Csaknem húsz százalékkal több hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben a Pázmányon

Az adatokat érdemes a korábbi évek eredményeivel és az országos értékkel összevetve szemlélni. Tavaly csökkenés volt tapasztalható: országosan szűk három százalékkal kevesebben jelentkeztek, és ennyivel kevesebb hallgatót vettek fel. Ez a tendencia a Pázmány egyetemen is érződött, de a változás kiegyenlítettebb, tehát az országoshoz képest kedvezőbb volt. A tavalyi évet az összesített adatok alapján 2281 alap-, mester- és osztatlan szakos hallgatóval kezdhette meg a PPKE, idén ez a szám jelentősen megnövekedett, 2704-re.

A Hittudományi Kar (HTK) felvételi eljárása elválik az országos általános felvételitől, mivel a hitéleti képzésekre eltérő szabályok vonatkoznak. Ezért még végleges felvételi eredményekről az intézmény nem tud beszámolni.

Az eddig ismert adatok alapján úgy tűnik, hogy a kar az osztatlan képzésekre, a katolikus teológus és a hittanár-nevelőtanár osztatlan szakra több jelentkezőt tud felvenni, a katekéta-lelkipásztori munkatárs és a katolikus közösségszervező szakra az érdeklődés megmaradt a korábbi évekhez hasonló szinten, így összességében a tavalyinál több hallgatót tudnak fölvenni. Várhatóan a tavalyinál magasabb létszámmal indulhat el a katolikus hit- és erkölcsoktató szakirányú továbbképzés is.

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) tavaly és idén is növelni tudta felvett hallgatóinak számát, ami azt jelenti, hogy idén szeptemberben 27 százalékkal több, azaz 1749 új hallgatót várnak a Veni Sanctéra.

A legnagyobb növekedést a levelező alapképzések hallgatói létszámánál értek el (670 fő a tavalyi 340 után). Továbbra is nagy népszerűségnek örvend a pszichológia szak, emellett töretlen érdeklődés mutatkozik a hagyományosnak mondható, valamint az újabb társadalomtudományi szakok iránt, mint a kommunikáció- és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, szociológia, szociálpedagógia és a politikatudomány. A hagyományos bölcsész szakok közül, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is az anglisztika és a szabad bölcsészet emelkedett ki.

A Jog- és Államtudományi Kar (JÁK) törekvése a felvételi eljárások során évek óta az, hogy országos összehasonlításban magas hallgatói létszámát megtartva egyre magasabbra emelje a lécet, és így egyre nagyobb legyen a kiváló hallgatók aránya. Ebben az évben ezt a célt sikerült elérni, mivel a kar jelentős létszámú hallgatót vett fel – a tavalyi 735-tel szemben idén 790-et –, a legtöbb képzésen magas ponthatárral.

A jogász osztatlan szakra összesen 662 hallgató nyert felvételt. Az igazságügyi igazgatási alapszakra 123 hallgató jutott be, közülük 62-en nappali, 61-en pedig levelező képzésre. Újdonság, hogy a JÁK ebben az évben elindítja Master of Business Administration (MBA) mesterképzését is, levelező munkarenden, itt 59 pont kellett a bejutáshoz.

Az Információs Technológiai és Bionikai Karra (ITK) jelentkezők száma idén is magas volt. A mérnökinformatikus BSc képzésre több mint ötszörös volt a túljelentkezés, és a tavalyihoz képest jóval magasabb, 350 pont volt a bekerülési ponthatár. Az országban 12 egyetemen indítanak mérnökinformatikai képzést, és a bekerülési ponthatár alapján a Pázmány ITK a 3. helyen szerepel. A Molekuláris Bionika Bsc bekerülési ponthatára 347 lett, amit a tavalyihoz képest 47-el növeltek meg. Az elsőhelyes jelentkezők 76%-a rendelkezik 400 pontnál magasabb eredménnyel.

Tavalyihoz képest jelentősen magasabb ponthatárok és magasabb átlagpontszámok mellett hasonló létszámú (165) új hallgató kezdheti meg idén BSc vagy MSc szintű tanulmányait az ITK-n.

Forrás és fotó: PPKE

Magyar Kurír