Carrarai márványból készült ambó került a szeged-felsővárosi templomba

Carrarai márványból készült ambóval és előkészítő asztallal gazdagodott a napokban a szeged-felsővárosi Szent Miklós-templom, valamint a húsvéti gyertya tartóját is kicserélték. Az új elemeket Kovács Péter békési püspöki helynök tervezte meg, aki a szembemiséző oltárra is új szimbólumot tervezett. A kivitelezést Lajkó Antal bordányi vállalkozó végezte el, aki az egyházközség megbízásából a meglévő, 1806-ban készült keresztelőkutat is felújította és áthelyezte a szentélybe.

Az ambó, a gyertyatartó, az asztal és az oltár megáldását követően Kovács Péter arról számolt be, hogy az ambó elején lévő kereszt négy sarkán négy kicsi kő található, ezeket Jordániából hozta, vagyis onnan, ahol lefejezték Keresztelő Szent Jánost. Az ambó közepén is látható egy kő, ezt pedig a Jordán folyóból hozta, amelyben Jézust is megkeresztelte Keresztelő Szent János.

A békési püspöki helynök elmondta, azért az ambóra kerültek ezek a kövek, mert ahogy Keresztelő János rámutatott Jézusra, úgy a pap Jézust tanítja, kínálja az embereknek az ambónál állva, Jézus pedig az, aki az ambótól mindannyiunk szívéhez elérkezik a tanítás, az Ige által.

Kovács Péter kitért arra is, hogy minden egyházközségben fontos szerepet töltenek be a különböző csoportok, de azok csakis akkor sikeresek, ha megvan a munkájuk gyümölcse, ha általuk másokhoz is eljut az örömhír, ha meglátszik rajtuk, hogy katolikusok, hogy Krisztus követői és a hitüket meg merik mutatni másoknak. Megjegyezte, az őskeresztények szimbólumokkal is kifejezték a hitüket, ennek emlékére került a szembemiséző oltárra a hal szimbóluma. A hal ábrázolása alatt két hullámvonal látható, az alsó a Jordán folyót szimbolizálja, ahol Jézus tanúságot tett az alázatosságáról, a felső vonal a Tiszára utal.

Az oltár elejére került kő Jeruzsálemből származik, annak a hét sugárnak a foglalata, amelyek a hét szentségre utalnak.

Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye/Délmagyar.hu

Fotó: Karnok Csaba

Magyar Kurír