November 11-én jelenik meg Cristina nővér első lemeze, amelyen tíz átiratot (Try; Like a virgin; Somewhere only we know; Blessed be your name; Fix you; No one I surrender; True colors; Price tag; Perto, Longe ou depois) és két önálló dalt (Fallin’ Free; L’amore vincerà) énekel. Provokatív összeállítás, amely kétségtelenül felkelti majd az érdeklődést. Az Avvenire riportere az orsolyita nővérek kongregációjának milánói rendházában kereste fel Cristina nővért, ahol mindössze három szerzetesnővér él: egy óvodát, egy egyetemi kollégiumot működtetnek, és segítik a szomszédos plébánia munkáját.
– Hogyan jutott eszébe, hogy éppen a Like a virgint énekelje Madonnától?
– Magam választottam. Nem volt bennem provokatív szándék, nem akartam botrányt kelteni. Ha az embert nem befolyásolja, amit korábban hallott róla, és elolvassa a dal szövegét, akkor azt látja, hogy arról a szeretetről szól, amely képes újjávarázsolni az embert. Képes megváltani saját múltjától. Én így szerettem volna előadni. Ezért a popstílusban megírt számot átírtuk romantikus balladává, kicsit Amos Lee stílusában. Vagyis sokkal jobban hasonlít egy egyszerű imádságra, mint egy popszámra.
– Úgy tűnik, mintha ebben az átiratban inkább az Énekek éneke szólalna meg.
– Ha poétikai szempontból nézzük, ez a dal egy olyan gazdag hagyományt elevenít fel, amelynek hasonló, nagyon fontos szövegek is a részei. Mindenesetre készen állok arra, hogy szembenézzek a kritikákkal, mert nagyon komoly és becsületes munka van az album mögött.
– Madonna hallotta már a számot?
– Nem, de szívesen látnám az arcát, amikor meghallja, és elárulják neki, hogy egy apáca énekli.
– Milyen érzés tudni, hogy az egész világon, Ausztráliától a Fülöp-szigetekig, Dél-Amerikától New Yorkig feltételezhetően több százezer ember veszi majd meg az albumát?
– Még nem fogtam fel, mit jelent ez. Nem rajtam múlt mindaz, ami történt. Még nem tudom, mi fog történni. Nagyon kicsinynek érzem magam mindez előtt. Huszonhat éves vagyok, és kicsi is. De azt tudom, hogy nagy felelősségem van, tanúságot kell tennem. És szívesen teszem. Mert boldog vagyok, hogy találkoztam Krisztussal, és szeretném, hogy mindenki találkozzon vele.
– Megbánta valaha, hogy részt vett a The Voice tehetségkutatóban, amely elindította az úton, de egyben fel is borította az életét, sztárrá tette?
– Volt, hogy igen. Főleg miután megnyertem, és elárasztott a média szinte beteges kíváncsisága. Voltak olyan fotósok, akik mindenhová követtek. Trükköket kellett bevetnem, hogy észrevétlenül eljuthassak a misére.
– Hogyan viselte a rajongókat, a médiát és az Önre zúduló kritikákat?
– Miután megnyertem a The Voice-ot, kivontam magam a forgalomból. Bezárkóztam ide, a közösségembe. Csendben voltam. Sokat imádkoztam. Arra koncentráltam, hogy megújítsam a fogadalmaimat, vagyis a számomra leglényegesebb dologra figyeltem: hogy ápoljam, védelmezzem a lelki életemet.
– Talán először történik ilyen, és biztos nem könnyű hozzászokni a gondolathoz, hogy egy apácából is lehet világhírű popsztár.
– Számomra sem könnyű. Ami segített és segít ma is abban, hogy két lábbal a földön álljak, az a közösségem, amely támogat és megvéd. És az, hogy tudom: eszköz vagyok Isten kezében, nem pedig egy popsztár. Tudom, nehéz elhinni, de szívesen elrejtőznék, ha tehetném. Bizonytalan vagyok, tele vagyok félelemmel. A színpadon nagyon magabiztosnak látszom, de a színfalak mögött reszketek, mint a nyárfalevél.
– Akkor viszont ahelyett, hogy visszavonult, leállt volna, miért döntött úgy, hogy megmutatja magát az egész világnak, és olyan dalokat választ, amelyek elkerülhetetlenül nagy visszhangot keltenek?
