűltünk ma itt össze, hogy egymást segítve, egymásra figyelve próbáljuk meg jobbá tenni a világot, amire napjainkban igazán nagy szükség van. Az első lépés, hogy figyeljünk a Teremtő akaratára. Erre időt kell szakítanunk. Ez az előadás jó lehetőség a nagyhéten, hogy elkezdjünk odafigyelni arra, ami lényeges.

A Pázmány bölcsészettudományi karának Boldog Özséb Színtársulata elismert színjátszó csoport és szeretetközösség is. A Kárpát-medence huszonöt helyén léptek már fel, köztük a csíksomlyói kegytemplomban, a nagyváradi várban, a nyitrai egyetemen és a budapesti Nemzeti Színházban is. Darabjaik kivétel nélkül az igazságról, a lényegről szólnak – ismertette a PPKE BTK dékánja, majd arra kérte a megjelenteket, hogy fogadják nagy szeretettel az előadást, mint ajándékot: legyen a világunk jó hely, melyben a megváltás békéje a mi tetteinken keresztül is világossá tud válni.

Köszöntőt mondott Koronkai Zoltán SJ, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia vezetője, kifejezve örömét, hogy nagyhéten és éppen náluk mutatják be ez a misztériumjátékot. A jezsuiták mindig fontosnak tartották a színjátszást – emlékeztetett. – A jezsuita atyák korán felismerték, hogy az emberformálás szempontjából a színjátéknak óriási hatása van, egészen mélyen alakítja az embert, és nemcsak azt, aki játszik, hanem azt is, aki nézi. A színjátszás ma is lényeges a jezsuiták számára, ezt bizonyítják a miskolci Fényi Gyula Gimnázium zenés darabjai. Legutóbb Szent Ignácról adtak elő musicalt, amelynek dalait meghallgathatjuk a pápalátogatás idején is.

A ma bemutatott misztériumjáték a bűnök és erények, a rossz és a jó versengéséről szól. A világ ennek a kettőnek a keveréke, és a mi szívünkben is ott van a fény és a sötétség. Ha a világra nézünk, de talán ha a tükörbe is, akkor olykor megrémülhetünk a rossz jelenlététől és erejétől – mutatott rá Koronkai Zoltán. Majd Ferenc pápa egyik katekéziséből idézett: „Feltesszük időnként a kérdést: Miként lehetséges, hogy az ember továbbra is durván elnyomja az embert? Miként lehetséges, hogy az erősebb továbbra is megalázza a gyengébbet, hogy kirekessze őt, világunk legnagyobb nyomorába taszítva? Az emberi gonoszság meddig fogja még az erőszak és a gyűlölködés magvait vetni a földbe, ártatlan áldozatokat fedve? Miként lehet az idők teljessége az a kor, amely olyan férfiak, nők és gyermekek sokaságát állítja szemünk elé, akik háborútól, éhségtől, üldözéstől menekülnek? Akik életüket is kockára teszik, csakhogy alapvető jogaik tiszteletben tartását elnyerjék. A nyomornak e bűn által táplált folyama ellentmondani látszik az idő Krisztus által megvalósított teljességének.”

És mégis, a húsvét, amire készülünk, a jó győzelme, a feltámadás ünnepe, és ez a darab, amelyet látni fogunk, szintén a jó győzelméről szól, az irgalom győzelméről. Az irgaloméról, ami annyira fontos Ferenc pápa számára. Lehet azt mondani, hogy ő az irgalom prófétája, Isten végtelen szeretetét és irgalmát hirdeti, amely lehajol a megtört, megsebzett emberhez, és magához öleli. Megbocsátja bűneit, és meggyógyítja, és ezzel új kezdetet, életet ad – tette hozzá a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia vezetője.

A mi világunk és szívünk is radikális módon szomjazik Isten irgalmára. Az irgalom reményt és erőt ad a rosszal szemben. Ferenc pápa szerint „A rossz olykor növekedni látszó folyama semmit sem tehet az irgalmasság óceánjával szemben, amely mégiscsak elárasztja világunkat. És

mindnyájan arra kaptunk meghívást, hogy megmerítkezzünk ebben az óceánban, engedjük, hogy újjászülessünk, legyőzzük a közömbösséget, amely meggátolja a szolidaritást és kilépjünk a hamis semlegességből…

Krisztus kegyelme, mely beteljesíti az üdvösség várását, indítson minket arra, hogy munkatársai legyünk egy igazságosabb és testvériesebb világ építésében, ahol minden ember és teremtmény békében, Isten eredendő teremtésével összhangban élhet.”

Ez a misztériumjáték segítsen bennünket abban, hogy elmerülhessünk az isteni irgalom óceánjában, és új indíttatást kapjunk arra, hogy egy testvériesebb világon dolgozzunk – mondta végül Koronkai Zoltán SJ.

