Csakugyan veszélytelen a mesterséges megtermékenyítés?

Ikerszülések

Egy kanadai statisztika szerint az országban 1991. és 2008. között 45 százalékkal (évi mintegy 12 ezerre) nőtt az ikerszülések száma. Dr. John Barrett „ikerszülésjárványról” beszél, amely „nagyrészt a mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilisatio, IVF) miatt következett be. Az IVF-ipar beteg csecsemők tömegét produkálja... ami kihat az egész társadalomra” – fogalmaz a kanadai orvos. (National Post, szept. 22.)

Genetikai betegségek

A mesterséges megtermékenyítéshez nemcsak alacsony születési súly, hanem ritka genetikai rendellenességek is kapcsolódnak. Rosanna Weksberg egy konferencián elmondta, hogy a lombikcsecsemőknél akár tízszer akkora is lehet a genetikai problémák előfordulásának valószínűsége, mint a természetes úton fogant babáknál. A doktornő leszögezte, hogy a maga részéről az IVF híve, ugyanakkor elismerte, hogy sok, ritka genetikai rendellenességgel született lombikbabával találkozik. Az ok ismeretlen, de Weksberg szerint valószínű, hogy részben a szülők meddőségi problémája, részben maga a meddőség kezelése okozza. (National Post, szept. 26.)

Ismeretlen egészségügyi háttér

Külső donor esetén további problémát okozhat, hogy semmiféle orvosi információ nem áll rendelkezésre a lombikbaba biológiai apjával kapcsolatban. Egy ausztrál tévéműsor nemrég mutatta be egy donorspermával fogant asszony történetét, akinél  örökletes – és nem az anyától származó – béldaganatot állapítottak meg. Az asszony nem veheti fel a kapcsolatot biológiai apjával, mert fogantatásakor az volt a szabály, hogy a donor személye titokban marad. Az utóbbi időben egyes helyeken megváltoztatták a szabályozást: a donornak bele kell egyeznie, hogy adatait kiadhatják. E változtatások azonban visszamenőleg nem hatályosak. (BioNews, szept. 5.)

Amerikában egy 15 éves fiú esete kapott sajtóvisszhangot: donor apjáról – aki nem nyilatkozott egészségéről – egy családtag árulta el, hogy örökletes szívbetegségben szenved, amit a fiú valóban örökölt is. A donor három klinikán keresztül legalább 24 gyermek apja lett, de sehol sem vallotta be, hogy nemcsak szívbetegségben, hanem a szintén örökletes Marfan-szindrómában is szenved. (ABC News, július 21.)

Vérfertőzés veszélye

További negatív következményekkel jár, ha túl sokszor használnak spermát ugyanattól a donortól. Egy brit donor például 17 családban lett gyermekek apja. A gyermekek, nem tudván, ki volt az apjuk, felnőve öntudatlanul vérfertőző kapcsolatot létesíthetnek féltestvéreikkel. Noha az egy donortól származó gyermekek száma hivatalosan legfeljebb tíz lehet, Nagy-Britanniában hatóságilag elismerik, hogy nem tudják, hányszor szegik meg ezt a szabályt. „Olyan kis országban, mint az Egyesült Királyság, tényleges veszélyt jelent, hogy donortól származó fiatalok, anélkül, hogy tudnának róla, a féltestvérükkel jönnek össze” – fogalmaz egy brit szakértő. (Sunday Times, szept. 18.)

Bár az Egyesült Államok jóval nagyobb, mint Nagy-Britannia, a féltestvérekkel kapcsolatos probléma ott sem elhanyagolható. Nemrég egy olyan donor esete látott napvilágot, akitől eddig 150 gyermek származott. E kirívó eset mellett egyáltalán nem ritka, hogy egy donor ötven vagy annál több gyermek apja. „Több szabályt kell figyelembe venni, amikor valaki használt autót akar venni, mint amikor spermát” – fogalmaz Debora L. Spar, egy, a témával foglalkozó könyv szerzője. Nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hány gyermek születik donor apától. Becslések szerint ez a szám harmincezer és hatvanezer között lehet. (New York Times, szept. 5.) 

Komplikációk

Az IVF nem csak a csecsemő számára kockázatos: tanulmányok igazolják, hogy a mesterséges megtermékenyítésen átesett anyáknál jóval nagyobb (akár 40%-os) valószínűséggel lép fel súlyos komplikáció a terhesség során. Ennek oka feltehetőleg az, hogy mivel az embrió kezdeti fejlődése az anya testén kívül történik, később a méhlepény gyengébben fejlődik. A másik ok az, hogy az anyák általában idősebbek és több egészségügyi problémával küzdenek. (Telegraph, okt. 20.)    

Egyes IVF eljárások során másik nő adományoz petesejtet. Ha ezek száma magas, az veszélyes a donorra nézve. A hangulatingadozáson, fejfájáson, kimerültségen kívül a donorba fecskendezett hormonok miatt petefészek hiperstimulácós szindróma alakulhat ki, ami vérrögképződést, vesekárosodást idéz elő, sőt egyes esetekben halálos kimenetelű (Sunday Times, okt. 23.). A probléma oka az, hogy mióta a donorok adatai nem titkosak, kevés a donor, ezért Nagy-Britanniában az egy donornak fizethető összeget közel háromszorosára ($400-ról $1,200-ra) emelték (Independent, okt. 20.). Ekkora összegért már sok fiatal nő hajlandó kockáztatni az egészségét (Human Genetics Alert).  

Műhibák

Az egészségi kockázatok mellett egyre gyakoribbak az orvosi műhibák is (Daily Mail, aug. 13.). Nagy-Britanniában 2010-ben hivatalos adatok szerint 564 súlyos műhiba történt, ami a 2007-es szám háromszorosa (HFEA). Előfordul, hogy nem megfelelő spermát juttatnak a petesejtbe, nem megfelelő embriót ültetnek be, vagy véletlenül elpusztítanak embriókat. Az utóbbi években az IVF eljárások száma alig nőtt, így a műhibák számának meredek emelkedését nem az esetszám növekedése okozza.

Veszteségek

A klinikákon embriók százezreit pusztítják el. A Brit Egészségügyi Minisztérium adatai szerint minden sikeres lombikeljáráshoz több mint harminc emberi embriót hoznak létre. 1991 óta több mint hárommillió embriót hoztak létre mesterséges megtermékenyítéssel, melyekből kevesebb mint százezer született meg  (Brit Egészségügyi Minisztérium adatai). Az eljárások során mintegy másfél millió embriót pusztítottak el, és több mint százezret bocsátottak rendelkezésre kísérleti kutatásokhoz.

A Katolikus Egyház köztudottan elutasítja a mesterséges megtermékenyítést; nem kell azonban katolikusnak lenni ahhoz, hogy az embert mélyen elgondolkoztassa az IVF eljárásokat kísérő felmérhetetlen emberi veszteség – írja a Zenit.

Magyar Kurír

(mk)