– Mert kaptam egy nagy ajándékot: a hangomat. Nem rejthetem el, gyümölcsöztetnem kell egy nagyobb jó érdekében. A közösségért. A bizonytalanságom pedig – szerzetestársaim mellett – segít, hogy ne szaladjak nagyon előre, ne bízzam el magam.
– De hogyan maradhat meg tisztának egy ilyen ajándék, amikor elkerülhetetlenül benne van az üzlet, a pénz, a siker?
– Meg kell védeni mindennap. Ezért igyekszem bizonyos távolságból tekinteni mindenre. Ezért imádkozom sokat.
– Komoly pénzt is jelent egy olyan album, amely az egész világon kapható. A rendjében tett fogadalom a szegénységet is előírja. Ki kezeli majd a bejövő pénzt, milyen célokra fordítják?
– Egyelőre a The Voice után nem érkezett pénz. Ha majd érkezik, nincs kétségem afelől, hogy a kongregáció jótékony céljaira fordítjuk. A brazíliai házunkra például, és az én szeretett Szicíliámban megvalósuló projektünkre, mert ott is nagy a szegénység. Szeretnék más szervezeteket is segíteni. Mindenesetre bármi lesz a döntés, együtt hozom meg a kongregációm tagjaival.
– Ki tudja, elég lesz-e mindez azoknak, akik bírálják, mert szerintük egy apácának nem kellene közszemlére tennie magát a tévében.
– Aki így gondolkodik, annak a legjobb válasz nem én vagyok, hanem Ferenc pápa. Ő az élő egyházat mutatja meg nekünk. Az egyháznak elő kell lépnie, találkoznia kell az emberekkel. És fontos az is, hogy mindenkinek a közösség szolgálatában kell felhasználnia képességeit. Akkor is, ha azt kockáztatja, hogy szembemegy az árral.
– Találkozott már Ferenc pápával, esetleg beszélt vele telefonon?
– Nem, de alig várom, hogy találkozhassak vele. Szeretném, ha megáldana, és egyfajta hivatalos „meghatalmazást” adna, hogy menjek, és énekeljek az egész világon.
– Hittant tanít a plébánián. Hogyan tud a gyerekek szemében – engedje meg, hogy ezzel a kifejezéssel éljek – „igazi” apáca lenni, nem pedig Cristina nővér a The Voice-ból?
– Ez nehéz. Súlyként nehezedik rám, amikor sokan azt látják bennem, hogy ott „az a híresség”. Nehéz, de azt is tudom, hogy a jelenlétemnek köszönhetően fontos gondolatok is megjelentek a televízióban. Mint akkor, amikor kértem, hogy mondjuk el mindannyian a Miatyánkot.
– 2015 a megszentelt élet éve lesz. Fontos eszköznek érzi magát, hogy ennek az életnek a szépségét hirdesse, vagy hírneve paradox módon olyan nagy, hogy inkább akadállyá válhat?
– Alázatos eszköznek érzem magam, aki azt reméli, hogy hasznos lehet az egyház számára a megszentelt élet szempontjából oly fontos évben. Már felajánlották, hogy vegyek részt egy vatikáni rendezvényen. Ha hasznosnak tartják, boldog leszek, ha adhatom, amit tudok.
– Ne haragudjon, hogy megint erre kérdezek rá, de miért éppen a Like a virgint énekelte lemezre? A lemezkiadó cég kötelezte rá?
– Nem. Szabadon választhattam. Persze minden együttműködés azzal jár, hogy engedünk is egymásnak. Ennél a számnál azonban én döntöttem. És elégedett vagyok azzal, ahogyan hangzik, és a Velencében (Madonna is ott forgatta a Like a virgint – A szerk.) forgatott videoklippel is. Derűt és költőiséget akartunk sugározni vele. Azt hiszem, sikerült.
– Attól félek, hogy a Like a virgin után az első reakciók nem lesznek annyira derűsek. És megmondom az igazat: nem irigylem Önt. És ez még csak...
– Tudom, mit akar mondani: és ez még csak a kezdet. Én azonban derűs vagyok, és az is maradok.
Fotó: Avvenire.it
Magyar Kurír
(tzs)
Kapcsolódó fotógaléria