Medgyesy S. Norbert, a Boldog Özséb Színtársulat vezetője és a misztériumjáték összeállítója bevezetőjében kiemelte: ha Magyarországon misztériumjátékot keresünk eredeti formájában, akkor Csíksomlyóra kell tekintenünk, az erdélyi Mária-kegyhelyre, mert az 1700-as években az ottani ferences gimnáziumból 104 iskoladráma maradt fenn. Ezeket középiskolás diákok adták elő. Ebből közel ötven darab volt a nagypénteki passiójáték.

Az iskoladrámák előadásának célja az volt, hogy felkeltsék a figyelmet a bűnbánattartásra a zarándokok körében. Korabeli feljegyzések szerint nagyhéten több ezren zarándokoltak Csíksomlyóra, csakúgy mint pünkösdkor, és látták annak a 100–120 diáknak az anyanyelvi előadását – ez volt Magyarországon az anyanyelvi színjátszás bölcsője. Magyarul játszottak, versbe szedve, lelki céllal, és tanítottak. Színpadra állított Biblia pauperum (Szegények Bibliája) volt minden egyes előadás. Ezt szeretnék most és itt is ábrázolni.

A Régi Magyar Dráma Kutatócsoport munkájának eredményeképpen a közelmúltban jelent meg a csíksomlyói passiójátékok szövege, Ferences iskoladrámák címmel, négy kötetben, 2300 oldalon. A Bűnök és erények versengése, avagy az irgalmasság győzelme című misztériumjátékban ebből láthatjuk a legjobb részeket.

Így a paradicsomjelenetet, a legszebb Péter-siralmat, az énekelt, 17. századi dallammal megszólaló Mária-siralmat, a Szent Kereszt-himnuszt. A passiótörténetben allegorikus figurák és egy moralitásrészlet is elhangzik. Csakúgy mint Csíksomlyón a 18. században, a szereplők élőképszerűen játsszák el a történetet.

A misztériumjáték kezdetén a teremtett angyalok közül a kevély Lucifer fellázad Isten ellen, válaszul Szent Mihály arkangyal letaszítja az égből. Lucifer bosszút forral az isteni teremtés és a paradicsomban élő emberiség ellen.

Éva és Ádám boldogan élnek az Édenkertben, ám a kígyó képében megjelenő Lucifer ráveszi Évát, hogy egyen a tiltott almából; példáját Ádám is követi, vagyis az első emberpár elköveti az ősbűnt. Isten parancsára Szent Mihály letaszítja őket az Édenkertből. Ádám és Éva egy siralom keretében bánják tettüket, mire az irgalmas Krisztus megígéri Atyjának, hogy megtestesül, és engesztelésül az emberért vállalja a kereszthalált.

Ádám és Éva összekötözve állnak, egymásnak háttal, érzékeltetve, hogy engedetlenségük miatt a bűn eláradt a világon, s mintegy megkötözi az embereket.

Közben a Bűnök és Erények harcolnak egymással: a Gőg az Alázatossággal, a Fösvénység az általa elűzött és szolgájával megveretett Koldussal, a Harag a Türelemmel, a Torkosság a Mértéktartással kel birokra. A gonosz és démonai cselhez folyamodnak: az Istent és isteni erényeket kereső Lélek keresi az erényeket, a fő bűnök erénynek öltözve meg akarják téveszteni, de ő rájön a csalásra.

Megjelenik Krisztus a bűnök által megkötözött, börtönbe zárt emberiség megmentésére, és elindul szenvedésére. A betániai jelenetben elbúcsúzik édesanyjától, Szűz Máriától.

A kereszten haldokolva Máriára bízza az emberiséget, megbocsát a jobb latornak, majd meghal.

Látva a Megváltó szenvedését, Mária anyai fájdalmát, valamint Péter apostol őszinte bűnbánatát, miután háromszor is megtagadta Mesterét, a korábbi jelenetben még felfuvalkodott fő bűnök Krisztus keresztje alá járulnak és megtérnek.

Végül a Szeretet és Fájdalom – jezsuita hatásra keletkezett – szenvedélyes hangú vitája zárja az előadást, amelyben a Szeretet mondja ki a végkövetkeztetést: nem a zsidók, nem Pilátus, nem Júdás, nem az emberek juttatták keresztre Jézust, hanem „aki megölte, a Szeretet volt az, aki nem engedte / Élni e világon, mert annyira kedvelte, / Az embernek lelkét annyira szerette Isten! / Annyira kedvelte az ő üdvösségét. / Elhagyta ezekért maga dicsőségét, /

a Szeretet miatt ontotta ki vérét!”

A 18. században keletkezett csíksomlyói passiókból összeállított misztériumjáték ma is hat, és nem csak nagyböjt, nagyhét idején. A reményt közvetíti: a világban rengeteg a fájdalom, a szenvedés, de Isten irgalma és szeretete nagyobb mindennél. Ez több mint hit. Bizonyosság.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír