Csak a béke szent! – vallásközi imaóra Budapesten a Közel-Kelet békéjéért

KÉPGALÉRIA – klikk a képekre!

A Közel-Kelet békéjéért, az üldözött keresztényekért és minden üldözöttért, a terror és a háború áldozataiért tartott imádságon igét hirdetett és imádságot mondott Szebik Imre evangélikus és Székely János katolikus püspök, Abuna Júszef Hálil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője, Róna Tamás és Radnóti Zoltán rabbi, valamint Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke.

A Keresztény–Zsidó Tanács nevében és házigazdaként Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök köszöntötte a résztvevőket és kérte Isten áldását az imaórára.

Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Keresztény–Zsidó Tanács társelnöke igehirdetésében kiemelte, hogy a három monoteista vallás képviselői összetartoznak, ugyanahhoz az Úrhoz kiáltanak. Szebik Imre felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon először imádkoznak együtt zsidók, iszlám hívők és keresztények. A nyolcadik zsoltárból idézett, amelyben a zsoltáros a teremtett világ kiemelt élőlényének nevezi az embert.

A nyugalmazott evangélikus püspök hangsúlyozta, hogy ha ekkora méltósággal ajándékozott meg Isten, akkor a felelősségünk sem kisebb. Az imádságon túl is van feladatunk, amikor menekültek áradata, kétségbeesett emberek sokasága keres új hazát, amikor keresztényeket végeznek ki hitükért. A közös imádság óráján Szebik Imre rámutatott arra, hogy az arabul beszélő keresztények is Allahnak mondják Istent, hiszen a szó istent jelent arab nyelven; majd imádságában a történelem urához fohászkodott, aki irányítja a népek életét. A püspök föld minden népét Isten irgalmába ajánlotta, de különösen az üldözötteket, az erőszak áldozatait. Kérte Istent, tanítsa meg a vallások híveit elfogadni egymást és békességben együtt élni.

Róna Tamás, az alföldi régió vezető rabbija Jób könyvét idézte fel, amelyben a vádló azt kéri a világ alkotójától, engedje meg, hogy próbára tegye. A szenvedések végén a világ alkotója mintegy kiszakítja Jóbot az univerzumból, szeme elé tárja az emberiség sorsát, és Jób utazása a világ alkotójának áldásával ér véget. A rabbi elmondott egy másik történetet is, a Talmudból: egy bölcs rabbi azt látja, hogy az éltető víz egyre húzódik vissza, sorra vesznek el az életek, ezek az utolsó pillanatok. Valaki néha kilép a szárazföldre, és visszahelyez egy-egy életet a vízbe, az életet adó közegbe. A rabbi nem érti, mit ér ennek a pár embernek az élete a víz nélkül elvesző tömegekhez képest. A segítő megint felvesz egy életet, a rabbi elé helyezi: „Neki számít” – mondja, és visszahelyezi éltető közegébe.

Róna Tamás azért fohászkodott, hogy a kegyelem és az irgalom „burkolja be a Közel-Keletet, hogy mihamarabb béke lehessen”.

Abuna Júszef Hálil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője a Béke Urához fohászkodott azért, hogy adja meg az ő békéjét a világnak, gyógyítsa meg testünk és lelkünk betegségeit, irgalmazzon nekünk és mentsen meg minket. A budapesti kopt ortodox kórus éneke követte imádságát.

Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke hangsúlyozta, Isten adott erőt a cselekvésre, de időnk végén erőnk elhagy és porrá leszünk, az ítélet napján pedig el kell számolnunk. Földi életünk során felelősek vagyunk tetteinkért, a ránk bízott feladatokért: az igazság, a jóság, a béke megőrzéséért, illetve a társadalom jobbításáért, az igazság, a béke helyreállításáért. Az elnök Mohamed prófétát idézte, aki azt mondta: aki elvetendő dolgot lát, változtasson rajta a kezével; ha erre nem képes, a nyelvével, vagyis emelje fel a szavát; ha erre sem képes, változtasson a szívével, vagyis gondolatban, fohászban kérje Istentől. Aki ezt elhagyja, a hitet hagyja el – mondta Sulok Zoltán Szabolcs, majd felhívta a figyelmet arra, hogy eljött az összefogás órája: minden felelős embernek fel kell emelnie szavát a béke érdekében.

Eljött a cselekvés ideje is: Istenbe vetett hitünktől hajtva támogatnunk kell a háború áldozatait. A Korán leírja, hogy Allah azt tanítja népének, legyenek igazságosak, mert ez közelebb áll az istenfélelemhez. Ha ítélkeznek, ítélkezzenek igazságosan, mert Allah szereti az igazságosokat, és csak az igazság vet véget a szenvedésnek – fogalmazott Sulok Zoltán Szabolcs, és fohászában kérte Istent, adjon igazságos békét a világnak; óvja meg Magyarországot is a békétlenségtől, a háborútól, a szenvedéstől.

Radnóti Zoltán rabbi, a rabbitestület elnöke elmondta, hogy a zsidó hagyományban az ima a kérés és a köszönet szava. Az imát a zsidó hagyomány ötvözi a tanulással: az imádság szavain keresztül jut el a béke az emberi élet központjába – mutatott rá Radnóti Zoltán, majd rövid tanítással fordult a résztvevőkhöz. Elmondta, hogy Ábrahám, minden monoteista vallás ősatyja három dolgot ajánlott tanítványai figyelmébe: a jóindulatot, az alázatot a közös célért és a szerény lelket.

Minden szavunk annyit ér, amennyit megtartunk belőle – figyelmeztetett a rabbi. – Ábrahám tetteivel bizonyította, hogy ő lehet Isten első hírnöke a földön. Az egyházak vezetőinek és minden embernek, aki bemegy a templomba imádkozni, szintén ezt kell tennie: az első sorban kell mennie, ahogy Ábrahám tette; közösen a lehető legtöbbet kell megtenni, egymáshoz kell fordulni, kérni kell egymástól, hiszen azért lettünk teremtve, hogy szebbé tegyük a világot, lehozzuk a világba Istent. Meg kell éreztetni mindenkivel, mekkora hatalma van a hitnek.

Végül Radnóti Zoltán azt kérte, vigyük magunkkal e három dolgot – jóindulat, alázat a közös célért, szerény lélek –, amikor otthonukat vesztett, menekülő emberek vesznek körül.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate Bizottságának elnöke, a Keresztény–Zsidó Tanács társelnöke Jézus szavainak felidézésével kezdte elmélkedését: „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni.” A püspök emlékeztetett: amikor februárban Líbiában huszonegy kopt keresztényt kegyetlenül megöltek, kiderült, valójában húszan keresztények, a huszonegyedik nem: de amikor odaértek hozzá, és megkérdezték, megtagadja-e Krisztust, már keresztényként adta oda életét. Az egyik kivégzett keresztény férfi családja a vérengzés után elmondta, hogy nincs bennük bosszúvágy. Jézus azt tanította: ahogyan őt üldözték, őket is üldözni fogják – ennek fényében imádkoztak öccsük gyilkosaiért is, hogy a tettesek megbánják bűneiket, és eljussanak Isten örök szeretetébe.

Székely János elmondta, hogy a Biblia ősi nyelvén a shalom, vagyis a béke szava abból a kifejezésből származik, ami azt jelenti: tele van. Igazi békesség akkor van, ha az emberek szíve tele van jóindulattal, őszinteséggel, szeretettel, nagylelkűséggel, igazsággal, ha a világban ott van a lelkiismereti szabadság, a vallásszabadság, a gyengék jogainak tisztelete, ha az emberiség megtanulja a világ javait méltányosan elosztani, hogy mindenki emberhez méltóan élhessen. A püspök Ferenc pápát idézte, aki belekiáltja a világba: szent háború nem létezik, csak a béke szent.

Imádságában Székely János kérte Istent, tegye az emberiséget szelíddé, igazságossá, bölccsé; segítse a közel-keleti népeket, hogy meglássák egymásban a testvért; a keresztényeknek adjon bátorságot. Imádkozott muszlim testvéreinkért, adjon a szívükbe irgalmasságot, tiszteletet más vallású testvéreik iránt, áldja meg családjaikat és életüket.

Az egyházi vezetők igehirdetése után Szőke Péter, a Szent Egyed közösség magyarországi vezetője, a Keresztény–Zsidó Tanács tagja szólt az imádságra összegyűlt hívekhez. Felidézte, hogy 1986 októberében II. János Pál – először a történelemben – Assisibe hívta a világvallások vezetőit, hogy imádkozzanak a békéért. A szent pápa úgy fogalmazott, a béke Isten ajándéka, ugyanakkor műhely, amelyben mindenki dolgozhat: a béke vár munkásaira, kézműveseire.

A Szent Egyed közösség magyarországi vezetője Ferenc pápát is idézte, aki a 2015-ben Tiranában megrendezett vallások közötti béketalálkozó résztvevőinek ezt írta üzenetében: „Hívőkként fedezzük fel újra a békére szóló egyetemes hivatást, amely vallási hagyományaink szívében él, hogy bátran felkínáljuk korunk embereinek is.”

Szelíd együttlétünk kiáltás, tiltakozás Isten előtt az erőszakkal és igazságtalansággal szemben – tette hozzá Szőke Péter, majd felkérte a vallási vezetőket, gyújtsanak meg egy-egy mécsest, amely kifejezi a békéért való imájukat, az üldözöttekkel való szolidaritásukat. Ezután a béke jeléül a vallási vezetők kezet fogtak egymással és a hívekkel.

Gáncs Péter evangélikus püspök a „mindannyiunkat összekötő és egybeölelő” ároni áldással zárta az imaórát. 

Az imaóra során a vallási vezetők elmélkedései között a Lutheránia evangélikus énekkar kamarakórusa, Nógrádi Gergely kántor, a Frankel Leó utcai zsinagóga énekművésze és a kopt ortodox kórus énekelt.

Székely János püspök szerkesztőségünk kérdésére elmondta, milyen szép élmény volt, hogy különféle vallási vezetők ugyanazzal az érzülettel, szívvel imádkoztak. Kiemelte a Radnóti Zoltán rabbi által idézett zsidó hagyományt arról, milyen szíve kell, hogy legyen az Ábrahám nyomában járó hívőnek.

A közel-keleti helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy sokféle érzést, félelmet, haragot, keserűséget ébreszt fel az emberekben – éppen ezért nagy ajándék volt látni, hogy rabbi, muszlim vezető, kopt atya együtt tudtak imádkozni, és mindannyian azt mondták, Isten akarata a béke, az irgalom, a szeretet, az igazság.

Székely János püspök elmondta, a föld népeinek nagy része mélyen vallásos, ezt talán Nyugat-Európában kevésbé érzékeljük. A vallások nagy küldetése segíteni a híveiket az igazság, a béke, a szeretet útján járni. II. János Pál pápa felhívására került sor az első vallásközi imatalálkozóra a békéért Assisiben – e példa nyomán gondolták a szervezők, hogy fontos lehet ez Magyarországon is, ahol az átvonuló menekültek nagy része muszlim, és felfokozott érzelmek alakulnak ki a helyzettel kapcsolatban.

A püspök elmesélte egy közelmúltbeli élményét: Fóton a gyermekvárosban találkozott egy fiatal pakisztáni menekülttel, aki elmondta, milyen szép hely Magyarország, szívesen maradna itt; a fóti katolikus templomba gyakran betér imádkozni. Egy nyitott szívű, szelíd muszlim fiatalembert ismert meg benne. Ennek kapcsán Székely János hangsúlyozta: jó, ha látjuk az iszlám többféle arcát, és azt, hogy a muszlimok nagy része nem az erőszak és a háború pártján áll. A közel-keleti erőszakos cselekményeknek nagyon sok muszlim áldozatuk van; eddig száznegyven templomot és négyszáz mecsetet romboltak le.

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír